Asztma
Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amelynek kialakulásában számos gyulladásos sejt és sejtproduktum játszik szerepet. A gyulladás és következményes fokozott légúti érzékenység eredményeként visszatérően fellépnek sípoló légzéssel, nehézlégzéssel, mellkasi feszüléssel, köhögéssel járó epizódok, főleg éjszaka vagy kora reggel. A tünetek kiterjedt, változó mértékű légúti elzáródással kapcsolatosak, ami spontán vagy gyógyszeres kezelés hatására legtöbbször visszafordíthatóak.
Az asztma tünetei
Száraz vagy váladékos köhögés gyakran éjszaka is. Visszatérő sípoló légzés, mellkas feszülés, nehézlégzés, panaszok éjszakai romlása. Kísérő betegségként ekcéma (hámló viszkető bőrgyulladás a hajlatokban), allergiás nátha jelentkezik. Fizikai terhelés provokálja a nehézlégzést. Súlyos asztmás rohamban "néma tüdő" kerül leírásra.
A tünetek klasszikus esetben rohamokban, időszakosan jelentkeznek, a légúti gyulladás azonban idült, folyamatosan jelen van. A hörgők jellemzői asztmában: a légúti nyálkahártya hámrétegének pusztulása. Bizonyított, hogy az asztma klinikai megjelenései - a nappali és éjszakai tünetek, a korlátozott fizikai aktivitás - megfelelő kezeléssel jól kontrollálhatók.
Jól kontrollált asztma esetében a tünetek ritkán jelentkeznek, és a súlyos kiújulások is ritkák. Európa legtöbb országában az átlagos asztma prevalencia 5-10% körüli a hazai adatok ezzel korrelálnak. Hazai felmérések szerint a gyermekkori asztma előfordulási gyakorisága 2-3%. Az éves új megbetegedések száma az utóbbi 5 évben 10 000-18 000 közötti.
Az asztma okai
Oka komplex és valószínűleg multifaktoriális, a betegség kialakulása genetikai és környezeti tényezők együttes függvénye. Megfigyelések szerint a csecsemő- és gyermekkorban elszenvedett infekciók gyakorisága és az allergiás kórképek kialakulása között fordított összefüggés áll fenn.
Erre alapozva az asztma megjelenési gyakoriságának növekedése az emberiséget korábban sújtó gyakori, nagy járványok visszaszorításával, a megváltozott, jobb lakóhelyi higiéniával, a védőoltások bevezetésével és az antibiotikumok használatával kapcsolatos. Egyre több adat szól amellett, hogy az atípusos bakteriális fertőzések (Chlamydia pneumoniae, Mycoplasma pneumoniae) asztmára jellegzetes légúti gyulladás, illetve asztma kiújulás kiváltói lehetnek. Ma már több mint 300 foglalkozási ágens is ismert, mint asztmát kiváltó tényező.
Az allergiás asztma az ún. atópiás betegségek közé tartozik, s mint ilyen jellemző a több génes öröklődés és a halmozott családi előfordulás. Hogy - egyéb okok, genetikai hajlandóság, stb. mellett - az allergiás esetek gyakorisága mennyire függ az illető ország fejlettségétől, iparosodott, városias voltától, lakóinak fogyasztási szokásaitól, azt érdekesen mutatta meg a Németország újraegyesítése kapcsán végzett vizsgálat. Kiderült, hogy a volt Nyugat-Németország (NSZK) területén többszöröse volt az előfordulási gyakorisága a légúti allergiáknak és az asztmának, mint a kevésbé urbanizált, fejletlenebb Kelet-Németország (NDK) területén.
Az asztma diagnosztikája
A tüdő légzési funkcióinak vizsgálata egyszerű spirometriával, tüdőgyógyász irányításával, további vizsgálatokkal, mint pl. testpletizmográf. A gondozás során rendszeres vizsgálatként kilégzési csúcsáramlás monitorozás szükséges. Allergológiai diagnosztika bőrpróbával vagy IgE alapú laboratóriumi vizsgálattal része a kivizsgálásnak.
Az asztma kezelése
A kezelés hatékonysága a nappali és az éjszakai tünetek előfordulásán, a fizikai aktivitás provokálta tünetek megjelenésén, a rohamoldó gyógyszerek használatának mennyisége alapján követhető. Többféle támadásponton ható helyileg, azaz belélegezve alkalmazott gyógyszercsoport szigorú protokoll alapján történő beállításával érhető el a rohammentesség és az idült gyulladás javítása.
Gyakran csak szükség esetére elegendő rohamoldó készítményeket adni. Előrehaladottabb esetben állandó belégzéssel alkalmazott spray és inhalátorok felírására kerül sor.
A rendszeres ellenőrzés része mindig a megelőzés, ezért szükséges az asztmás betegek rohammentességének érdekében védőoltásokról gondoskodni, valamint az életmódi változtatásokat figyelemmel kísérni. (Rendszeres aktív fizikai életmód bemelegítéssel, barlangterápia, allergének, keresztallergének kerülése, légző tornagyakorlatok elsajátítása, stb.) Súlyos kísérőbetegség, vagy fertőzés esetén gyógyszeres lökéskezelésre is szükség lehet pl. szteroiddal a tüdőgyógyász javaslata alapján.
Kapcsolódó cikkek
A leírás a Budai Egészségközpont pulmonológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
