Alvászavarok, álmatlanság

Az alvászavarok egyszerre jelentenek tünetet és betegséget. Mindkét esetben komolyan kell venni, mivel az alvászavarok nem csak a szervezet regenerálódását nehezítik meg, hanem a mindennapos fizikai és szellemi tevékenység végzését is ellehetetleníthetik.

Az alvászavar okai

Az alvászavarokkal küzdő betegek mintegy 15 százalékának esetében valamilyen pszichofiziológiai ok áll a probléma mögött. Ilyen esetekben a hátterében lévő pszichés feszültség kísérőjelenségeként mutatkozik az alvászavar. A betegek nagy része nem is érzékeli a nappali feszültséget, csak az alvászavar jelentkezésén keresztül észlel problémát.

Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak mellékhatásként alvászavart, ilyenek például a béta-blokkolók, teofillintartalmú szerek, de a túlzott koffeinfogyasztás is okozhat ilyen problémát.

Az alvászavarok típusai

Disszomnia

A disszomniák körében a legismertebb az alvási apnoe szindróma (OSAS), amely az éjszakai horkolás közbeni levegővétel-kihagyásáról ismerhető fel, melyet egy horkantásszerű nagy belégzés követ. Az alvási apnoe szindróma poliszomnográfiás vizsgálattal diagnosztizálható. A poliszomnográfia egy olyan fájdalmatlan vizsgálat, amely során az összes alvás közbeni életfolyamat megfigyelhető az agy, a keringési rendszer és az izmok monitorozásával.

A disszomniákhoz tartozik a hirtelen nappali elalvás (narkolepszia), vagy a nyugtalan láb szindróma, amely során a nyugalomban lévő lábban kellemetlen érzés van, mely csak annak mozgatására múlik el.

Paraszomnia

A paraszomniákhoz legismertebb változatai az alvajárás (szomnambulizmus), a félelmetes éjszakai fölriadások (night terror) és az éjszakai bevizelés (enurezis nokturna).

Az alvászavar tünetei

Alvászavaros panaszaival tanácsos szakembert felkeresnie, amennyiben a következőket tapasztalja:

• ha nem tudja az alvászavar okát,

• ha az alvászavar hosszabb távon befolyásolja a hétköznapi teljesítményét,

• ha az alvászavarhoz egyéb furcsa viselkedés is társul,

• ha napközben a következő tüneteket tapasztalja: napközbeni elalvás, tudat-kihagyások, hallucinációk, gyakori hangulatingadozások,

• ha az alvászavarra utaló panaszok mellett egyéb betegségei is vannak (pl.: magas vérnyomás, pajzsmirigy túl- vagy alulműködés)

Az alvászavar kezelése

Azon alvászavarok, melyek más betegségeket kísérnek, általában az alapbetegség kezelése után elmúlnak. Kezelőorvosa átmeneti ideig altatókat, és alvást segítő gyógynövényeket javasolhat.

A pszichofiziológiai alvászavarnál a szorongás megszüntetése a gyógymód, mely történhet szorongásoldó gyógyszerekkel, de relaxációs terápiás módokon is.
Több pszichiátriai betegséghez kötődnek alvászavarok (pl: pánikbetegség, szorongásos kórképek, depresszió, szkizofrénia, bipoláris hangulatzavar), melyek a betegség gyógyszeres kezelésével (általában antidepresszánsok alkalmazásával) javulnak, eltűnnek.

Kapcsolódó cikkek

• Inszomnia: minden második magyar érintett
• Ma van az Alzheimer-kór világnapja
• Dr. Várdi Katalin a Civil Rádióban