Alagútszindróma műtét

Az alagútszindróma akkor alakul ki, amikor a test izmai, szalagjai, csontjai és kötőszövetei közötti járatokban (alagutakban) lévő idegek valamilyen okból nyomás alá kerülnek. A szorítás alatt lévő idegek ezért zsibbadást, fájdalmat okozhatnak. Ha más kezelések nem enyhítenek a tüneteken, akkor műtétre van szükség az életminőség javításának érdekében.

A periferiás idegrendszer szerepe az információ közvetítése a központi elhelyezkedésű idegsejtek – agy, gerinc –nyúlványaként (axon). Ez lehet érző, mozgató vagy vegetatív üzenet. Az idegek felépítése, elhelyezkedése jól meghatározott. Az idegek többnyire laza kötőszöveti elemek között, védett helyen futnak. A pályájuk során mégis előfordul, hogy csontok közelében, azok felszínén helyezkednek el. Ebből adódik, hogy predilekciós helyeken hegesedés, rossz helyzetben gyógyult törés, csontkinövés, nyálkatömlő, vagy ínhüvelygyulladás okozta nyomásfokozódáskor téraránytalanság keletkezik. Ilyenkor az idegnek nem jut elég hely a szabad lefutáshoz és emiatt hozzá préselődik a kemény felszínhez. A táplálásuk, oxigén- és vérellátásuk csökken az adott területen, az ingerület vezetése lassul, csökken az ingerület elektromos potenciálja, hosszú ideig történő nyomás során a működés akár meg is szűnik. Ez többnyire átmeneti, azaz visszafordítható folyamat, időnként lehet végleges idegkárosodást okozó noxa is.

Alagútszindrómák típusos helyei:

• A csukló területén
• Alkar területén
• Könyöktájon
• Felkar területén
• Hónaljárokban nyirokcsomó heg okozta leszorítások. (mindhárom felsővégtagi ideget érintheti)
• Mellkas kilépési szindróma kulcscsont és a scalenus izmok háromszögében, a thoracica outlet szindróma (TOS szindróma).
• Alagútszindrómának tekinthető bizonyos értelemben a gerinctájéki gyökcsatorna szűkület is, ez azonban nem típusosan egy idegre jellemző tünetcsoportot okoz, több ideget is érintő panaszt képezhet (jelen ismertető erre a betegségre nem terjed ki).

Az alagútszindrómának az adott ideg működési zavara - érzés, mozgás, vegetatív beidegzési zavar (verejtékezés, keringés szabályozása) - a tünete.  Ezek gyakran hullámzó jelleggel máskor állandósuló fájdalommal, zsibbadásérzettel, ügyetlenséggel társulnak. Többnyire emiatt jelentkeznek a páciensek vizsgálatra.

Az alagútszindrómák súlyossági fok alapján enyhe, közepes és súlyos csoportba oszthatók. A leszorítás az idegen mérhető elváltozást okoz, ez alapján történik a betegség osztályozása, a kezelés irányelveinek meghatározása. Képalkotásra elsődlegesen a neuroszonográfia (ultrahangos) vizsgálat alkalmas, egyes régiókban az MRI-vel is lehet véleményt alkotni. Az ideg működéséről, ingerületvezetési képességéről, annak változásáról az elektro-neuronográfia (ENG) ad megbízható információt. A fizikális vizsgálatok közül a Phallen-teszt, illetve a Tynnel jel emelhető ki a két pont diszkriminációs teszt és erő mérése, skálázása mellett. Nemzetközi standard alapján az ENG, illetve a neuroszonográfiás vizsgálat eredménye önmagában is alkalmas a betegség súlyossági fokának megállapítására.

Ha a vizsgálatok megtörténtek a kezelőorvos ajánlást ad a terápiára. A kezelésről ajánlott mindkét fél véleményének figyelembevételével meghozni a döntést a kockázatelemzés, illetve a tervezett terápia várható eredményének ismeretében. A pácienssel történő teljeskörű felvilágosítás után javasolt megkezdeni a kezelést. Súlyos alagútszindróma esetén műtéti kezelés válhat szükségessé, míg enyhébb esetben a konzervatív kezelés is jó eredménnyel végezhető.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Konzervatív kezelés lehetősége: fájdalomcsillapítás, lazító torna, idegműködést segítő vitamin tartós adása, szelektív ingeráram terápia, gyulladásos nyálkatömlő-megnagyobbodás esetén nem hormonális típusú gyulladáscsökkentő. Történtek próbálkozások helyi kezelések alkalmazására, úgymint lokális krémek (pl.: Carpal acut) használata, szteroid injekció infiltrációja. Ez utóbbiak önmagukban gyakran csak átmeneti tünetmentességet érnek el. A szteroid injekció helyén alkalmanként meszes gócok, hegek alakulnak ki melyek tovább ronthatják a helyzetet.

Műtéti kezelés: az adott idegszakasz feltárása, az ép szakasz felkeresése mind centralisan, mind perifériásan, és az ezek közötti leszorítások, hegek oldása, szükség esetén nyálkatömlő kivételével, csontkinövés levésésével, daganat eltávolításával. Az idegpálya eredeti hosszának csökkentése az ideg áthelyezésével, transzpozícióval lehetséges így pl.: a könyöktáji n. ulnaris alagút esetén az ideg antepoziciójával. Az áthelyezés tényéről a páciensnek mindig tudomása kell, hogy legyen, mert a későbbiekben egy nemvárt baleset, sérülés esetén az ellátó kollégák nem találják meg az eredeti anatómiai helyén az idegszálat.

Mi történik a műtét előtt?

• A diagnózis és indikáció pontosítása, véglegesítése.
• Kivizsgálás, szükség esetén altatóorvosi konzultáció.
• Osztályos felvétel, ahol a műtéti előkészületek zajlanak. Műtéti terület fertőzésmentessége, benőtt köröm, inveterált seb, gyulladásos jel, rovar vagy pókcsípés végső ellenőrzése.
• A műtét közvetlen előkészületeként az ékszerek, a körömlakk és az épített műköröm eltávolításának ellenőrzése (ezeket célszerű még otthon elvégezni).
• Tisztálkodás fertőtlenítő szappan használatával. Civil ruhák cseréje műtői öltözetre: köpeny, sapka, szájmaszk. Korábbi véralvadáscsökkentő kezelés cseréje LMWH kezelésre, egyéb esetekben pl.: elhúzódó műtét, vagy alsó végtagi beavatkozás esetén trombózis profilaxis.  
• A pácienst minden esetben betegszállító juttatja el a műtő területére azonosító kód és teljes dokumentációval együtt.

Hogyan történik az alagútszindróma műtét kivitelezése?

A jó láthatóság feltételeként a végtagokon szükség van vértelenség kialakítására, mely biztonságos, rutin megoldás. Vért kirekesztő mandzsetta, (vérnyomásmérő), vagy gumiszalag alkalmazásával a műtét érdemi időszakában, az ideg pontos láthatósága érdekében a keringést átmenetileg szüneteltetjük.

Mi történik a műtőben?

• A páciens elhelyezése a műtőasztalon; fektetés (borotválás testrégiótól és szőrzet jelenlététől függően); érzéstelenítés típusától függően, annak előkészületei; infúzió bekötése; vérnyomás és szívműködés ellenőrzése.
• Műtéti terület sterilizálása fertőtlenítő oldattal; műtéti terület izolálása a környezettől.
• A vértelenítés elvégzése az érzéstelenség beállta után, de a műtéti behatolás előtt.
• Műtéti behatolás; preparálás; idegszál felkeresése; felszabadítása; egyéb szükséges teendők elvégzése.
• Vértelenítés feloldása után gondos vérzéscsillapítás, melynek eszközei a bipoláris elektrokauter, illetve a kompresszió.
• Sebzárás szüksége esetén alagcsövezéssel úgynevezett drain beépítése; sebfedés kötések; rugalmas pólya vagy gipszes rögzítés.

Milyen utókezelés ajánlott?

Az alagútszindróma kezelésében alkalmazott konzervatív módszerek a műtétet követő időszakban is jó hatásúak lehetnek, így B-vitamin szedése, tornáztatás, illetve a hétköznapi használat mielőbbi megkezdése mellett szükség lehet fizikoterápiás kezelésekre pl.: izomstimuláló kezelésre (sorvadt izmok esetén), szelektív ingeráram terápiára. Ez utóbbiak egyéni megítélést feltételeznek, nem általános jelleggel alkalmazott kezelések.

Mi várható a műtéti kezeléstől?

• Idegkompresszió megszűnése, a vérellátás normalizálódása.
• Zsibbadás- és fájdalomtünetek csökkenése, megszűnése (tartós, hosszú ideig fennálló súlyos esetekben nem minden esetben áll helyre a teljes funkció ilyenkor foltokban a tünetek megmaradhatnak).
• A javulás gyakran már a műtét utáni napon észlelhető, de az idegregeneráció ütemétől függően a végső állapot sokszor több hét után, többnyire a 100. napig változik.
• Az izomerő növekedésével a mozgásfunkció javulása várható, szorító erő fogóképesség terhelhetőség.

Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!

Tudjon meg mindent cikkünkből modern, organikusan fejlődő magánkórházi részlegünkről!
 

Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!