A Budai Egészségközpont Budapest meghatározó magánegészségügyi intézménye, mely teljes körű, személyre szabott szolgáltatásait megbízható, hiteles partnerként nyújtja ügyfelei számára.

English

Vérszegénység, anémia

Anémia, vérszegénység

A vérben a vörösvérsejtek számának és a bennük levő hemoglobin (az oxigén szállításáért felelős fehérje) mennyiségének általában ezzel párhuzamosan jelentkező csökkenését vérszegénységnek, anémiának nevezzük.

A vérszegénység következtében az egész szervezet oxigénellátása romlik, ami az egyes szervek működési zavarához vezet.

 

Mi a vérszegénység oka?

A vérszegénységet, anémiát kiváltó okok alapján három csoportra oszthatjuk a betegségeket.

  • A vérképzés csökkenése elsősorban a képzéshez szükséges tényezők (pl. B12-vitamin, folsav, vas) hiánya miatt alakul ki. Hiányt okozhat a csökkent bevitel, hiányos táplálkozás (éhezés, vegetáriánus étrend, alkoholizmus) vagy felszívódási zavar (pl. krónikus bélgyulladás, cöliákia), és jelentkezhet más alapbetegségek (pl. krónikus vesebetegségben a vese nem termel elég eritropoetint, ami szabályozza a vérképzést) következtében is. Hiányállapotot okoznak a bélférgek is, felhasználják a bélbe jutott tápanyagokat. Súlyos csontvelőkárosodás miatt nem termelődik elég vörösvérsejt aplasztikus anémiában, ami kialkulhat bizonyos gyógyszerek (pl. amidazofen, kemoterápia), vegyszerek, mérgező anyagok, fertőzések, immunfolyamatok, röntgensugárzás következtében, vagy ha a csontvelőt térfoglaló folyamatok (pl.leukémia, daganatok áttéte) pusztítják. Terhességben, szoptatásnál a megnövekedett igény vezehet hiányállapothoz.
  • A vörösvérsejtek fokozott pusztulását, az élettartamuk megrövidülését hemolízisnek nevezzük. Kialakulhat a vörösvérsejtek kóros morfológája (pl. veleszületett sarlósejtes anémia) miatt vagy az ép vörösvérsejtekre ható káros külső tényezők (fizikális hatások: pl. hosszas menetelésnél a talp ütődései miatt vagy műbentyű beültetés után; kémiai anyagok: pl gyógyszerek, nehézfémek, ólommérgezés, állati mérgek pl. pók, kígyóméreg, gombaméreg, baktériumtoxinok; immunfolyamatok: pl. autoimmun betegségekben vagy terhességnél a magzati antigén hatására vagy transzfúzió kapcsán; fertőzések: pl. malária, mononukleosis vagy súlyos bakteriális véráramfertőzések, szepszis, endokarditisz).
    Fokozott vörösvérsejt pusztulást okozhat minden lépmegnagyobbodással járó kórkép is, amit hiperszpléniának nevezünk, ilyenkor a többi vérsejt száma is csökken. 
  • Vérzés miatti vérszegénység kialakulhat hirtelen nagymennyiségű vérveszteség esetén (pl. baleset, műtét, szülés, vetélés, vérhányás gyomorfekélyből vagy tágult nyelőcső vénák falának megrepedéséből) vagy tartósan fennálló vérvesztés (pl. erős menstruációs vérzés, kisebb, felszínes fekélyek a gyomor- bélrendszerben, kifekélyesedő daganatok) esetén. A hemofiliás (vérzékeny) betegek velszületetten szenvednek kóros véralvadási zavarban, de ez terápiásan szedett ún. alvadásgátló gyógyszerek (pl. aspirin, Syncumar) mellékhatásaként is kialakulhat és különböző mértékű vérzésekhez vezethet.

A vérszegénység diagnosztikája

Már a beteg gondos kikérdezése (pl. gyakori panasz a fáradékonyság, gyengeség, szédülés, fulladás; a hajhullás vashiányra utalhat, a fekete széklet gyomor-, bélrendszeri vérzésre, a sötét vizelet pedig hemolízisre) és vizsgálata (sápadtság, alacsony vérnyomás, szapora pulzus, nagyobb lép; hemolízis jele lehet a sárgaság is) sokat elárul.

A laborvizsgálatok igazolják a vérszegénység mértékét, a vörösvérsejtek nagysága és hemoglobintartalma utal a kiváltó okokra (pl. vashiány esetén kicsik és halványabb festődésűek, kisebb hemoglobintartalmúak, míg B12- vitamin és folsav hiányában nagyobbak, ezt látjuk a az alkoholistáknál is: az alkohol elpusztítja a bélbolyhokat, a felszívódási zavar és részben a gyakran hiányos táplálkozás következtében folsavhiány keletkezik). Meghatározható a vér B12-vitamin és folsav tartalma is. Hemolízisre utal a vér magas LDH (laktátdehidrogenáz) és epefesték (bilirubin) tartalma - melyek a széteső vörösvérsejtekből származnak - és az éretlen vörösvérsejtek (retikulociták) számának emelkedése.

Az immunfolyamatokban különböző ellenanyagokat (pl. autoimmun ellenanyagok, hidegagglutinin) mutathatunk ki, és immunhemolízis esetén pozitív lesz a speciális, ún. Coombs teszt is. Vírusfertőzéseket a vérből, szerológiai vizsgálattal igazolhatunk (pl. mononukleozis). Speciális teszteket végzünk fertőző betegségek közül pl. a malária vagy felszívódási zavarok közül pl. a gluténérzékenység, laktózérzékenység kimutatására. A vashiány és a széklettel mikroszkópos mennyiségben ürülő - ún. Weber vizsgálattal kimutatható - vér együtt szintén gyomor-, bélrendszeri vérzést jelez, ilyenkor gyomortükrözést (gasztroszkopiát) illetve vastagbéltükrözést (kolonoszkópiát) kell végezni.

A felszívódási zavarokat is a türözés során vett biopsziás minta szövettani vizsgálatával igazolhatjuk, de már jelezheti a széklettel ürülő, fel nem szívódott tápanyagok kimutatása is. A székletből kimutathatjuk a féregpetéket is, illetve tenyésztéssel bakteriális fertőzéseket (pl. Salmonella). Képalkotó vizsgálatokkal (röntgen, ultrahang, CT, MR) mutathatunk ki pl. bizonyos daganatokat, illetve meghatározhatjuk pl. a máj, a lép nagyságát. Kóros hüvelyi vérzés esetén nőgyógyászati, a vizelettel ürülő vér esetén pedig urológiai kivizsgálásra van szükség. 

A vérszegénység kezelése

Vérszegénység esetén elsődleges a kiváltó ok megszüntetése, a vérzésforrás felszámolása, a véralvadás helyreállítása, a toxikus szerek, gyógyszerek elhagyása, az alapbetegség kezelése, fertőzések meggyógyítása, a felszívódási zavarok kezelése, diéták beállítása (pl. glutén- vagy laktózmentes étrend), illetve a hiányzó tápanyagok, vitaminok, B12-vitamin, folsav, vas pótlása. A vas felszívódásának elősegítésére, és az erőteljesebb vérsejtképzés támogatásához fontos nagyobb mennyiségű C-vitamin bevitele. A gyógyszerek mellett a megfelelő, fehérjében, vitaminokban gazdag táplálkozás is szerepet játszik a gyógyulásban. A vérképzőszervi betegségekeket, vérzékenységet speciálisan kezelik hematológus szakorvosok.

Hirtelen kialkuló nagy vérvesztés esetén transzfúziókat kell adnunk és sebészi, nőgyógyászati vagy urológiai műtéti beavatkozás életmentő lehet. Nyelőcsőből vagy gyomorból induló vérzés gasztroenterológiai endoszkópos (tükrözés) beavatkozással is megszüntethető lehet.

Milyen orvoshoz forduljon?

A vérszegénység gyakran súlyos megbetegedés jele, ezért mielőbb orvoshoz kell fordulni. A kivizsgálást általában háziorvos kezdi, majd további szakvizsgálatokra belgyógyászhoz, gyerekorvoshoz, hematológushoz vagy gasztroenterológushoz kerül a beteg további vizsgálatokra és kezelésre. Hirtelen kezdődő, életveszélyes kórképek, nagymennyiségű vérzés esetén a mentőket kell hívni, akik elsősegély után a megfelelő sügősségi osztályokra juttatják el a beteget.

Forduljon szakembereinkhez!

A négyszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban minden privát járóbeteg szolgáltatást egy helyen megtalál, több mint 200 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 18 év tapasztalatait és 250.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.

A cikk Dr. Nagy Judit közreműködésével készült.

Kihez fordulhat?