Lézeres, endoszkópos (ureterorenoszkópos) vesevezetékdaganat-eltávolítás, húgycsövön keresztül
A vesevezetékben elhelyezkedő daganat műtéti eltávolítása történhet ureterorenoszkóppal a húgycsövön keresztül, lézer segítségével is.
A vesevezeték-daganat rizikóbesorolásai, kezelése
A kivizsgálás során a szakorvos rizikó-besorolást végez a vesevezeték-daganat progressziójára (súlyosbodására) vonatkozóan. Ez segít a megfelelő kezelési mód kiválasztásában.
Ez alapján alacsony és magas rizikójú betegséget különböztetünk meg. Az alacsony rizikójú kórképekhez tartoznak az egygócú, 2 cm-nél kisebb, CT vizsgálat során lokalizált (nem mélybe terjedő), alacsony grádusú citológiával rendelkező, megelőző biopszia esetén alacsony grádusú szövettani eredményű esetek. Ilyen típusú betegségeknél a leggyakrabban választandó kezelési mód az endoszkópos, húgycsövön keresztüli, lézeres vesevezetékdaganat-eltávolítás.
A magas rizikójú betegségekre jellemző a magas grádusú citológia, CT-vizsgálat során lokális invázió (mélyebb szövetekbe terjedés), a megelőző biopsziánál a magas grádusú szövettani eredmény és a ritkább szövettani altípusok. A magas rizikójú vesevezeték-daganatok esetében az elsőként választandó műtéttípus a teljes vese- és vesevezeték-eltávolítás robotasszisztált vagy laparoszkópos úton. De ezen csoportba tartozó betegek kisebb részében is választható kezelési eljárás az ureterorenoszkópos lézeres eltávolítás. Ezek az alábbiak: egy vesével élő páciensek, kétoldali vesevezeték/veseüregrendszeri daganat, súlyos krónikus vesebetegség vagy egyéb kórállapotok, amik szükségszerűvé teszik a vese megmentését.
Ritkább, speciális esetben a daganatos vesevezeték-szakasz eltávolítása történik robotasszisztált, laparoszkópos vagy nyílt műtéti technikával.
A kezelési terv felállítása minden esetben egyedi elbírálást igényel.
A lézeres ureterorenoszkópos vesevezetékdaganat-eltávolítás menete
A műtéti terület megfelelő fertőtlenítése és izolálása után a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül speciális, vékony vesevezeték tükrözésre alkalmas optikus eszközt (ureteroscopot) vezetnek a vesevezetékbe.
A megfelelő látásviszony érdekében steril folyadékot áramoltatnak az eszközön keresztül. (A felesleges folyadékot leengedik.) Áttekintik a vesevezetéket, az esetlegesen szükséges kisebb beavatkozásokat elvégzik. (Például a szövettani mintavételt, a vérzéscsillapítást.)
A daganatot a műszerbe vezetett lézerszállal (Holmium/Thulium lézer) kimetszik, miközben az ép szövetben csak minimális károsodás történik. A lézerszállal az esetleges vérzéseket is csillapítják. Ezt követően a tumoros szövetdarabot/szövetdarabokat alapos öblítés során eltávolítják.
A beavatkozás után szükségessé válhat pár napra egy vékony, húgycsövön át kivezetett vesevezeték-katéter (Mono-J), esetleg belső vesevezetéksín (Dupla-J) behelyezése. A hólyagban – ha feltétlen szükséges – állandó katéter maradhat vissza, amit általában másnap eltávolítanak.
A műtét utáni rehabilitációs időszak
Az állandó katétert egy egyenes – normál vizeletsugár elfolyásához hasonló – ívben kell hordani. Ügyelni kell rá, hogy a katéterzsák mindig a húgyhólyagszint alatt legyen, de sose a földön.
Ha a katéter mellett vizelet távozik, az nem kóros, de ilyenkor szükségszerű a katéter megfelelő lefutásának ellenőrzése. Megtörése, csavarodása esetén, vagy a zsák teltsége miatt akadályozottá válhat ugyanis a vizeletelvezetés. Teendő ekkor a mielőbbi zsákürítés, a katéter-megtörés/csavarodás kiegyenesítése, amihez ápolói segítség kérhető.
Általában a műtét utáni napon eltávolítják a hólyagkatétert és a vesevezeték-katétert, ezután igen óvatosan felkelhet az ágyból a beteg. A húgycsőben és hólyagban, illetve a vesevezetékben keletkező mikrosérülések miatti panaszok mielőbbi megszűnése és fertőzésveszély csökkentése érdekében javasolt a bő folyadékfogyasztás. Két hétig érdemes kerülni a nagyobb fizikai megterhelést, a napi tisztálkodásnál inkább a zuhanyzás ajánlott.
A spontán vizeletürítés során sürgető ingereket, enyhe fájdalmat észlelhet a beteg, de ezek a problémák néhány alkalmat követően eltűnnek.
Bár a beavatkozások többségében sikeres és teljes a daganatmentesítés, ennek ellenére apró, szabad szemmel nem látható daganatos szövetdarabkák visszamaradhatnak. Ezért a műtétet követően, ezen kezelési mód után különösen szoros és szigorú követési eljárásra van szükség.
A műtétet után 8 héten belül egy kontroll (second-look, második megtekintés) reterorenoszkópos vizsgálatra van szükség, hogy a kezelőorvos meggyőződhessen arról, nem újult-e ki a daganat vagy nem maradt-e vissza daganatszövet. A sikeres daganatmentes túlélés érdekében létfontosságú a beteg együttműködése a kezelőorvossal.
A további kezelések vagy vizsgálatok meghatározása a szövettani vizsgálat eredménye alapján történik, melyről az orvos az egyeztetett kontrollvizsgálat során beszél a beteggel.
Ha nem történik műtét, a következő veszélyekkel kell számolni
Amennyiben a műtéti kezelés elmarad, a daganat okozta vesevezeték-elzáródás miatt vesemedence-tágulat, vesemedence-gyulladás, vesemedence-szakadás, vesekárosodás, vérmérgezés, a veseműködés leállása, húgyvérűség alakulhat ki, mely átmeneti vagy tartós vesekatéter-viselést, esetleg művesekezelést, veseeltávolítást tehet szükségessé, emellett tartós fájdalom is kialakulhat.
A daganatból jelentősebb, akár életet veszélyeztető vérzés és elindulhat.
Ezenkívül a daganatos betegség súlyosbodására, közeli szervekre való átterjedésére, távoli áttétképződésre, illetve végső soron halálos kimenetelre is számítani lehet.
Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!
Tudjon meg mindent cikkünkből modern, organikusan fejlődő magánkórházi részlegünkről!
Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!