Bechterew-kór
A Bechterew-kór (más néven SPA: spondylitis ankylopoetica) olyan degeneratív kórkép, mely elsősorban a gerincoszlopot alkotó csigolyák közti ízületek gyulladásos állapotával, majd ezen ízületek elmeszesedésével, s emiatt fokozódó mozgáskorlátozottsággal jár.
A Bechterew-kór okai
Előfordulását tekintve sajnos elmondható, hogy sokakat érint: a népesség kb. 3-4 százaléka érintett (jelenleg Magyarországon kb. 20 000 ember). A nemek arányát tekintve kifejezetten gyakoribb a kórkép előfordulása férfiak esetében, körülbelül 5-ször annyi férfinél jelentkezik a betegség, mint nőnél.
Háttere még mindig nem teljesen ismert, genetikai és külső tényezők egyaránt szóba jönnek. A genetikai hátteret támasztja alá, hogy nagyon sok esetben családi halmozódás figyelhető meg, és a betegek jelentős hányadánál kimutatható egy bizonyos vércsoport antigén (HLA-B27) jelenléte. (Fontos tudni, hogy az antigén jelenléte önmagában nem diagnosztikus értékű, hiánya azonban – mivel a betegek mintegy 90 százalékánál megfigyelhető – elgondolkodtató a diagnózissal kapcsolatban.)
A Bechterew-kór tünetei
A legtöbb esetben a betegség 25-45 éves kor között kezdődik: legtöbbször az első tünet a pihenéskor, éjszaka jelentkező deréktáji fájdalom, esetleg reggeli ízületi merevség, ami azonban még kimozgatással megszűnik. Az idő előrehaladtával a fájdalom erősödik, felfelé terjedve a gerincoszlop egyre nagyobb szakaszát érinti, súlyosabb esetben ráterjed a mellkas üregére is, jelentősen korlátozva a légző mozgások kitérését. Végül a folytonos gyulladást felváltja az ízületek elmeszesedése, totálisan megszüntetve annak minden irányú mozgathatóságát. Az ízület körül eredő, tapadó izmok kóros rövidülései kényszertartáshoz, s állandósuló fájdalomhoz vezethetnek.
A betegek egy részénél a gerincoszlop mellett egyéb ízületek is károsodnak: csípő, térd, boka, esetleg a felső végtagon a csuklóízület. Ezen túlmenően, sokaknál figyelhető meg a szervezet egyéb pontjain kialakuló elváltozás: pikkelysömörös bőr, tápcsatornai gyulladások, a szem gyulladásos állapotai. Ezek jelenléte a tartós ízületi gyulladás jelei és tünetei mellett általában már felvetik a Bechterew-kór gyanúját.
A tünetek lefolyása általában nem folyamatos, sokkal inkább jellemző az autoimmun-betegségekhez hasonló hullámzás: hol súlyosabbak, hol alig észlelhetőek, akut és tünetmentes periódusok válthatják egymást.
A Bechterew-kór diagnosztikája
A diagnózisalkotás alapja a kórtörténet mellett az alapos fizikális vizsgálat (reumatológus vagy ortopéd szakorvos által), majd laborvizsgálat és képalkotó vizsgálatok (CT, MR) következnek.
A Bechterew-kór kezelése
Sajnos, a Bechterew-kór gyógyíthatatlan. A kezelések célja a gyulladás-, a fájdalom csillapítása, s mindenekelőtt annak elérése, hogy a gerincoszlop olyan állapotban merevedjen el, ami a legkevésbé megterhelő a páciens számára. Ennek eléréséhez a legfontosabb eszközök a megfelelő, napi rendszerességgel végzett gyógytornák, és a különböző fizikoterápiás eljárások.
A nonsteroid gyulladáscsökkentők mellett esetenként szükség lehet fájdalomcsillapítók alkalmazására, nagy fájdalom esetén akár lokálisan beadott injekció formájában is. Makacs és erős tünetek esetén kúraszerűen szteroidok is bevethetők, ezen túlmenően bizonyos esetekben a biológiai terápiáknak is hatékonyak lehetnek. Természetesen, ezekről minden esetben a kezelőorvos határoz.
Kapcsolódó cikkek
A leírás a Budai Egészségközpont ortopéd szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
