A lézeres ureterorenoszkópos vesevezetékdaganat-eltávolítás menete
A műtéti terület megfelelő fertőtlenítése és izolálása után a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül speciális, vékony vesevezeték tükrözésre alkalmas optikus eszközt (ureteroscopot) vezetnek a vesevezetékbe.
A megfelelő látásviszony érdekében steril folyadékot áramoltatnak az eszközön keresztül. (A felesleges folyadékot leengedik.) Áttekintik a vesevezetéket, az esetlegesen szükséges kisebb beavatkozásokat elvégzik. (Például a szövettani mintavételt, a vérzéscsillapítást.)
A daganatot a műszerbe vezetett lézerszállal (Holmium/Thulium lézer) kimetszik, miközben az ép szövetben csak minimális károsodás történik. A lézerszállal az esetleges vérzéseket is csillapítják. Ezt követően a tumoros szövetdarabot/szövetdarabokat alapos öblítés során eltávolítják.
A beavatkozás után szükségessé válhat pár napra egy vékony, húgycsövön át kivezetett vesevezeték-katéter (Mono-J), esetleg belső vesevezetéksín (Dupla-J) behelyezése. A hólyagban – ha feltétlen szükséges – állandó katéter maradhat vissza, amit általában másnap eltávolítanak.
A műtét utáni rehabilitációs időszak
Az állandó katétert egy egyenes – normál vizeletsugár elfolyásához hasonló – ívben kell hordani. Ügyelni kell rá, hogy a katéterzsák mindig a húgyhólyagszint alatt legyen, de sose a földön.
Ha a katéter mellett vizelet távozik, az nem kóros, de ilyenkor szükségszerű a katéter megfelelő lefutásának ellenőrzése. Megtörése, csavarodása esetén, vagy a zsák teltsége miatt akadályozottá válhat ugyanis a vizeletelvezetés. Teendő ekkor a mielőbbi zsákürítés, a katéter-megtörés/csavarodás kiegyenesítése, amihez ápolói segítség kérhető.
Általában a műtét utáni napon eltávolítják a hólyagkatétert és a vesevezeték-katétert, ezután igen óvatosan felkelhet az ágyból a beteg. A húgycsőben és hólyagban, illetve a vesevezetékben keletkező mikrosérülések miatti panaszok mielőbbi megszűnése és fertőzésveszély csökkentése érdekében javasolt a bő folyadékfogyasztás. Két hétig érdemes kerülni a nagyobb fizikai megterhelést, a napi tisztálkodásnál inkább a zuhanyzás ajánlott.
A spontán vizeletürítés során sürgető ingereket, enyhe fájdalmat észlelhet a beteg, de ezek a problémák néhány alkalmat követően eltűnnek.
Bár a beavatkozások többségében sikeres és teljes a daganatmentesítés, ennek ellenére apró, szabad szemmel nem látható daganatos szövetdarabkák visszamaradhatnak. Ezért a műtétet követően, ezen kezelési mód után különösen szoros és szigorú követési eljárásra van szükség.
A műtétet után 8 héten belül egy kontroll (second-look, második megtekintés) reterorenoszkópos vizsgálatra van szükség, hogy a kezelőorvos meggyőződhessen arról, nem újult-e ki a daganat vagy nem maradt-e vissza daganatszövet. A sikeres daganatmentes túlélés érdekében létfontosságú a beteg együttműködése a kezelőorvossal.
A további kezelések vagy vizsgálatok meghatározása a szövettani vizsgálat eredménye alapján történik, melyről az orvos az egyeztetett kontrollvizsgálat során beszél a beteggel.
Ha nem történik műtét, a következő veszélyekkel kell számolni
Amennyiben a műtéti kezelés elmarad, a daganat okozta vesevezeték-elzáródás miatt vesemedence-tágulat, vesemedence-gyulladás, vesemedence-szakadás, vesekárosodás, vérmérgezés, a veseműködés leállása, húgyvérűség alakulhat ki, mely átmeneti vagy tartós vesekatéter-viselést, esetleg művesekezelést, veseeltávolítást tehet szükségessé, emellett tartós fájdalom is kialakulhat.
A daganatból jelentősebb, akár életet veszélyeztető vérzés és elindulhat.
Ezenkívül a daganatos betegség súlyosbodására, közeli szervekre való átterjedésére, távoli áttétképződésre, illetve végső soron halálos kimenetelre is számítani lehet.
