A torokmandula (garatmandula, mandula) páros, nyirokszövetből álló szerv, amely a torokban kétoldalt helyezkedik el. Felszínéről járatok indulnak a mandula belsejébe, amelyekben normális körülmények között is találhatók levált hámsejtek, ételmaradékok, baktériumok (ún. detritus), amely kisebb mennyiségben a felületre ürül.
Csecsemő- és gyermekkorban a torokban található, nyirokszövetből álló gyűrű (ennek részei a torok és garatmandulák is) a fertőzések elleni helyi védekezés fontos tényezője. A mandulák a szervezetet érő fertőzések elleni védekezés egyik első szűrőállomásai. Fontos védekező feladatokat ellátó sejteket tartalmaznak, és ellenanyagokat termelnek.

A torokmandula műtét (tonsillectomia) elvégzését indokló tényezők
A megnagyobbodott torokmandulák jelentős mértékben szűkíthetik a torkot, ami gombócos, dünnyögő beszédet – extrém esetben légzési nehézséget – okoz és hozzájárulhat a horkoláshoz.
Az akut gennyes (tüszős) torok-mandulagyulladás gyermekkorban majdnem mindig lázzal jár, ritkán csecsemő és kisgyermekkorban lázgörccsel. A krónikusan, gennyesen gyulladt mandula állományából genny nyomható ki, illetve belül ún. mikrotályogok találhatók.
A krónikus mandulagyulladás a szervezet számára gennyes góc, amely bármikor távoli szervek megbetegedéseit okozhatja. Szövődményként az akut gyulladáshoz mandulakörüli tályog is csatlakozhat, amely akár életveszélyes is lehet, elsősorban akkor, ha lesüllyed a mellűrbe.
A gócos, krónikusan gyulladt mandula a szervezet számára már inkább haszontalan, és a fertőzések elleni védekezésben sokszor már nem is vesz részt. Az allergiás beteg szervezetében a nyirokszerveknek még nagyobb a szerepe, de ez nem jelent ellenjavallatot az indokolt mandulaműtéttel szemben.

A krónikusan gyulladt, gócos torokmandulákat el kell távolítani. Három-négy éves kor előtt csak ritka esetben – lázgörcs, tályog, szepszis, rheumás láz stb. – kell elvégezni a mandulaműtétet. Kivételesen az átlagosnál nagyobb méret is indokolhatja az eltávolítást, ha légzési, nyelési nehézséget okoz, vagy ha horkolással, alvási nehezítettséggel hozható összefüggésbe.
Mandula körüli tályog esetében a műtét abszolút indokolt, amely elvégezhető egyszerre a tályog megnyitásával, a megnyitás utáni napon, vagy később (általában hat hét múlva).

Egyéb kezelési lehetőségek
A krónikus mandulagyulladás kezelése műtéttel történik. A mandulák belsejében kialakult mikrotályogok, a krónikus gyulladás gyógyszeresen már nem befolyásolhatók. Az akut fellángolások antibiotikumokkal kezelhetők, de a góc így nem szüntethető meg. Ugyancsak nem kezelhetők konzervatív úton a nagyobb méretből fakadó problémák. A szövődmények és kísérőbetegségek kezelésében a gyógyszeres terápiára mindig szükség lehet.
A mandulák nyirokszövetből állnak, amelyek – különösen gyermekkorban – igen aktívak, duzzadásra és újdonképződésre hajlamosak. Ebből következően akár egy-két sejtből is elképzelhető a nyirokszövet (mandula) újramegjelenése, azaz a mandulák – elsősorban az orrgaratmandula – újabb “kinövése”.
Hogy zajlik a torokmandula műtét (tonsillectomia)? A torokmandulát klasszikus sebészi eszközökkel vagy elektromos késsel fejtjük ki tokjával együtt az izomágyból. Altatásban végzett műtét esetén a szájat egy megfelelő eszközzel tartjuk nyitva, amely részben az elülső fogakon támaszkodik, nagyrészt azonban egy, a testtől független fémasztalon. A vérzéscsillapítás elektromos eszközzel (ritkábban lekötéssel, aláöltéssel) történik, amely miatt a beteg teste alá földelektródát („gumilapot”) helyezünk.

Tekintse meg videónkat, melyben Dr. Hidas Péter PhD osztályvezető főorvos mutatja be magánkórházi szolgáltatásainkat!
Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!
Tudjon meg mindent cikkünkből modern, organikusan fejlődő magánkórházi részlegünkről!

Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!