Hagyományos gerincstabilizáció

Gerinc instabilitás különböző okokból alakulhat ki, melynek kezelésében különböző konzervatív módszerek is alkalmazhatók, de bizonyos esetekben csak műtéttel érhető el javulás. Ilyenkor sebészi úton fém rögzítőeszközt ültetnek be orvosaink, ami hozzájárul a gerinc stabilitásához és a tünetek enyhítéséhez.

A gerinc védi a gerincvelőt és az idegeket a sérülésektől. A gerincvelő a gerinccsatornában helyezkedik el, amit elöl a csigolyatestek és porckorongok sora, hátul a csigolyák ívei és köztes szalagok határolnak. Ez a struktúra – a védelmi funkción kívül – lehetővé teszi a gerinc egyes szintjeinek (mozgás-szegmentumainak) egymáshoz képesti rendezett elmozdulását, ugyanakkor testünk belső támaszaként is funkcionál. Amennyiben e funkciók – általában kombináltan – sérülnek, a gerinc mozgása diszharmonikussá válik, kialakul az instabilitás.

A szegmentális instabilitás eredményeképpen a gerinccsatorna szűkülete, és ennek következtében az idegi komponensek összenyomatása (kompressziója) alakulhat ki. Védekezésképpen fokozott izomműködés, később meszes csontkinövések (osteophiták) keletkeznek, amelyek másodlagosan próbálják stabilizálni a sérült ízületeket.

A gerinc instabilitásának okai

• Akut ok
  • sérülés
• Krónikus okok
  • a gerincoszlop degeneratív megbetegedése
  • gerincműtét utáni állapot
  • fejlődési rendellenesség
  • daganat
  • gyulladás

A gerincbetegségek döntő többsége degeneratív jellegű, ami azt jelenti, hogy elsősorban a porckorongok elhasználódásából, kopásából erednek.

Az instabilitás tünetei:

• Fájdalom, mely terhelésre fokozódik:
  • A deréktáji, övszerű és/vagy a tompor, comb és térd irányában a végtag hátsó-külső felszínén futó fájdalom a gerinc tartóelemeiből eredhet.
  • A zsibbadással kísért, térd alá vagy lágyékba, illetve a végtag elülső-belső felszínén megjelenő fájdalom az idegi elemek beszorítottságából eredhet.
• a gerincszakasz mozgáskorlátozottsága
• érzészavar vagy érzéketlenség az alsó végtag egyes területein
• alsó végtagi izmok, izomcsoportok elgyengülése, izombénulás
• vegetatív zavarok, azaz a széklet-, vizeletürítés, valamint a nemi funkciók zavara
• fájdalomkerülő, úgynevezett antalgiás (kényszer) testtartás, sántítás

Lehetőségek:

Konzervatív (nem műtéti) kezelés

Célja:

• A gerinc stabilitásának helyreállítása, izomfűző kialakítása
• Az esetleges ideggyulladás csökkentése, ezáltal
  • A járástávolság növelése
  • A fájdalom csökkentése
  • Izomerő fokozása

Eszközei:

• A kezelés első napjaiban ágynyugalom (3-4 napig)
• Gyógyszeres és egyéb fizioterápiás, alternatív módszerek

Műtéti kezelés

A műtét célja a gerincszakasz instabilitásának megszűntetése fém rögzítőeszköz beültetésével, valamint az esetleges idegi összenyomatás (kompresszió) és a fájdalom testi forrásának a megszüntetése.

A műtét menete

• Röntgen képerősítő segítségével megjelöljük a szűkület magasságát, az instabilitás helyét.

• Általában 12-25 cm hosszú bőrmetszést ejtünk a beteg gerincszakasz fölött.
• A bőr és a bőr alatti szövetek megnyitása után vérzéscsillapítás következik.
• Az izomzatot - épségére ügyelve - letoljuk a szomszédos csigolyák íveiről, majd speciális műszerrel eltávolítjuk a szükséges lágy- és csontrészeket ahhoz, hogy az idegelemek szabadon futhassanak (dekompresszió).
• A megkopott és hasztalanná vált porckorongot eltávolítjuk és helyére, a csigolyaközti távolság megtartása céljából méretsorozatos, titánból, vagy műanyagból (poly-etil-etil-karbonát, PEEK), vagy helyben formált csontcementből készült távtartót helyezünk. Az érintett csigolyák későbbi összecsontosodásának elérése céljából a távtartó mellett a csigolyaközti résbe, a műtét dekompressziós fázisában eltávolított csontdarabokból készült darálmányt, szükség esetén mesterséges csontpótló anyagot zömítünk.

A stabilizációs műtétek alkalmával a legtöbb esetben a beteg saját csontját használjuk fel a csigolya közti rés feltöltésére annak érdekében, hogy a csontos fúzió/összecsontosodás idővel létrejöjjön. Ennek feltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű saját (a betegből származó) csont, melyet az idegelemek felszabadítása során nyerünk.

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor sem a csont minősége nem megfelelő, sem a csont mennyisége nem elegendő a csontos fúzió eléréséhez. Ezekben az esetekben mesterséges csontpótló szerek vagy más emberből származó csont használatára kényszerülünk a betegeink érdekében.  Irodalmi adatok azt mutatják, hogy az emberi eredetű csontkészítmények használatával nagyon jó eredmények érhetők el a csontosodás elősegítése érdekében.

A távtartó vagy a csontcement kerülhet a rés elülső felébe (ilyenkor a csontdarálmány a távtartó mögötti területet tölti ki), kerülhet hátulra is, amikor is a csontdarálmány a rés hasi oldalát foglalja el, valamint a kitöltheti a rés teljes üregét (ekkor a csontdarálmány a csigolyaívekre kerül).  A műtét eredményességét mai ismereteink szerint a távtartó (cement) és a csontdarálmány egymáshoz viszonyított pozícionálása érdemben nem befolyásolja.   

Mi történik, ha az indokolt műtét elmarad?

• Az ideggyök a hosszantartó nyomás miatt véglegesen károsodhat.
• A gerinc- és alsóvégtagi fájdalom tovább fokozódhat.
• A mozgáskorlátozottság súlyosbodhat.
• Az életminőség tovább romolhat.
• A későbbiekben elvégzett műtét technikailag nehezebb lehet, eredményessége csökkenhet.

Ismerje meg filmünkből magánkórházi osztályunk betegbiztonságának legfőbb garanciáját, az intenzívterápiás osztályt és high-tech műtői környezetünket!

Tudjon meg mindent cikkünkből modern, organikusan fejlődő magánkórházi részlegünkről!
 

Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!