Laparoszkópos vese-vesevezető eltávolítás (nephroureterectomia) hólyagmandzsetta képzéssel
A nephroureterectomia olyan műtét, amely során eltávolítják a vesét, vesemedencét, a teljes húgycsövet és az ún. hólyagmandzsettát. Erre akkor lehet szükség, ha az előzetes vizsgálatok a vesemedenceállományban és/vagy a húgyvezető területén kóros, daganatos (tumoros) folyamatot állapítottak meg.
Kérdés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!
A vesemedence egy tölcsér alakú szerkezet a vese közepén. Összegyűjti a vizeletet, és elvezeti az uretereken (húgyvezeték, vesevezető).
Az ureterek (jobb és bal) izmos falú csövek, amelyek a vesékből a húgyhólyagba szállítják a kiválasztott vizeletet. A húgyhólyag tárolja azt. A hólyagmandzsetta egy kis szöveti terület, ahol az ureter csatlakozik a hólyaghoz.
A kezelőorvos akkor javasolhat nephroureterectomiát, ha ún. tranzícionális sejtes rák (más néven uroteliális rák) gyanúja áll fenn. A nephroureterectomia radikális műtét. Ezen radikális műtét során eltávolítják a daganatot és minden olyan szervet, amelybe a rák átterjedhetett. Például, ha a rák megtámadja a vastagbelet, előfordulhat, hogy egy részét el kell távolítani a vesével és az ureterrel együtt, illetve a környező nyirokcsomó blokkokat is.
Milyen veszélyekkel kell számolni kezelés nélkül?
A jóindulatú (ez csak szövettan alapján jelenthető ki biztonsággal) elváltozások gyakran elhelyezkedésüknél fogva, méretükből adódóan okoznak panaszt, ronthatják az egészséges szervezet működését. Azonban a vesemedence és húgyvezeték területén megjelenő daganatok szinte minden esetben rosszindulatúak.
Malignus (rosszindulatú) daganat esetén, amennyiben nem kezelik, az tovább nő és a környező szövetekbe (pl. vesevénák, máj, hasnyálmirigy, bél) is beterjedhet. A daganatról tumorsejtek válhatnak le és a vérkeringéssel, vagy a nyirokutakon keresztül a testben szétszóródnak és távolabbi szervekben (pl. tüdő, máj, csont, agy) daganat áttétel (metasztázis) kialakulásához vezethetnek. A tumor bármikor életveszélyes vérzést is okozhat. Amennyiben a vérzés következtében keletkezett véralvadék akadályozza a veséből a hólyagba történő szabad vizeletáramlást, nagyon fájdalmas, görcsökkel járó vizeletpangás jöhet létre. Fentiek következtében vesekárosodás is bekövetkezhet, ami egészen a vese elvesztéséhez is vezethet.
A legeredményesebb gyógyítás a vesemedence- és/vagy húgyvezeték-daganat lehető legkorábbi és kiterjesztett sebészi eltávolítása.
Milyen kezelési lehetőségek vannak?
Lehetőség van a daganatból történő mintavételre (finomtű biopszia, FNAB, endoszkópos mintavétel), amennyiben a korábbi képalkotó vizsgálatok alapján az megfontolandó, illetve az elváltozás elhelyezkedése alapján kivitelezhető. Ilyen esetben a mintavételt általában a tervezett műtét előtt elvégzik. Egyes jóindulatú elváltozások a méretüknél és elhelyezkedésüknél fogva veszélyesek, a rosszindulatú tumorok agresszív viselkedésük miatt sebészileg kezelendők. Mint korábban említettük a vesemedence és/vagy a húgyvezeték területén megjelenő daganatok szinte minden esetben rosszindulatúnak bizonyulnak.
A vesemedence és/vagy a húgyvezeték területén megjelenő daganatok radikális sebészeti kezelését ez idáig egyéb eljárással helyettesíteni nem sikerült. Kizárólagos gyógyszeres vagy sugárterápiás kezelés tartós, kielégítő javulást, gyógyulást nem eredményezhet. Felismerésre került tumora miatt a továbbiakban részletesen ismertetésre kerülő műtéti beavatkozás elvégzését javasoljuk. Ez az eljárás az esetek többségében évtizedek óta bizonyított módon a legjobb gyógyulási eredményt biztosító módszer.
A végleges szövettan alapján további gyógyszeres, vagy sugárterápiás kezelés is szóba jöhet, de ezek egy sikeres sebészi eltávolítást követően eredményesek igazán.
A tervezett műtéti beavatkozás tényleges formájáról az ön klinikai állapotának pontos felmérését követően tudunk dönteni. A különböző eljárások előnyeiről és hátrányairól, a lehetséges szövődményekről orvosa részletesen tájékoztatta, igény szerint további felvilágosítást nyújt.
A műtét kivitelezése
A hagyományos, nyílt nephroureterectomia során az operatőr egy-két nagy vágást (metszést) végez a hasban. Eltávolíthatnak bordát is. Az első bemetszés 20-30 cm közötti hosszúságú lehet. Egyes daganatok nagyon nagyok és invazívak, ezért ilyen nyílt sebészeti megközelítést igényelhetnek.
A legtöbb eljárás azonban ma már laparoszkópos vagy robot-asszisztált nephroureterectomia. A technológia lehetővé teszi az operatőr számára, hogy kis metszésen át, precíz mozdulatokat végezzen a páciens testének nehezen elérhető részein.
Minden esetben altalános érzéstelenítésben (narcosisban) történik a műtét. A laparoszkópos behatolás során három-négy (szükség esetén több) egyenként fél-egy centiméteres nyíláson bevezetett munkacsatornácskán át (trokár, portok), a látást kamerával segítve választjuk el a tumort tartalmazó szövetanyagot (vese, vesevezeték és hólyagmandzsetta, szükség esetén nyirokcsomók, környező szervek, szövetek részei) a környezetétől.
Néha kézzel asszisztált laparoszkópos technika segítségét alkalmazzuk, melynek lényege, hogy egy úgynevezett handport-on, azaz a kéz bevezetésére alkalmas, 5-6cm-es nyíláson át is dolgozunk.
A kimetszett szöveteket, szerveket ún. szervzsákba csomagoljuk, majd egy kisebb metszésen vagy a handport-on át távolítjuk el a műtét végén.
A sebváladék elvezetésére a sebüregből kivezetett sebűri draint (műanyag csövet) hagyunk vissza, melyet néhány nap múlva eltávolítunk.
Egyéb lehetséges műtét, annak előnyei és hátrányai:
Hagyományos, nyílt műtéti feltárás, amely várhatóan legalább 25-30 cm-es metszést, de általában rövidebb műtéti időt igényel. Azonban a kiterjedt metszésből adódóan a felépülés elhúzódóbb, a műtét megterhelőbb a páciensre nézve.
Speciális esetekben lehetőség van nagyon kis daganatoknak a terület fagyasztásos vagy rádiófrekvenciás műtéti kezelésére (ablatio), helyi lemetszésére is. Itt azonban pl. a nyirokcsomók eltávolítása, illetve végső, az egész elváltozást elemző szövettani feldolgozás nem történik meg.
Mi várható a műtéttől?
A kezelés sikeressége és a hosszú távú gyógyulás kilátásai eltérőek lehetnek, és nagymértékben függenek a tumor felismerésekor fennálló klinikai állapottól. Az időben elvégzett, a körülményekhez képest legradikálisabb műtét esetén kedvezőek a gyógyulási kilátások. Néhány esetben, amennyiben a folyamat kiterjedése szükségessé teszi, kiegészítő gyógyszeres vagy sugárterápia válhat szükségessé az operáció után. A nephroureterectomia fő célja a rák eltávolítása, amely kezelés nélkül halálos. A kezelés nélküli urotheliális rákkal való együttélés kockázata a legtöbb embernél jóval meghaladja a nephroureterectomiával kapcsolatos kockázatokat.
Páciens fektetési típusok és leggyakoribb munkacsatorna (trokár) behelyezési módok
Forrás: https://openurologyandnephrologyjournal.com/VOLUME/1/PAGE/22/FULLTEXT/
A veseleválasztást követően a húgyvezeték a hólyag falából kimetszésre kerül.
Forrás: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/jso.24033
A műtét leírása Dr. Póth Sándor urológus főorvos közreműködésével készült el.
Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!
Tudjon meg mindent cikkünkből modern, organikusan fejlődő magánkórházi részlegünkről!
Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!
