Angina pectoris

Az angina pectoris a szívizom vérellátási elégtelensége, oxigénhiánya által kiváltott klinikai tünetegyüttes. Bal oldali mellkasi, vagy szegycsonttáji szorítás-, illetve nyomásérzés formájában jelentkezik, oka a szívet tápláló koszorúerek meszesedése, szűkülete. Súlyos következményekkel járhat, a szívinfarktus fokozott rizikóját jelzi. Középkorú és idősebb férfiak és a változókoron túli nők gyakori panasza, amely a kardiológia szakterületéhez tartozik.

Az angina pectoris tünetei

Legjellemzőbb megjelenési módja a bal oldali mellkasi, vagy szegycsont mögötti nyomásérzés, szorító fájdalom, amely kisugározhat a bal vállba, karba, hátba, vagy a gyomorszáj felé. Verítékezés, hányinger, nehézlégzés, halálfélelem kísérheti.

Az angina pectorisnak több formája van: krónikus stabil anginának nevezzük a huzamosabb ideje fennálló, mindig azonos terhelési fokozatban jelentkező, hasonló tünetekkel járó mellkasi panaszt.

Ennél veszélyesebb a terhelés nélkül jelentkező, instabil angina, amely sürgősségi orvosi ellátást tesz szükségessé, a szívinfarktustól való elkülönítése csak ennek során lehetséges.
Ritka a koszorúerek fokozott görcskészségéből fakadó, ún. Prinzmetal angina.
Bár más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket (például a reflux okozta nyelőcsőgyulladás, pánikroham, mozgásszervi betegségek, vagy a szintén azonnali ellátást igénylő tüdőembólia), ezért mellkasi fájdalom, angina gyanúja esetén mindenképpen tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni.

Az angina pectoris okai és kockázati tényezői

A szívizmok nem megfelelő vérellátását az esetek nagy részében a koszorúerek megbetegedése, érelmeszesedés miatti szűkülete okozza. Ennek rizikóját fokozza az öröklött hajlam (megfigyelhető családi halmozódás), a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek), társbetegségek (cukorbetegség, magas vérnyomás, emelkedett vérzsírok ill. húgysavszint). A kockázati tényezők zöme az életmódhoz kapcsolódik: dohányzás, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, elhízás, stressz.

Az angina pectoris diagnosztikája

A mellkasi fájdalom okát kell azonosítani, kizárni az esetleges, hasonló tüneteket kiváltó, nem szíveredetű megbetegedéseket. A beteg beszámolója a fájdalom megjelenésének körülményeiről, jellegzetességeiről alapozza meg a diagnózist. A kivizsgálás részét képezi a laboratóriumi vizsgálat, mellkas röntgen, a 12 elvezetéses EKG, szívultrahang, terheléses EKG, esetleg izotópos szívvizsgálat, vagy coronaria CT. Ha a non-invazív vizsgálatok koszorúérbetegségre utalnak, katéteres úton végzett koszorúérfestést kell végezni, mely nem csak diagnosztikus vizsgálat, hanem indokolt esetben gyógyító beavatkozásra is lehetőséget nyújt.

Az angina pectoris kezelése

Az angina kezelése egyrészt a háttérben álló okoknak és az alapbetegségnek megfelelően elsősorban gyógyszeres terápia, amelynek célja a szívizmok megfelelő vérellátásának biztosítása, a koszorúerek meszesedésének, szűkületének csökkentése. Gyógyszeres kezelésének alapját orvosi javaslatra alvadásgátlók, koleszterincsökkentők, a magas vérnyomás kezelésében is használatos bizonyos gyógyszerek, illetve bizonyos tüneti szinten ható készítmények képezik.

Katéteres érfestés során koszorúér-tágítás, illetve súlyos koszorúérbetegség esetén műtéti megoldás is szükségessé válhat.

Mint szinte minden szív-, és érrendszeri probléma, az angina kezelésének is fontos része az életmód felülvizsgálata, a rizikót növelő körülmények csökkentése. A dohányzásról való leszokás, a túlsúly leadása, a rendszeres mozgás megállíthatja a koszorúerek további károsodását, segít elkerülni az újabb anginás rohamokat.

Az angina pectoris megelőzése

A megelőzéshez az életmódhoz kapcsolódó, befolyásolható rizikófaktorokat kell a minimálisra csökkenteni a dohányzás kerülésével, az egészséges, zsírszegény és rostban gazdag táplálkozással, a rendszeres mozgással, a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint folyamatos kontroll alatt tartásával.