A fülkagyló és a hallójárat a külső fül részei. A középfültől a hallójáratot a dobhártya választja el. A középfülben helyezkedik el a kalapács, üllő, kengyel (a hallócsont-láncolat), amely lehetővé teszi a hangátvitelt a belső fül felé.
A csecsnyúlványban van a középfül üregrendszerének egy része, a fül mögött. A fülkürtnek köszönhetően van összeköttetésben a középfül és az orrgarat. A nyeléskor a fülkürt megnyílik, ennek a középfül légnyomásának kiegyenlítésében van fontos szerepe, amit hegyre autózáskor vagy repüléskor érezhetünk füldugulás során, és nyeléskor észlelhetünk a dugulás megszűnésekor.
A csiga, a csontos és hártyás labirintus, továbbá a VIII. agyideg végelágazódásai illetve dúcai alkotják a belső fület. Az egyensúlyozásért a labirintus, a hallásért pedig a csiga a felelős.
A hallócsont-láncolat vezeti be a hangrezgéseket a középfülből a belső fülbe. Ez a betegség a csecsnyúlványt, illetve azt a középfüllel összekötő sejtrendszet érinti.