Nehézlégzés
A nehézlégzés vagy légszomj olyan tünet, ami a légvétel akadályoztatása miatt lép fel. A kellemetlen érzést fulladás-szerű állapottal szokás jellemezni. A tünet kóros állapot hiányában is felléphet, például erős fizikai aktivitás során.
A nehézlégzés tünetei
A légzés nehezítettsége esetén emelkedik a légvételek száma – nyugalmi állapotban percenként 12-16-szor veszünk levegőt. A légszomj krónikus fennállása esetén az ajkak, körmök elkékülnek, a pulzusszám emelkedik és a légzőizomzat fokozott működése figyelhető meg. Kezdetben a légszomj csak terheléskor lép fel, később a tünetek nyugalomban is jelentkezhetnek.
A nehézlégzés okai
Számos megbetegedés okozhat nehézlégzést. Felléphet a légutak beszűkülése során:
- orrdugulás
- asztma
- COPD (magyarul krónikus obstruktív légúti betegség)
- légutakat szűkítő daganat következtében
A légzőfelület csökkenése miatt:
- tüdőgyulladás
- tüdőtágulat
- tüdőfibrózis
- mellkasi/hasi folyadék felhalmozódás
- tüdődaganat
Továbbá a keringési rendszer megbetegedése (például szívelégtelenség), vagy a vérképző rendszer betegségei (például vérszegénység) esetén is felléphet légszomj. A fentiekből következik, hogy nehézlégzéses tüneteket nem csak tüdőbetegségek okozhatják. Szinte valamennyi szervünk (szív, máj, vese, agy) oxigénhiányos állapota nehézlégzéses tünetekhez vezethet. Ideg- és pánik betegségek is hasonló tüneteket okozhatnak.
A nehézlégzés diagnózisa
A nehézlégzés objektív mérésére nincs megfelelő módszer. Szubjektív skálák, a tünetek/panaszok, illetve a következmények megítélése segíthet a légzési nehezítettség pontosabb meghatározását.
A kivizsgálás során a kórelőzmények felvétele: nyugalomban, vagy terheléskor jelentkező légszomj, állandóan fennálló, vagy rohamokban fellépő tünetek panaszok rögzítése alapvetően fontos. Fontos tisztázni, hogy a légzési nehezítettség kilégzéskor vagy belégzéskor jelentkezik-e. A fizikális vizsgálat, légzésfunkciós mérések, vérgázanalízis és a radiológiai vizsgálatok sokszor valószínűsítik a diagnózist. A pontos kiváltó ok megállapítása gyakran igényel többszakmás (pulmonológus, radiológus, fül-orr-gégész, kardiológus, gasztroenterológus, hematológus, ideggyógyász, infektológus) összefogást.
A nehézlégzés kezelése
A nehézlégzés kezelése a kiváltó megbetegedés diagnózisától, illetve súlyosságától függ. Az alapbetegség hatékony kezelése (tüdőgyulladás, asztma, COPD, kardiológiai, hematológiai kórképek) önmagában a nehézlégzés megszűnését eredményezheti.
Tüneti, hatékony kezelést jelent az oxigén maszkon, vagy orrszondán keresztüli bevitele, mely az akut fázison átsegítheti a beteget, krónikus állapotokban pedig az életminőség jelentős javulását eredményezheti.
Kapcsolódó cikkek:
A leírás a Budai Egészségközpont pulmonológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
