Bélférgek, bélférgesség

Az ember emésztőszervrendszerében élősködő férgek okozta betegségeket nevezzük bélférgességnek. A fertőzés lehet teljesen tünetmentes, máskor a parazita táplálékot, vitaminokat von el a szervezettől, más esetben anyagainak közvetlen vagy allergiázó hatása révén okoz igen változatos tüneteket. A lárvák, mint az emberi szervezet számára idegen testek, az érintett szervekben gyulladásos gócokat hoznak létre.

A bélférgesség tünetei

Étvágytalanság, a testsúly csökkenése, hányinger, hányás, csalánkiütés, vérszegénység, hasmenés, hasi nyomásérzékenység, a teljesítőképesség csökkenése.

Milyen bélférgek kerülhetnek szervezetünkbe?

Számtalan bélféreg ismert. Hazánkban leggyakrabban előforduló bélparazita a cérnagiliszta, az orsógiliszta, a Toxocara fajok, a galandférgek és az Echinococcus granulosus.

Cérnagiliszta

Előfordulása
A fertőzés közvetlen érintkezés, a petékkel szennyezett körmök, étel, ruházat, ágynemű útján terjed, forrása a petéket ürítő ember. Különösen gyermekekben gyakori, előfordulása az 5-14 éves korosztályban a legmagasabb.

Tünetei
Nincsenek specifikus tünetek, gyakori a tünetmentes hordozó. Leggyakoribb panasz az éjszakai végbéltáji viszketés és álmatlanság, ami fáradtságot, figyelemzavart okozhat. A végbélnyílás környékén, a vakarás következményeként a bőr kipirosodhat, sebessé válhat és másodlagos bakteriális fertőzés alakulhat ki. Lányok esetén hüvelyi viszketést, a szeméremtest gyulladását és hüvelyi folyást eredményezhet.

Diagnózisa
A diagnózis a peték vagy a férgek kimutatásán alapszik. A peték könnyen megtalálhatóak a végbélnyílás tájékról vett mintában. A mintavételt célszerű három egymást követő napon megismételni.

Kezelése
Nagyon fontos a visszafertőződés és a fertőzés tovaterjedésének a megakadályozása. Ez a megfelelő higiéné betartásával, alapos, szappanos, meleg vizes kézmosással, a körmök rövidre vágásával, a környezet megfelelő portalanításával, a ruhaneműk és ágyneműk alapos mosásával, a gyermekek játékainak fertőtlenítésével megvalósítható. Az előírt gyógyszeres terápiát orvos utasítása szerint alkalmazzuk. A kezelés csak akkor eredményes, ha a család vagy közösség minden tagja egyidejűleg részesül a gyógyszeres terápiában.

Orsóférgesség

Előfordulása
Az egyik leggyakoribb emberi féregfertőzés, az óvodás és kisiskolás gyermekek a leginkább érintettek. A fertőzőképes pete az emberi ürülékkel trágyázott, főleg nyersen fogyasztott zöldség- és gyümölcsfélék útján, illetve közvetlen érintkezéssel jut az emberbe. A rossz higiénés viszonyok, az állatok lakásban tartása növeli a fertőzés előfordulását.

Tünetei
Legtöbbször ez a fertőzés is tünetmentes, de a lárvák a véráram útján eljuthatnak a tüdőbe és tüdőgyulladását okozhatnak köhögéssel és lázzal. Mivel a férgek táplálékukat az emésztett ételből nyerik, alultápláltság alakulhat ki. Nagyszámú féreg jelenléte a bélrendszerben hasi fájdalmat, puffadást, bélelzáródást okozhat.

Diagnózisa
A betegség igazolása a peték vagy férgek székletből való kimutatásával történik.

Kezelése
Gyógyszeres terápia szükséges.

Toxocariasis

Előfordulása
A fertőzött kutyák és macskák székletükkel nagy mennyiségben ürítik a féreg petéit. A peték a talajban lárvává alakulnak. Az ember az állati széklettel fertőzött homok vagy föld lenyelésekor fertőződik, majd a lárvák a vérkeringés segítségével a különböző szervekbe (máj, tüdő, szem, vese, szív, központi idegrendszer) vándorolnak, és helyi tüneteket okoznak. A fertőzés az 1-4 éves gyermekek körében a leggyakoribb, akik még nincsenek tisztában a higiénés szabályokkal.

Tünetei
Főbb klinikai tünet a láz, köhögés, a szem érintettsége esetén a látásélesség csökkenése, de előfordulhat bizonytalan hasi fájdalom, bőrtünetek, kiütések. A tünetek legtöbbször enyhék, és hetek-hónapok alatt visszafejlődnek.

Diagnózisa
A fertőzés igazolása szerológiai vizsgálattal történik.

Kezelése
Ebben az esetben is rendelkezésre áll gyógyszeres terápia, melyet az orvosi urasításnak megfelelően kell alkalmazni.

Galandférgek

Előfordulása
A fertőzést okozó 2 leggyakoribb állat a sertés (horgas fejű galandféreg=Taenia solium) és a szarvasmarha (simafejű galandféreg=Taenia saginata). A galandféreg lárváit tartalmazó, ún. "borsókás" hús nyersen való fogyasztása révén jön létre az emberi fertőzés.

Tünetei
A legtöbb beteg tünetmentes, enyhe alhasi panaszok, hasmenés, végbéltáji viszketés előfordulhat. Egyes esetekben a petékkel telt ízek láthatók a végbélnyílásban. A T. solium petéiből ritkán az emberben is kifejlődhet lárva, mely a vérkeringés útján eljuthat elsősorban az agyba és izmokba, ahol folyadékkal telt hólyaggá alakul (cysticercosis), és elhelyezkedésétől függően idegrendszeri tüneteket (fejfájás, hányás, görcsök), a szemben uveagyulladást, szemideghártya-gyulladást vagy látási zavarokat, az izmokban izomgyulladást okozva.

Diagnózisa
A diagnózis felállítására a széklet parazitológiai vizsgálata alkalmas. Vannak esetek, amikor a széklet negatív, de a pete a végbélnyílás mellé ragasztott cellux csíkkal kimutatható. Cysticercosis gyanúja esetén képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) is szóba jönnek.

Kezelés
A féreghajtás gyógyszerrel történik.

Megelőzés
Csak hatóságilag ellenőrzött és megfelelően átsütött húst fogyasszunk.

Echinococcus granulosus (a kutyák galandférge)

Előfordulása
A fertőzött állat székletével kerülnek a peték a külvilágba. Az ember megfertőződhet szennyezett étel és víz fogyasztása esetén, valamint a fertőzött kutyákkal közvetlen érintkezésbe lépve. (A peték megtalálhatóak kutya szőrén, száján, a kutya edényein is.) A bélbe kerülő petékből lárvák fejlődnek ki és a vérkeringés útján eljutnak a különböző szervekbe (máj, tüdő, csont, agy), ahol hólyagszerű tömlőkké fejlődnek.

Tünetei
A legtöbb tömlő sosem okoz tünetet és magától visszafejlődik, mások elhelyezkedésüktől és nagyságuktól függően nem tipikus panaszokat okoznak. Veszélyes szövődmény lehet azonban a tömlők megrepedése, amikor súlyos allergiás reakció léphet fel. 

Diagnózisa
A diagnózis felállítása az ultrahang és CT vizsgálatokon alapul, szerológiai vizsgálat a diagnózist megerősítheti.

Kezelése
A terápia gyógyszeres kezelésből és a tömlők sebészi eltávolításából áll.

A bélférgesség diagnózisa és kezelése

Hasmenéses kórképekkel infektológus, belgyógyász szakorvosaink állnak rendelkezésére. A bélférgesség kivizsgálásánál fizikális vizsgálat, labor- és székletvizsgálat szokott történni, valamint indokolt esetben CT, ultrahang és MRI vizsgálat is szóba jöhet.

A leírás a Budai Egészségközpont szakorvosainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.