Lézeres, endoszkópos (ureterorenoszkópos) vesevezetékkő-eltávolítás, húgycsövön keresztül
Műtéti beavatkozás válhat szükségessé, ha a vesevezetékben elakadt követ vagy köveket találnak.
Ha az urológusi szakvélemény szerint a vesevezetékkő spontán távozása nem valószínűsíthető, a gyógyszer nem hoz gyógyulást, illetve a testen kívüli lökéshullámú kőzúzás (ESWL) nem ajánlható vagy nem vezet megfelelő eredményre, akkor mindenképp műtétre van szükség.
A vesevezetékkő műtéti kezelési lehetőségei
A leggyakrabban alkalmazott műtéttípus a vesevezetéken keresztül végzett endoszkópos (ureterorenoszkópos, URS) kőeltávolítás. Ritkán, speciális esetekben alkalmazzák a vesevezetékkő eltávolítására a laparoszkópiát vagy feltárásos műtétet, mert az előbbi beavatkozásnál nagyobb kockázatú és a gyógyulási idő is hosszabb.
A műtét során a kövek zúzása többféle módszerrel történhet, a legkorszerűbb a lézeres kőzúzás, amely a hagyományos ultrahangos eljárással ellentétben rövidebb ideig tart, és kisebb vérzésveszéllyel, kevesebb szöveti sérüléssel jár.
A lézeres, ureterorenoszkópos vesevezetékkő-eltávolítás menete
A húgycsövön, húgyhólyagon keresztül (a megfelelő oldali vesevezeték szájadékát felkeresve) speciális, vékony vesevezeték-tükrözésre alkalmas optikus eszközt (ureteroscopot) vezetnek a vesevezetékbe, és szükség esetén előretolják a vesemedencéig.
Közben steril folyadékot áramoltatnak az eszközön keresztül, mely a megfelelő látásviszonyokért felelős. Az esetleges túlnyomás elkerülése érdekében a felesleges folyadék leengedése is megtörténik. A műtét során áttekintik a vesevezetéket, elvégzik az esetlegesen szükséges kisebb beavatkozásokat, például:
- bemetszik a szűkületet,
- a vesevezeték falából szövettani mintát vesznek,
- kisebb daganatot távolítanak el,
- lézerrel kisebb vérzéseket csillapítanak.
A kisebb köveket kihúzzák a műszerbe vezetett fogóval vagy kosárkával, míg a nagyobb köveket kisebb darabokra zúzzák az előzetesen műszerbe vezetett lézerszállal, ezután a törmelékeket eltávolítják.
A beavatkozás után szükségessé válhat vékony, húgycsövön át kivezetett vesevezeték-katéter felhelyezése néhány napra, esetleg belső vesevezetéksín feltétele hosszabb időre. A hólyagban – ha szükséges – állandó katétert is visszahagyhatnak, amit általában a beavatkozás másnapján eltávolítanak.
A műtét elmaradásának veszélyei
Amennyiben a szükséges beavatkozás elmarad, húgyvezeték- és vesemedence-tágulat, vesekárosodás, vesemedence-gyulladás, vesemedence-szakadás, vérmérgezés, a veseműködés leállása, húgyvérűség alakulhat ki, ami átmeneti vagy tartós vesekatéter-viselést, esetleg művesekezelést, veseeltávolítást tehet szükségessé, illetve tartós fájdalmat válthat ki. Végül halálhoz is vezethet.
Mire lehet számítani a műtét utáni, rehabilitációs időszakban?
A vizeletes katéterzsák az állandó katéterhez van csatlakoztatva, ennek másik vége a húgyhólyagban van rögzítve egy ballonnal. Ez az érzéstelenség elmúltával átmenetileg kellemetlen érzést, vizelési ingereket okozhat. Az esetek egy részében egy vékonyabb vesevezeték-katéter is található a húgycsőnyílásban, ennek végét a hólyagkatéterbe szájaztatják.
Komplikáltabb esetekben derékon áthatoló, vesébe vezetett draint (Transrenalis drain, TD) is felhelyeznek, ezzel biztosítva a vizelet eláramlását.
Ügyelni kell arra, hogy a műtét során behelyezett állandó katéter az egyenes, normál vizeletsugár elfolyásához hasonló ívben legyen hordva. A katéterzsák a húgyhólyag szintje alatt kell legyen, de ne a földön. Ha megtörik, megcsavarodik, vagy a zsák megtelik, akkor az elvezetés előtt akadály képződik, ilyenkor mielőbb üríteni kell a zsákot vagy kiegyenesíteni a katétert. (Az ápolók ebben segítenek.) A műtét másnapján eltávolítják a hólyagkatétert és a vesevezeték-katétert.
Ezután óvatosan fel lehet kelni, napi tisztálkodásként inkább zuhanyzás javasolt. Érdemes a gyorsabb regeneráció érdekében minél több folyadékot fogyasztani. A meginduló vizeletürítés során enyhe fájdalmat, sürgető vizelési ingereket észlelhet a beteg, de ez néhány vizelés után megszűnik.
Általában sikerül a teljes kőmentesítés, de apró kőtörmelékek így is maradhatnak vissza, melyek spontán ürülhetnek enyhe vesetáji görcsök mellett. Ha nem sikerül a teljes kőmentesítés, rendszerint egy belső vesevezetéksínt (Dupla J katétert) helyez fel a műtétnél az operatőr, és betervez a későbbiekben további kőmentesítő műveleteket is (ESWL-t, újabb endoszkópos húgycsövön keresztüli műtétet, vesébe bőrön keresztül vezetett endoszkópos beavatkozást).
A műtét után urológiai járó-betegrendeléses gondozás szükséges. A fizikai megterhelést a műtétet követő 2 héten belül kerülni kell.
Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!
Tudjon meg mindent cikkünkből modern, organikusan fejlődő magánkórházi részlegünkről!
Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!