BPPV

A BPPV (benignus paroxizmális pozicionális vertigo) a fül-orr-gégészeti eredetű szédülés leggyakoribb formája, amelyet a belső fül egyensúlyért felelős részében elmozduló apró kristályok okoznak. Jellemzően fejmozdulatokra hirtelen fellépő, forgó jellegű szédüléssel, hányingerrel jár, amely másodpercekig, ritkán percekig tart, és bár ijesztő, nem életveszélyes és jól kezelhető.

Gyors áttekintés

1. Fő tünetek

• hirtelen, forgó jellegű szédülés
• a fej helyzetének változtatásakor jelentkezik (felülés, lefekvés, megfordulás)
• hányinger, ritkábban hányás
• bizonytalanságérzés
• a rohamok között panaszmentesség
• szemtekerezgés

2. Mi okozza?

• elmozdult mészkristályok (otolitok) a belső fül folyadékterében
• életkorral gyakoribb
• fejsérülés, esés
• hosszabb ágynyugalom
• felsőlégúti fertőzéseket követően is kialakulhat

3. Mikor kell orvos?

• ha a szédülés visszatérően jelentkezik
• ha elesésveszélyt okoz, a járás bizonytalan
• látászavar társul hozzá
• az alábbi panaszokkal társul: halláspanasz, fülzúgás, hányinger, fejfájás, beszédzavar, arcmozgászavar, végtaggyengeség, zavartság, 
• ha a panaszok nem javulnak napokon belül

Mi az a BPPV és hogyan alakul ki?

A belső fülben található egyensúlyszerv normál esetben érzékeli a fej mozgását és helyzetét. Ebben apró kristályok (otolitok) vesznek részt.

BPPV esetén ezek a kristályok:

1. leválnak eredeti helyükről,
2. bekerülnek az egyik félkörös ívjáratba,
3. fejmozdulatnál téves ingerületet küldenek az agy felé.

Ez okozza a hirtelen fellépő, forgó szédülést.

A BPPV tünetei

• rövid ideig tartó, de intenzív forgó szédülés
• gyakran reggel, felkeléskor jelentkezik
• hányinger, hányás kísérheti
• bizonytalanságérzet tapasztalható
• oldalra fordulás, lehajlás provokálhatja
• nincs halláscsökkenés vagy fülzúgás
• neurológiai tünetek nem jellemzőek

Nagyon fontos, hogy bár a tünetek ijesztőek lehetnek, de a betegség nem életveszélyes.

A BPPV okai és kockázati tényezői

Gyakori okok:

• életkorral járó belsőfül-változások
• fejet ért ütés
• hosszabb fekvés (pl. műtét után)

Kockázati tényezők:

• 50 év feletti életkor
• korábbi BPPV-epizód
• csontritkulás
• belsőfül-betegségek (pl. a belső fül egyensúlyidegének gyulladása – Vestibularis neuritis; a belső fül teljes gyulladása – Labyrinthitis; Menière-betegség)
• felsőlégúti fertőzés

A BPPV diagnózisa

A diagnózis fül-orr-gégészeti klinikai vizsgálaton alapul.

Alkalmazott módszerek:

• célzott fej- és testhelyzet-vizsgálat
• provokációs tesztek (pl. Dix–Hallpike)
• szemmozgások megfigyelése (nystagmus)

Ha a tünetek tipikusak, képalkotó vizsgálat elvégzése általában nem szükséges.

A BPPV kezelése

1. Repozíciós manőverek (első választás)

Speciális, vezetett mozdulatsorokkal a kristályok visszajuttathatók eredeti helyükre.

Jellemzői:

• gyors hatású
• gyakran már 1–2 alkalom után javulás
• gyógytornász vagy orvos végzi
• betanítást követően a beteg otthon segítséggel végezheti

2. Gyógyszeres kezelés

• nem szünteti meg az okot
• átmenetileg csökkenti a hányingert
• önmagában nem javasolt
• vitaminpótlással 

3. Otthoni gyakorlatok

• orvosi javaslat alapján végzendő
• betanítást követően otthon segítséggel, majd önállóan végezhető

A BPPV szövődményei

A betegség nem veszélyes, de következményei lehetnek:

• elesések, sérülések
• mozgástól való félelem
• életminőség-romlás

Megfelelő kezeléssel ezek megelőzhetők.

Mikor forduljunk sürgősen orvoshoz?

Azonnali kivizsgálás szükséges, ha:

• beszédzavar, féloldali gyengeség jelentkezik
• kettős látás vagy tartós látászavar lép fel
• erős fejfájás társul a szédüléshez
• eszméletvesztés történik

Ezen tünetek nem jellemzőek BPPV-re, más okot jelezhetnek, ezért azonnali alapos orvosi kivizsgálás javasolt!

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) – BPPV

Meddig tart a BPPV?

Kezeletlenül hetekig is fennállhat, megfelelő manőverrel gyakran azonnal javul.

Mikor NEM BPPV a szédülés?

A szédülés nem tekinthető BPPV-nek, ha nem köthető egyértelműen fej- vagy testhelyzet-változáshoz, hanem folyamatosan, órákon vagy akár napokon át fennáll. Szintén nem BPPV-re jellemző, ha a szédüléshez beszédzavar, féloldali gyengeség, tartós látászavar, ájulás vagy eszméletvesztés társul. Halláscsökkenés és erős, állandó fülzúgás megjelenése is inkább más belsőfül- vagy idegrendszeri eredet mellett szól. Ezekben az esetekben a szédülés hátterében más, akár sürgős ellátást igénylő ok állhat, ezért mielőbbi orvosi kivizsgálás szükséges.

Elmúlik magától a BPPV?

A BPPV bizonyos esetekben kezelés nélkül is megszűnhet, mivel az elmozdult kristályok idővel visszakerülhetnek eredeti helyükre. Ez azonban hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat, és ez idő alatt a szédülés ismétlődhet, bizonytalanságérzést és elesésveszélyt okozva. A célzott helyzetváltoztató manőverekkel a panaszok gyakran gyorsan, akár egyetlen kezelés után jelentősen javulnak vagy teljesen megszűnnek, ezért a spontán javulásra való várakozás helyett javasolt egy fül-orr-gégész szakorvos felkeresése.

Visszatérhet-e a BPPV?

Igen. A BPPV visszatérése viszonylag gyakori, különösen idősebb korban. Fejsérülés, hosszabb ágynyugalom vagy korábbi belsőfül-betegségek szintén növelhetik a kiújulás esélyét. Fontos hangsúlyozni, hogy a visszatérő BPPV nem súlyosbodást vagy rossz prognózist jelent, és az ismét jelentkező panaszok ugyanúgy hatékonyan kezelhetők, mint az első epizód.

Veszélyes betegség a BPPV?

Nem, de az elesésveszély miatt fontos a felismerés és a kezelés.

Szabad vezetni BPPV esetén?

Ha épp aktívak a BPPV-panaszok, akkor természetesen a vezetés nem ajánlott, mivel egy hirtelen fejmozdulat szédüléses rohamot válthat ki, ami balesetveszélyes lehet. Amennyiben a szédülés megszűnt, fejmozdulatra nem jelentkezik forgó érzés, és a beteg biztonságosan érzi magát, a vezetés általában újra megengedhető. Ha bizonytalanság áll fenn, érdemes orvossal vagy gyógytornásszal egyeztetni a vezetés újrakezdése előtt.

Sportolhatok-e, ha BPPV-s vagyok?

BPPV esetén az aktív szédülés időszakában a sportolás nem javasolt, különösen azok a mozgásformák, amelyek hirtelen fejmozdulatokkal, lehajlással vagy gyors irányváltással járnak. A panaszok megszűnése után a fokozatos visszatérés a mozgáshoz kifejezetten előnyös lehet, mivel a rendszeres fizikai aktivitás támogatja az egyensúlyrendszer alkalmazkodását. A terhelést mindig egyénre szabottan, óvatosan célszerű növelni.

Segít a gyógyszer?

Csak tünetileg, az okot azonban nem szünteti meg.

Otthon kezelhető?

Bizonyos esetekben igen, de az első diagnózis mindig orvosi feladat.

Hogyan történik a helyzetváltoztató manőver?

A helyzetváltoztató manőver egy irányított, meghatározott fej- és testmozgásokból álló kezelési eljárás, amelynek célja, hogy az elmozdult kristályokat visszajuttassa a belső fül azon területére, ahol már nem okoznak szédülést. A manőver során a beteget egymást követő testhelyzetekbe mozgatják. A kezelés rövid ideig tart, fájdalmat nem okoz, viszont átmenetileg kiválthatja a megszokott szédülést, hányingerrel járhat. A szédülés diagnosztikus, általában 20-30 másodperc alatt lecseng. A manővert orvos vagy erre képzett gyógytornász végzi.

Hányszor kell elvégezni a helyzetváltoztató manővert?

Sok esetben már egyetlen alkalom is elegendő a tünetek jelentős csökkentéséhez vagy megszüntetéséhez. Előfordulhat azonban, hogy a manővert több alkalommal kell megismételni, különösen akkor, ha a kristályok több félkörös ívjáratot érintenek, vagy a panaszok régóta fennállnak. A kezelések számát mindig a tünetek alakulása és a kontrollvizsgálat eredménye határozza meg.

Szójegyzék – BPPV

• BPPV: jóindulatú, helyzetváltozáshoz kötött szédülés
• Otolit: apró kristály a belső fülben
• Félkörös ívjárat: az egyensúlyszerv egyik része, mely a fej helyzetváltoztatását érzékeli 
• Nystagmus: akaratlan szemmozgás, diagnosztikus jel
• Repozíciós manőver: célzott fejmozgások a kristályok visszahelyezésére

A betegségleírást lektorálta Dr. Keresztély Zsuzsanna fül-orr-gégész szakorvos.