Pánikbetegség
A pánikbetegség a szorongásos zavarok közé sorolható. A pánikroham során az érintettek látszólag objektív ok nélkül hirtelen kínzó félelmet élnek meg. A szervezetben ilyenkor olyan biokémiai változások mennek végbe, melyek, mint egy valós veszélyhelyzetben.
A pánikbetegség általában a húszas-harmincas éveikben járó embereket érinti. A társadalom 1-4 %-a él át élete során kisebb-nagyobb pánikbetegséget. Pánikbetegségről valójában csak akkor beszélünk, amikor havonta több alkalommal fordul elő pánikroham és a rohamoktól való félelem oly mértékű, hogy befolyásolja a mindennapokat.
A pánikbetegség tünetei
-
Pszichés tünetek: szorongás, haláltól való félelem, szédülés, realitásérzés/kontroll elvesztése
-
Testi tünetek: nehézlégzés, mellkasi fájdalom, szívdobogás-érzés, izzadás, remegés, szájszárazság, émelygés, bizsergés-érzés
A pánikbetegség okai
A pánikbetegség okát pontosan nem tudni. Örökletes tényező mellett inkább a megélt, súlyos stresszhelyzetek járulnak hozzá a pánikrohamok kialakulásához. Egy elmélet szerint a pánikrohamokat egy olyan önerősítő kör hozza létre, mely során bizonyos észlelt testi és pszichés eltéréseket (pl. gyorsabb szívverés, koncentrációs zavar) a szervezet valós veszélyként azonosít, majd ettől félni, szorongani kezd. A szorongás tovább erősíti a tüneteket és így létrejön egy ördögi kör.
A pánikbetegség diagnosztikája
Mivel a szorongásos helyzetek az életünk természetes reakciói és azok túlélésünket, sikerességünket is elősegítik, nem kell rögtön pánikbetegségre gondolni - lehet, hogy a helyzet nem is annyira súlyos. A diagnózist bízzuk szakemberre, aki részletes beszélgetés keretében a gyanút meg tudja erősíteni, vagy ki tudja zárni. A pánikbetegséget más szorongással járó betegségektől is el kell különíteni.
A pánikbetegség kezelése
A pánikbetegség kezelését minél előbb el kell kezdeni, mert így jobbak az esélyek a gyógyulásra és nem válik idülté a betegség, nem alakulnak ki másodlagos betegségek (pl. depresszió). Számos lehetőség áll rendelkezésre, mellyel a betegség kontrollálhatóvá válik, meggyógyítható. Akut helyzetben pl. a légzés-kontroll segíthet. Életmód változtatás és a pszichoterápia módszerei használhatók fel a betegség lényegének kezeléshez, ilyenek pl. a kognitív terápia, pszichoanalízis, csoportterápia. Középsúlyos, súlyos esetekben gyógyszeres kezelés is szóba jön. Cél, hogy az illető visszanyerje realitásérzését, a kiváltó okok helyes felmérését, a pánikhelyzetek kézben tartását.
Kapcsolódó cikkek:
A leírás a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
