Sebgyógyulási zavarok, kóros hegesedés

A sebgyógyulási folyamat időtartama a sérülés jellegétől, a sebkezeléstől, a beteg általános állapotától függ. Lehet maradéktalan, de bekövetkezhet a sebgyógyulás zavara is.

Sebzés, vagyis a bőr és az alatti lévő szövetek sérülése, folytonossági hiánya esetén – akár baleset, akár sebészeti beavatkozás eredményeként jött létre – beindul a spontán gyógyulási folyamat.

Leggyorsabban, gyakorlatilag nyom nélkül gyógyul a bőrnek csupán a legfelső, hámrétegét érintő horzsolás, karcolás. Gyors sebgyógyulás várható a vágott vagy metszett sebek esetén is, mivel ezeknél a sebszélek élesek, összeilleszthetők, a sebüreg pedig tiszta, nincsenek benne roncsolt szövetmaradványok.

A sebgyógyulás a szervezet öngyógyító mechanizmusa, amelynek során egy speciális gyulladásos folyamat indul, amely a szövethiány pótlásához, a kötőszövet hegesedéséhez, a sebszélek között kötőszövetes hidak, sarjszövet kialakulásához, pörkösödéshez és a hámszövet regenerációjához vezet. Normál sebgyógyulás esetén a kötőszövetes hidak, a sarjszövet létrejötte és a hámosodás után csak minimális heg marad.

Sebápolási tanácsok

Már a sérülés legelső ellátásakor is törekedni kell a minél tökéletesebb sebgyógyulásra.  Fontos, hogy a seb megtisztítása, a vérzés csillapítása és a fertőtlenítés után a lehető leghamarabb lássák el a sebet steril fedőkötéssel, amely védelmet nyújt a kórokozók és a külső mechanikai ingerek, dörzsölés, érintés, nedvesség ellen. Az érintett testrészt ajánlatos kímélni, mert a fizikai munka, erőkifejtés a sebszélek elválását okozhatja. A seb gyógyulását segíti a megfelelő, tápanyagokban, fehérjében, nyomelemekben (réz, cink) és A-, E-, D-vitaminokban gazdag étrend is.

Sebgyógyulási zavarok

A sebgyógyulás elhúzódását eredményezheti, ha a sebbe került baktériumok, illetve az általuk termelt toxinok sebfertőzést okoznak, vagy ha a sebüregben idegen test marad, esetleg trombus, vérrög alakul ki.

A metszett, műtéti sebzésnél kisebb ezek veszélye, de például a roncsolt, mély, harapott, zúzott vagy égett sebeknél nagyobb a kockázat. A sebfertőzést láz, illetve a seb környékének fájdalmassá, duzzadttá, pirossá válása, gennyes váladék szivárgása jelzi. Ebben az esetben mielőbb szakorvoshoz kell fordulni!

A beteg általános állapota, erőnléte, anyagcseréje, immunrendszerének védelmi képessége, esetleges alapbetegsége is befolyásolja a sebgyógyulást, például egy cukorbeteg műtéti sebének gyógyulása hosszabb időt igényel.

Sebgyógyulási zavarra utal, ha a folyamat elhúzódik, ha a seb begyullad, illetve ha a normál var helyett rugalmatlan, kemény, sérülékeny, alapjában rögzült, behúzódott, csak részben regenerálódott hegszövet, vagy túlburjánzó, hipertrófiás illetve keloidos heg alakul ki.

Kóros hegesedés

A sebgyógyulás zavara következtében rendellenes, hipertrófiás vagy keloidos heg alakulhat ki. Hipertrófiás elváltozásra utal, ha ez a rendellenes heg már egy-két hónappal a sérülés után kialakul, és nem haladja meg a műtött vonalat. Idővel fokozatosan elhalványul, évek alatt a mérete is csökken.

A keloidos hegesedés kialakulásáig hosszabb idő telik el a sérülés után, akár évekkel később is megjelenhet. Erre az elváltozásra jellemző, hogy a heg a seb méretén, a műtött területen túlhalad, és a megvastagodott, piros vagy lilás színű, szabálytalan alakú hegszövet kiemelkedik a bőrfelszínből. Fényes, csomós szerkezetű felület, amelyen nem jelennek meg a szőrtüszők, nem nő ki újra szőr. Anyaga lehet lágy, gumiszerű, és meg is keményedhet, esetenként irritációt, viszketést okozhat, és azzal is kiválthat kellemetlenséget, ha elhelyezkedése (például egy ízület közelében) vagy nagy mérete miatt esetleg a mozgást is akadályozza.

A keloid nem fertőző, és szövődményt sem okoz, elsősorban esztétikai probléma, amely az érintett önértékelését ronthatja. Ha már kialakult, nehéz eltávolítani és kezelni, ezért mindent meg kell tenni az elkerüléséért.

Hogyan kerülhető el?

A keloidképződés oka nem teljesen tisztázott, de a bőr fokozott kollagéntermelésével függhet össze. Jellemzően 30 év alatti fiatalok esetében fordul elő, a barna, fekete bőrű embereknél gyakrabban. Az erre való hajlam családi halmozódást mutat. Így, ha valaki tudja, hogy a családjában előfordult ilyen kóros sebgyógyulás, akkor óvakodjon az elkerülhető sérülésektől, például ne alkalmazzon testékszereket, tetoválást, mert ezek is kiindulópontjai lehetnek ilyen folyamatnak.

Tervezett műtét előtt a keloidképződésre való hajlamról tájékoztatni kell a sebészt. Megfelelő sebápolással, minél korábban elkezdett kezeléssel sokat lehet tenni ellene.

A keloid kezelése

A keloid megelőzéséhez alkalmazott kompressziós kötést napi 12-24 órán át kell viselni az érintett területen, a sérülés után 4-6 hónapig. Szteroidtartalmú tapaszt, szilikontartalmú gélt is szoktak alkalmazni, a fájdalom és a viszketés enyhítésére pedig gyógynövényi hatóanyagú, illetve kortikoszteroid-tartalmú kenőcsök állnak rendelkezésre.

A keloid kezeléséhez plasztikai sebészeti segítség is kérhető: szteroid tartalmazó injekciókat, illetve fagyasztásos módszert (krioterápiát), a nagyobbak kezeléséhez pedig lézerterápiát is alkalmazhat a szakorvos. A keloid szövetkímélő plasztikai műtéti eltávolítása (hegkimetszés) is szóba kerülhet megoldásként.

A leírás bőrgyógyász szakorvos bevonásával készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.