Szifilisz (vérbaj)

A szifilisz (más néven vérbaj, lues, syphilis) a Treponema pallidum nevű baktérium által okozott, elsősorban szexuális vagy nemi úton terjedő fertőzés (STI), amely fájdalmatlan fekéllyel, kiütéssel, aftaszerű tünettel, nyirokcsomóduzzanattal, lázzal és számos egyéb tünettel járhat. Terhesség során a fertőzés a méhlepényen keresztül megfertőzheti a magzatot. Antibiotikum kezeléssel a szifilisz szinte minden esetben teljesen gyógyítható. Kezelés nélkül a betegség életminőségromláshoz, súlyos szövődményekhez, fejlődési rendellenességhez is vezethet. 

Gyors áttekintés

A szifilisz fő tünetei

• fájdalmatlan tömött terület, fekély a fertőzés helyén (primer sánker)
• testszerte, jellemzően a tenyéren és talpon is megjelenő kiütés
• megnagyobbodott nyirokcsomók
• láz, influenzaszerű panaszok, rossz közérzet
• hosszú, akár tünetmentes (látens) időszak
• kezeletlen esetben évekkel később bőr-, szív- és idegrendszeri elváltozások

Mi okozza? Hogy terjed a szifilisz?

• a kórokozó a Treponema pallidum nevű baktérium
• védekezés nélküli nemi érintkezés (hüvelyi, orális, anális)
• fertőzött bőr- vagy nyálkahártyatünettel való közvetlen érintkezés
• terhesség alatt anyáról magzatra (connatalis szifilisz)
• ritkán vér, anyatej útján

Mikor kell orvos?

• fájdalmatlan fekély vagy sebzés a nemi szerven, szájban, végbélnyílásnál
• magyarázat nélküli, testszerte megjelenő kiütés, jellegzetes tenyéri, talpi érintettséggel
• védekezés nélküli szexuális kapcsolat vagy fertőzött partner esetén
• terhesség alatt, a szűrővizsgálatok részeként
• bármely nemi úton terjedő fertőzés gyanújakor
• aktív szexuális élet mellett javasolt rendszeres szűrővizsgálat elvégzésekor

Mi a szifilisz és hogyan alakul ki?

• A szifiliszt a Treponema pallidum nevű, csavart, spirális alakú spirochéta baktérium okozza, amely a bőr vagy a nyálkahártya apró sérülésein keresztül jut be a szervezetbe, leggyakrabban szexuális érintkezés során. 
• A kórokozó a behatolás helyén szaporodni kezd, majd a nyirok- és vérkeringésen keresztül az egész szervezetben megjelenik, emiatt az egész szervezetet érinti a szifilisz. 
• A szifilisz vertikálisan is terjedhet, méhen belül, vagy szülést követően anyatejjel, így okozva fertőzést.
• A szifilisz lappangási ideje átlagosan 2-3 hét (10–90 nap közötti is lehet), ezután jelenik meg a betegség első, jellegzetes tünete, a fájdalmatlan fekély. 
• Kezelés nélkül a szifilisz egy krónikus, egymást követő stádiumokban zajló kórkép: elsődleges, másodlagos, látens és – ritkábban – harmadlagos szakaszra osztható, amelyek eltérő tüneteket és szövődményeket okoznak.
• A szifilisz lefolyása alatt hosszú, tünetmentes időszakok is előfordulhatnak, ilyenkor a fertőzés a szervezetben jelen van, csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. 
• A korai felismerés és kezelés megakadályozza a súlyos, szervi szövődmények kialakulását. 

A szifilisz tünetei

A tünetek a fertőzés stádiumától függően igen sokfélék lehetnek, egyéb kórképekhez is hasonlíthatnak, ezért a szifiliszt gyakran „a nagy utánzónak” is nevezik. A fertőzéstől számított 2. év végéig korai fertőző szifiliszről, ezt követően késői szifiliszről beszélünk. 

Elsődleges (primer) szifilisz

• a fertőzés helyén (pl. nemi szerv, száj, végbélnyílás) megjelenő, fájdalmatlan tömött, körülírt vöröses terület, amely kifekélyesedik (primer sánker, ulcus durum)
• a közeli nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, nyirokérgyulladás
• a fekély kezelés nélkül 3–6 hét alatt magától gyógyul

Másodlagos (szekunder) szakasz

• a fertőzéstől számított kb. 8-9. héten
• testszerte megjelenő, nem viszkető kiütés, a tenyéri és talpi érintettség jellegzetes
• nyálkahártya tünetek, szemölcsszerű képletek a nemi szerv környékén (condyloma latum)
• láz, torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, fáradékonyság
• foltos hajhullás
• testszerte jelentkező nyirokcsomó-duzzanat, lép megnagyobbodása, májgyulladás, ízületi gyulladás előfordulhat

Transitionalis (átmeneti) szakasz

• a másodlagos szakasz bőrtünetei visszatérnek kevesebb, aszimmetrikus megjelenéssel a 2. év végéig

Látens szakasz

• tünetmentes időszak, amikor a fertőzés csak vérvizsgálattal mutatható ki
• korai látens szakasz (a fertőzést követő első két évben)
• a késői látens szakasz (a fertőződés időpontja nem állapítható meg, illetve két évnél feltehetően régebbi)

Harmadlagos (tercier) szakasz

• a fertőzéstől számítva évekkel, akár évtizedekkel később alakul ki a kezeletlen esetek kisebb részénél
• lassan növekvő bőr-, csont- vagy szervi csomók (gumma)
• szív- és érrendszeri elváltozások
• idegrendszeri érintettség (késői neuroszifilisz) 
• szemészeti problémák 

A szifilisz okai és kockázati tényezői

A fertőzés kialakulásához a Treponema pallidum baktériummal való közvetlen érintkezés szükséges.

A szifilisz terjedési módjai

• védekezés nélküli hüvelyi, orális vagy anális nemi érintkezés
• közvetlen érintkezés aktív szifiliszes bőr- vagy nyálkahártya-elváltozással
• ritkán vér útján, például közösen használt injekciós tűvel
• terhesség alatt vagy szülés során anyáról magzatra is terjed (connatalis szifilisz) 

A szifilisz kockázatát növelő tényezők

• gyakori partnerváltás, megváltozott szexuális szokások
• védekezés nélküli szexuális kapcsolatok
• korábbi vagy jelenlegi más nemi úton terjedő fertőzés, köztük HIV (pl. antiretroviralis kezelés miatt okozta csökkent félelem)
• kockázatos szexuális magatartás, szexmunka

A szifilisz diagnózisa

A diagnózishoz elengedhetetlen a kórelőzmény felvétele, a fizikális vizsgálat és laboratóriumi vizsgálatok (stádiumtól függően a kórokozó direkt kimutatása/vérvizsgálatból úgynevezett szerológiai vizsgálatok). A szifilisz STD szűrővizsgálat keretében is kimutatható, a fertőzést követően jellemzően 4–5 héttel válik a vérvizsgálat megbízhatóan pozitívvá. A szerológiai vizsgálatokkal a baktérium ellen termelődött antitesteket, ellenanyagokat mutatjuk ki a vérből, ez a diagnosztika alapköve.

Fizikális vizsgálat

• a bőrön, nyálkahártyán megjelenő tünetek vizsgálata
• a nyirokcsomók vizsgálata

Laboratóriumi vizsgálatok szifiliszre vonatkozóan

• nem treponéma-specifikus szűrőtesztek (RPR, VDRL)
• treponéma-specifikus tesztek (pl. TPHA/TPPA, TP-EIA/ELISA, IgM/IgG immunoblot)
• szükség esetén szövettani vizsgálat
• tünetből végzett PCR-vizsgálat a korai szakaszban
• terhesség alatt a szifiliszszűrés a várandósgondozás kötelező része

Kiegészítő vizsgálatok

• idegrendszeri érintettség gyanújakor liquorvizsgálat (gerincvelői folyadék elemzése)
• panaszoknak/stádiumnak megfelelő célzott vizsgálatok (pl. szemészeti vizsgálat, kardiológiai vizsgálat)

A szifilisz kezelése

A kezelés célja a szifiliszt okozó baktérium elpusztítása, a tünetek megszüntetése és a szövődmények és a fertőzés terjedésének megelőzése. A megfelelő kezeléshez elengedhetetlen a stádium meghatározása. Szifilisz gyanú esetén nemigyógyászati szakrendelés felkeresése szükséges. 

• az elsőként választandó szer az izomba adott penicillin injekció, amely a betegség minden szakaszában hatékony a stádiumnak megfelelő adagolással
• idegrendszeri érintettség esetén vénásan adagolják
• a kezelés hatékonyságát rendszeres vérvizsgálattal követik nyomon, 2 évig rendszeres kontroll szükséges
• elengedhetetlen a szexuális partner(ek) kivizsgálása és kezelése 
• a gyógyulásig a szexuális érintkezés kerülendő

A szifilisz szövődményei

Kezeletlen esetben a szifilisz évekkel, akár évtizedekkel később súlyos, több szervrendszert érintő szövődményekhez vezethet. Napjainkban rendkívül ritkán találkozunk a késői szifilisz gummatosus, neurológiai és kardiovascularis szövődményeivel.

Késői (tercier) szifilisz

• gumma: lassan növekvő, saját szövetét fokozatosan pusztító csomók a bőrön, csontokban vagy a belső szervekben

Szív- és érrendszeri szifilisz

• a főverőér (aorta) kóros tágulata (aneurizma)
• az aortabillentyű elégtelensége

Neuroszifilisz

• bármely stádiumban előfordulhat
• agyhártyagyulladás, fejfájás, koncentrációzavar, neuropathia, meningovascularis szifilisz (pl. epilepszia, stroke)
• tabes dorsalis (éles lábfájdalom, bizonytalan járás, vizelettartási nehézség), paralysis progressiva (pszichés változások, szellemi leépülés, bénulások, neurológiai, érzékszervi problémák) késői szifiliszben
• személyiségváltozás, memóriazavar, pszichiátriai tünetek

Szemészeti és auricularis érintettség

• szemgyulladás (uveitis), amely kezelés nélkül látáscsökkenéshez vezethet
• hirtelen kialakuló halláscsökkenés

Connatalis (veleszületett) szifilisz

• méhen belüli elhalás vagy koraszülés
• korai connatalis szifilisz (pl. rhinitis, condyloma lata, csont- és izületi gyulladás, kiütések, májgyulladás, vérszegénység)
• késői connatalis szifilis (2 éves kor után alakulnak ki a tünetek): Hutchinson triász - hordó alakú fogak, interstitial keratitis, süketség, neurológiai, csont-ízületi tünetek, testnyílások körüli berepedések, rhinitis

A szív- és érrendszeri tünetek kivizsgálásában a kardiológiai, a neurológiai tünetek esetén a neurológiai, a szemészeti panaszok esetén a szemészeti szakrendelés nyújt segítséget.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Azonnali orvosi vizsgálat szükséges, ha…

• fájdalmatlan fekélyt vagy sebet észlel a nemi szervén, száján vagy a végbélnyílás környékén
• magyarázat nélküli kiütés jelenik meg, különösen a tenyéren és a talpon
• védekezés nélküli szexuális kapcsolata volt fertőzöttként ismert vagy ismeretlen státuszú partnerrel
• terhes, és még nem esett át a várandósgondozás részét képező szifilisz szűrésen
• partnerénél szifiliszt vagy más nemi úton terjedő fertőzést diagnosztizáltak

Ne halogassa a szifiliszre vonatkozó vizsgálatot: a késlekedés növeli a fertőzés továbbadásának és a súlyos, szervi szövődmények kialakulásának kockázatát.

A szifilisz megelőzése

• az óvszer következetes használata jelentősen csökkenti, de nem küszöböli ki teljesen a fertőzés kockázatát
• rendszeres STD-szűrés, különösen gyakori partnerváltás esetén
• fertőzés esetén a szexuális partner(ek) mielőbbi értesítése és kivizsgálása
• kötelező szifiliszszűrés a terhesség során a connatalis fertőzés megelőzésére
   

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) – Szifilisz

Milyen tünetek utalhatnak szifiliszre?
Fájdalmatlan fekély a nemi szervnél, szájban vagy végbélnyílásnál (nemi érintkezés helyén), később testszerte, jellemzően a tenyéren és talpon is megjelenő kiütés, valamint megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, láz, nyálkahártya-tünetek.

Gyógyítható a szifilisz?
Igen, a korai szakaszban felismert és penicillinnel kezelt szifilisz minden esetben teljesen gyógyítható. A késői szövődményként kialakult, napjainkban meglehetősen ritkán előforduló szervi károsodásokat a kezelés nem tudja visszafordítani, ezért fontos a korai diagnózis.

Meddig fertőz a szifilisz?
Elsősorban az elsődleges, a másodlagos és a látens szakaszban, az első két évben. 

Még egyszer elkaphatom a szifiliszt, ha egyszer már átestem rajta?
Igen, az átesett fertőzés nem véd az újrafertőződés ellen, ezért ismételt kockázatos érintkezés esetén újra megfertőződhet.

Mennyi idő alatt jelentkeznek a tünetek?
A fertőződéstől átlagosan 3 hét (10–90 nap) telik el az első tünet, a fájdalmatlan fekély megjelenéséig.

Veszélyes lehet a szifilisz a terhesség alatt?
Igen, a baktérium a méhlepényen át a magzatot is megfertőzheti, ami koraszüléshez, méhen belüli elhaláshoz, súlyos szövődményekhez vezethet. Ezért kötelező része a szifiliszszűrés a várandósgondozásnak.

Hogyan lehet kimutatni a szifiliszt?
Elsősorban vérvizsgálattal (szűrő- és megerősítő szerológiai tesztekkel), korai stádiumban közvetlen kórokozó-kimutatással (PCR).
 

Szójegyzék – Szifilisz

Treponema pallidum: a szifiliszt okozó, csavart alakú baktérium.

Sánker (ulcus durum): a szifilisz elsődleges szakaszára jellemző, kemény alapú, jellemzően fájdalmatlan fekély.

Condyloma latum: a másodlagos szifiliszben megjelenő, szemölcsszerű nyálkahártya-elváltozás.

Látens szifilisz: tünetmentes időszak, amikor a fertőzés csak szerológiai vizsgálattal mutatható ki.

Gumma: a harmadlagos szifiliszre jellemző, lassan növekvő, roncsoló szöveti csomó.

Neuroszifilisz: a szifilisz idegrendszeri (agy- és gerincvelői) érintettsége.

Connatalis (veleszületett) szifilisz: a fertőzés anyáról magzatra történő átadása a terhesség vagy a szülés során.
 

A betegségleírást lektorálta dr. Görög Anna bőrgyógyász szakorvos.