Aranyér
Aranyérnek nevezzük a végbélnyílás körüli vénás hálózatot. A külső aranyeres fonat a végbélnyílás körül, a belső a végbélben helyezkedik el a záróizom felett, a kettő pedig összeköttetésben áll egymással. Önmagában nem betegség: fontos részét képezi a végbél záró mechanizmusának. Időszakos panaszmentes tágulatuk nem feltétlenül kóros. Amikor a tágulat állandósul, panaszokat okoz, akkor beszélünk aranyér betegségről.
Az aranyér betegség okai
Amikor a vénás vér eláramlása akadályozott tartósan, akkor a vénák kitágulnak, a tág erekben a véráramlás lelassul, a vér pang, és ennek következtében az ereket borító nyálkahártya- vagy bőrréteg is kitágul. Elhelyezkedésük szerint külső és belső aranyeres hálózatot különböztetünk meg. A belső aranyerek kezdetben csak szakorvosi vizsgálat alkalmával igazolhatók, panaszokat általában nem okoznak, míg a külső aranyerek végbélnyílásnál tapintható és látható csomóként jelennek meg.
A lakosságnak akár 40%-át is érintheti az aranyeresség, tehát igazi népbetegség.
Okok közül kiemelendő veleszületett tényezők csakúgy, mint a visszerességnél a kötőszöveti gyengeség. Eláramlást nehezítő fokozott hasüregi nyomásviszonyokat eredményez:
- terhesség,
- szülés,
- székrekedés (rostszegény étrend, zsíros ételek, alacsony folyadékbevitel)
- hasmenés (csípős, fűszeres ételek, alkohol, gyulladásos bélbetegségek, ételintoleraniciák)
- nehéz súlyok emelése,
- túlsúly, elhízás,
- életmódbeli káros tényezők (mozgáshiány, tartós állás-ülés).
Az aranyér betegség tünetei
A belső aranyerek I. stádiumban általában nem okoznak panaszokat, vagy csak minimálisat. A megtágult véna felett a nyálkahártya megsérülhet, ami friss piros vérzésként jelentkezik. A vérzés nem jár fájdalommal, mennyisége rendszerint csekély, általában ritkán vezet jelentős vérvesztéshez vagy vérszegénységhez, általában székelés után a papíron látható. II. stádiumban székeléskor ki-be mozgó csomó okoz panaszt és idegen test érzést. III. stádiumban már annyira tágultak, hogy nem csúsznak vissza maguktól, vissza kell helyezni, IV. stádiumban pedig ez már nem lehetséges, mert a teljes vénás hálózat kórosan tág. II-IV-es stádiumokban rendszeres vérzés, viszketés, fájdalom, váladékozás, tisztálkodási nehézségek miatt gyulladás, rossz záróizom funkció miatt székletcsorgás jelentkezhet. Hasonló tüneteket okozhatnak egyéb végbélbetegségek is: végbélrák, végbélrepedés, sipoly vagy bőrbetegség.
A külső aranyerek betegsége esetén a megduzzadt vénás öbölben a vér pang, megalvad (különösen gyakori nyári nagy melegben hosszú utazások alkalmával), és a csomó fájdalmassá válik. Ebben az esetben érzékeny, tömött, lilás dudort tapinthat a beteg a végbélnyílásán kívül. A fájdalom székeléskor, üléskor fokozódik, de azt követően sem szűnik meg teljesen, felszíne, ha nem kezdődik célzott terápia, általában kisebesedik, begyullad, elhanyagolt esetben tályog alakulhat ki.
Az aranyér diagnosztikája
Sebész, proktológus fájdalmatlan, percek alatt elvégezhető, és pontos, megnyugtató eredményt adó végbéltükrözéssel állítja fel a diagnózist.
Visszatérő panaszoknál, vagy fogyással és egyéb emésztési panaszokkal kísérten a sebész teljes vastagbélre terjedő (általában gasztroenterológus által végzett) tükrözéses vizsgálatot, azaz colonoscopiát fog javasolni. A colonoscopia elvégzése előtt hasi ultrahang vizsgálat ad egy tájékozódó előképet és vérvételre (vérkép, alvadási paraméterek, ionok) valamint vércsoport meghatározásra is szükség van. 45 éves korban javasolt panaszok nélkül is az első vizsgálatot elvégezni, amennyiben a vastagbél daganat családi halmozódást mutat, úgy korábban, a 30-as évek közepe táján érdemes.
Az aranyér betegség kezelése
Elsődleges a provokáló tényezők megszüntetése. Egészséges táplálkozással (rostdús ételek, zöldségek, gyümölcsök, müzli- és korpafélék, olívaolaj fogyasztása, ételintolerancia esetén megfelelő diéta), testmozgással, megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével a székletállag rendezhető.
I-es és II-es stádiumú belső aranyeresség esetén az aranyér egy gumigyűrűvel leszorítható (Barron-ligatura), ami napokkal később az aranyér elhalásához és fájdalmatlan lelökődéséhez vezet. A betegség injekcióval is kezelhető, a csomóba befecskendezett szer a vénát elzáró hegszövet képződését okozza. Ezt a beavatkozást szkleroterápiának nevezik.
Amikor a külső aranyérben kialakult véralvadék okoz fájdalmat, akkor a gyors fájdalomcsökkentés, és a szövődmények (kisebesedés, gyulladás) megelőzése érdekében helyi érzéstelenítésben szükség lehet a véna megnyitására, és a véralvadék eltávolítására. Enyhébb esetben ülőfürdővel, kiegészítve helyi érzéstelenítő kenőcsökkel vagy kúpokkal, és a vénák kiürülését elősegítő gyógyszerrel kezelhető. A fájdalom és a duzzanat rendszerint rövid idő alatt csökken, míg a véralvadék 4-6 hét alatt szívódik fel. Helyén gyakran aprócska bőrlebeny marad vissza, ami nem okoz panaszt.
Az aranyér betegség megelőzése
Megelőzésként ismételten fontos megemlíteni a rendszeres testmozgást, a bőséges folyadékfogyasztást és rostdús étkezést. Hajlam esetén kúraszerűen javasolt recept nélkül kapható vénás áramlást segítő készítmények, gyógyszerek szedése. Ahogy ismert az intim torna, ugyanúgy része kell legyen életünknek a végbéltorna is.
Intézményünkben több gasztroenterológus és proktológus szakorvos is a rendelkezésére áll. A szakorvosi vizsgálaton kívül általános és speciális laborvizsgálatokra is lehetőség nyílik, ahogyan a teljes körű képalkotó vizsgálatokra is, mint a röntgen, ultrahang, CT és MRI vizsgálatra.
Kapcsolódó cikkek
A leírás a Budai Egészségközpont proktológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
