Lézeres, endoszkópos (ureterorenoszkópos) vesekő-eltávolítás, húgycsövön keresztül
Amennyiben a vese üregrendszerében követ vagy köveket találnak, szükségessé válhat a műtéti beavatkozás, ami történhet a húgycsövön keresztül, ureterorenoszkóppal is, lézer segítségével.
A vesekő kezelési lehetőségei
Akkor történik műtéti beavatkozás, ha előreláthatóan a vesekő spontán nem távozik, nem hoz gyógyulást a gyógyszeres terápia, és nem ajánlott vagy nem eredményes a lökéshullámú kőzúzás (ESWL).
A műtéti megoldások egyik leggyakrabban alkalmazott típusa a vesevezetéken keresztüli endoszkópos (ureterorenoszkópos, URS) kőeltávolítás.
A vesekő eltávolításának másik gyakori módszere a bőrön keresztül a vesébe hatolva endoszkópos úton történik. Hogy melyik módszert javasolja kezelőorvos, nagyban függ a vesekő/kövek helyzetétől eszközzel való hozzáférhetőségétől.
A laparoszkópia vagy a feltárásos műtét az előbbieknél nagyobb kockázattal jár, és a gyógyulási idő is hosszabb, ezért ritkán, speciális esetekben javasolt.
Műtét során a kövek zúzása többféle módszerrel történhet, a legmodernebb a lézeres megoldás.
A hagyományos ultrahangos eljáráshoz képest a lézeres kőzúzásnál:
- rövidebb műtéti idővel,
- kisebb vérzésveszéllyel
- és kevesebb szöveti sérüléssel
számolhatunk.
Az endoszkópos eszköz tekintetében lehetőség van félmerev (semirigid) és flexibilis ureterorenoszkóp használatára is.
A lézeres, endoszkópos vesekő-eltávolítás menete
A húgycsőnyílás és környékének fertőtlenítése és izolálása az első lépés. A műtét során a húgycsövön és a húgyhólyagon keresztül – a megfelelő oldali vesevezeték szájadékát felkeresve – speciális, vékony vesevezeték tükrözésre alkalmas optikus eszközt (ureteroscopot) vezetnek a vesevezetékbe, majd előretolják egészen a vesemedencéig.
Közben steril folyadékot áramoltatnak az eszközön keresztül, mely a megfelelő látásviszonyokért felelős. Az esetleges túlnyomás elkerülése érdekében a felesleges folyadék leengedése is megtörténik.
A műtét során áttekintik a vesevezetéket, és elvégzik szükséges, esetlegesen előforduló kisebb beavatkozásokat is, például…
- a vesevezeték falából kis szövettani mintát vesznek,
- eltávolítanak kis daganatokat,
- bemetszik a szűkületet,
- elvégzik a kisebb vérzések lézerrel történő csillapítását.
A kisebb köveket a műszerbe vezetett fogóval vagy kosárkával kihúzzák, a nagyobb köveket az előzőekben műszerbe vezetett lézerszállal kisebb darabokra zúzzák, majd a törmelékeket eltávolítják.
Szükségessé válhat néhány napra vékony, húgycsövön át kivezetett vesevezeték-katéter (Mono-J) vagy hosszabb időre belső vesevezetéksín (Dupla-J) felhelyezése. A katéter eltávolítása mindenképpen szükséges a későbbiekben. Ha kell, állandó katéter visszahagyása is megtörténhet, melyet általában a műtét másnapján távolítanak el.
A vesekő-eltávolítás utáni rehabilitációs időszak
A kórházi ágy szélére rögzítve általában egy vizeletes katéterzsák látható, melyet az állandó katéterhez csatlakoztatnak, ennek másik vége a húgyhólyagban van rögzítve egy ballonnal. Ez az érzéstelenség elmúltával kellemetlen érzést, vizelési ingereket okozhat átmenetileg. Ezen kívül az esetek egy részében egy vékonyabb vesevezeték-katéter is látható a húgycsőnyílásban, melynek végét a hólyagkatéterbe szájaztatják. Komplikáltabb esetekben vesébe vezetett, derékon áthatoló draint (Transrenalis drain, TD) is felhelyezünk, biztosítva ezzel a vizelet eláramlását.
Fontos a napi rendszeres fürdés, a zuhanyzás javasolt. Elengedhetetlen a műtét során behelyezett állandó katéter egyenes, normál vizeletsugár elfolyásához hasonló ívű hordása. A katéterzsák mindig a húgyhólyag szintje alatt kell legyen, de sose kerülhet a földre. Amennyiben a katéter mellett vizelet áramlik ki, az nem kóros jelenség, de szükségszerű ilyen esetekben a katéter megfelelő lefutásának ellenőrzése.
Megtörése, csavarodása esetén vagy a zsák teltsége folytán akadályozottá válhat az elvezetés, amit mielőbb meg kell oldani zsákürítéssel vagy a katéter-megtörésének/csavarodásának kiegyenesítésével. Ehhez az ápolók segítséget nyújtanak.
A műtét másnapján általában eltávolítják a hólyagkatétert és a vesevezeték-katétert, majd lassan, óvatosan felkelhet az ágyból a beteg. A hólyagban, húgycsőben és vesevezetékben keletkező mikrosérülések által okozott panaszok mielőbbi megszüntetése és a fertőzési rizikó csökkentése érdekében bő folyadékfogyasztás javasolt. A meginduló spontán vizeletürítés során enyhe fájdalmat, sürgető ingereket észlelhet a beteg, melyek néhány vizelést követően megszűnnek.
A műtétet követően urológiai járó-betegrendelésen történő gondozás szükséges. Illetve értesíteni kell az orvost, ha az otthoni lábadozás során heves vesetáji görcs, vizeléskor csillapíthatatlan fájdalom, esetleg láz jelentkezik.
A műtét során az esetek többségében sikeres teljes kőmentesítés történik. Apró kőtörmelékek így is maradhatnak vissza, melyek spontán ürülése várható, enyhébb vesetáji görcsök kíséretében. Amennyiben nem sikerül a teljes kőmentesítés, általában egy belső vesevezetéksínt (Dupla J katétert) helyeznek fel a műtét során, és a későbbiekben további kőmentesítő eljárásokat (ESWL, ismételt endoszkópos húgycsövön keresztüli műtét, vesébe bőrön keresztül vezetett endoszkópos műtét) ütemeznek be.
Mire lehet számítani, ha elmarad a vesekő-eltávolító műtét?
Amennyiben a műtét elmarad, vesemedence-tágulat, vesemedence-gyulladás, vesekárosodás, vesemedence-szakadás, vérmérgezés, a veseműködés leállása, húgyvérűség alakulhat ki, mely átmeneti vagy tartós vesekatéter-viselést, esetleg művesekezelést, veseeltávolítást tehet szükségessé, és állandó fájdalmat okozhat. Végül a beteg halálához is vezethet.
Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!
Tudjon meg mindent cikkünkből modern, organikusan fejlődő magánkórházi részlegünkről!
Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!