A szifilisz (más néven vérbaj, lues, syphilis) a Treponema pallidum nevű baktérium által okozott, elsősorban szexuális vagy nemi úton terjedő fertőzés (STI), amely fájdalmatlan fekéllyel, kiütéssel, aftaszerű tünettel, nyirokcsomóduzzanattal, lázzal és számos egyéb tünettel járhat. Terhesség során a fertőzés a méhlepényen keresztül megfertőzheti a magzatot. Antibiotikum kezeléssel a szifilisz szinte minden esetben teljesen gyógyítható. Kezelés nélkül a betegség életminőségromláshoz, súlyos szövődményekhez, fejlődési rendellenességhez is vezethet.
Gyors áttekintés
A szifilisz fő tünetei
- fájdalmatlan tömött terület, fekély a fertőzés helyén (primer sánker)
- testszerte, jellemzően a tenyéren és talpon is megjelenő kiütés
- megnagyobbodott nyirokcsomók
- láz, influenzaszerű panaszok, rossz közérzet
- hosszú, akár tünetmentes (látens) időszak
- kezeletlen esetben évekkel később bőr-, szív- és idegrendszeri elváltozások
Mi okozza? Hogy terjed a szifilisz?
- a kórokozó a Treponema pallidum nevű baktérium
- védekezés nélküli nemi érintkezés (hüvelyi, orális, anális)
- fertőzött bőr- vagy nyálkahártyatünettel való közvetlen érintkezés
- terhesség alatt anyáról magzatra (connatalis szifilisz)
- ritkán vér, anyatej útján
Mikor kell orvos?
- fájdalmatlan fekély vagy sebzés a nemi szerven, szájban, végbélnyílásnál
- magyarázat nélküli, testszerte megjelenő kiütés, jellegzetes tenyéri, talpi érintettséggel
- védekezés nélküli szexuális kapcsolat vagy fertőzött partner esetén
- terhesség alatt, a szűrővizsgálatok részeként
- bármely nemi úton terjedő fertőzés gyanújakor
- aktív szexuális élet mellett javasolt rendszeres szűrővizsgálat elvégzésekor
Mi a szifilisz és hogyan alakul ki?
- A szifiliszt a Treponema pallidum nevű, csavart, spirális alakú spirochéta baktérium okozza, amely a bőr vagy a nyálkahártya apró sérülésein keresztül jut be a szervezetbe, leggyakrabban szexuális érintkezés során.
- A kórokozó a behatolás helyén szaporodni kezd, majd a nyirok- és vérkeringésen keresztül az egész szervezetben megjelenik, emiatt az egész szervezetet érinti a szifilisz.
- A szifilisz vertikálisan is terjedhet, méhen belül, vagy szülést követően anyatejjel, így okozva fertőzést.
- A szifilisz lappangási ideje átlagosan 2-3 hét (10–90 nap közötti is lehet), ezután jelenik meg a betegség első, jellegzetes tünete, a fájdalmatlan fekély.
- Kezelés nélkül a szifilisz egy krónikus, egymást követő stádiumokban zajló kórkép: elsődleges, másodlagos, látens és – ritkábban – harmadlagos szakaszra osztható, amelyek eltérő tüneteket és szövődményeket okoznak.
- A szifilisz lefolyása alatt hosszú, tünetmentes időszakok is előfordulhatnak, ilyenkor a fertőzés a szervezetben jelen van, csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki.
- A korai felismerés és kezelés megakadályozza a súlyos, szervi szövődmények kialakulását.
A szifilisz tünetei
A tünetek a fertőzés stádiumától függően igen sokfélék lehetnek, egyéb kórképekhez is hasonlíthatnak, ezért a szifiliszt gyakran „a nagy utánzónak” is nevezik. A fertőzéstől számított 2. év végéig korai fertőző szifiliszről, ezt követően késői szifiliszről beszélünk.
Elsődleges (primer) szifilisz
- a fertőzés helyén (pl. nemi szerv, száj, végbélnyílás) megjelenő, fájdalmatlan tömött, körülírt vöröses terület, amely kifekélyesedik (primer sánker, ulcus durum)
- a közeli nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, nyirokérgyulladás
- a fekély kezelés nélkül 3–6 hét alatt magától gyógyul
Másodlagos (szekunder) szakasz
- a fertőzéstől számított kb. 8-9. héten
- testszerte megjelenő, nem viszkető kiütés, a tenyéri és talpi érintettség jellegzetes
- nyálkahártya tünetek, szemölcsszerű képletek a nemi szerv környékén (condyloma latum)
- láz, torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, fáradékonyság
- foltos hajhullás
- testszerte jelentkező nyirokcsomó-duzzanat, lép megnagyobbodása, májgyulladás, ízületi gyulladás előfordulhat
Transitionalis (átmeneti) szakasz
- a másodlagos szakasz bőrtünetei visszatérnek kevesebb, aszimmetrikus megjelenéssel a 2. év végéig
Látens szakasz
- tünetmentes időszak, amikor a fertőzés csak vérvizsgálattal mutatható ki
- korai látens szakasz (a fertőzést követő első két évben)
- a késői látens szakasz (a fertőződés időpontja nem állapítható meg, illetve két évnél feltehetően régebbi)
Harmadlagos (tercier) szakasz
- a fertőzéstől számítva évekkel, akár évtizedekkel később alakul ki a kezeletlen esetek kisebb részénél
- lassan növekvő bőr-, csont- vagy szervi csomók (gumma)
- szív- és érrendszeri elváltozások
- idegrendszeri érintettség (késői neuroszifilisz)
- szemészeti problémák