Amennyiben a vese üregrendszerében daganatot találnak, műtéti beavatkozás válhat szükségessé, amely történhet a húgycsövön, húgyhólyagon keresztül, úgynevezett ureterorenoszkóp segítségével is.
A vesemedence-daganat rizikóbesorolása és kezelési módjai
A megfelelő terápia kiválasztásához szükséges a vesemedencedaganat progressziójára vonatkozó rizikóbesorolás. Ez alapján alacsony és magas rizikójú kórkép különböztethető meg.
Az alacsony rizikóba tartoznak az egygócú, 2 cm-nél kisebb, CT vizsgálat során lokalizált (nem mélybe terjedő), alacsony grádusú citológiájú, megelőző biopszia esetén alacsony grádusú szövettani eredményű esetek. Ennél a típusnál a leggyakrabban választandó kezelési módszer a lézeres, húgycsövön keresztül végzett, endoszkópos veseüregrendszeri daganat-eltávolítás.
Ha nem megoldható endoszkópos úton a daganat eltávolítása, akkor robotasszisztált vagy laparoszkópos műtéti technikával távolítják el a teljes vesét és vesevezetéket.
Egyes vesemedencében lévő daganatoknál előfordulhat, hogy a vesevezeték felőli endoszkópos megoldás sikertelen, ilyen esetekben a bőrön keresztüli endoszkópos daganateltávolítás javasolt.
A magas rizikójú típusra jellemző a magas grádusú citológia, a CT vizsgálat során lokális invázió – mélyebb szövetekbe terjedés –, megelőző biopsziánál a magas grádusú szövettani eredmény, ritkább szövettani altípusok.
A magas rizikójú veseüregrendszeri daganatok esetében az elsőként választandó műtéti megoldás a robotasszisztált vagy laparoszkópos úton történő teljes vese- és vesevezeték-eltávolítás. Ezen rizikó besorolású betegek kisebb részénél is választható kezelési módszer az ureterorenoszkópos lézeres eltávolítás. Ide tartoznak az egy vesével élők, a kétoldali vesevezeték/veseüregrendszeri daganattal küzdők, a súlyos krónikus vesebetegség vagy egyéb kórállapotokban szenvedők, amikor a vese megmentésére van szükség.
A lézeres, ureterorenoszkópos vesemedencedaganat-eltávolítás menete
A húgycsövön, húgyhólyagon át vékony vesevezeték tükrözésre alkalmas, optikus eszközt (úgynevezett ureteroscopot) vezetnek a vesevezetékbe, majd előretolják a vesemedencéig.
A vesekelyhekben lévő daganatok eltávolításához flexibilis eszközt használnak, mellyel könnyebben elérhetőek ezek az elváltozások. A megfelelő látásviszonyok érdekében steril folyadékot áramoltatnak az eszközzel.
A beavatkozás alatt áttekintik a vesevezetéket, a vesemedencét, illetve a vesekelyheket, és végrehajtják az esetleges kisebb beavatkozásokat. (Például megtörténik a szűkület-bemetszés vagy a szövetmintavétel.)
A daganatot a műszerbe vezetett lézerszállal (Holmium/Thulium lézer) kimetszik, úgy, hogy az ép szövetben csak minimális károsodás keletkezik, lézerrel a vérzések is csillapíthatók. Ezután eltávolítják alapos öblítéssel a tumoros szövetdarabokat, hogy biztosan ne maradjon vissza tumoros szövet.
Szükségessé válhat a műtét után után húgycsövön át kivezetett, vékony, vesevezeték-katéter (Mono-J) felhelyezése néhány napra, esetleg hosszabb időre belső vesevezetéksín (Dupla-J) betétele. A hólyagba állandó katéter is kerülhet, amit általában a műtét másnapján kivesznek.
A műtét utáni rehabilitációs időszak
A behelyezett állandó katétert úgy kell hordani, hogy az egyenes ívet formáljon, hasonlóan a természetes vizeletáramlás irányához. Fontos, hogy a katéterzsák mindig a húgyhólyag szintje alatt helyezkedjen el, de soha ne érintkezzen a talajjal.
Amennyiben a katéter mellett vizelet szivárog, az önmagában nem jelent kóros állapotot, azonban ilyenkor elengedhetetlen a katéter megfelelő lefutásának ellenőrzése. A vizelet elvezetése akadályozottá válhat a katéter megtörése, csavarodása vagy a zsák túltelítettsége következtében. Ilyen esetekben haladéktalanul üríteni kell a zsákot, és ki kell egyenesíteni a katétert; ehhez ápolói segítség kérése javasolt.
A hólyag- és vesevezeték-katétert általában a műtétet követő napon távolítják el, ezt követően a beteg fokozatosan, óvatosan felkelhet.
A húgycsőben, hólyagban és a vesevezetékben keletkezett mikrosérülésekből adódó problémák mielőbbi megszüntetése és a fertőzésveszély minimalizálása érdekében ajánlott a bőséges folyadékbevitel.
Körülbelül két hétig javasolt a jelentősebb fizikai aktivitás kerülése, a napi tisztálkodáshoz pedig a zuhanyzás előnyösebb. A spontán vizeletürítés kezdetén a beteg sürgető vizelési ingert és kisebb fájdalmat tapasztalhat, ezek a tünetek azonban néhány vizelési alkalom után megszűnnek.
Noha a beavatkozások többsége sikeres és teljes daganatmentességet eredményez, előfordulhat, hogy visszamaradnak szabad szemmel láthatatlan, daganatos sejtek. Éppen ezért a műtét után különösen szigorú utánkövetés, rendszeres kontrollvizsgálat szükséges.
A műtétet követő nyolc héten belül egy kontroll (second-look) ureterorenoszkópos vizsgálat elvégzése indokolt annak megállapítására, hogy nem történt-e kiújulás vagy nem maradt-e vissza daganatszövet. A sikeres felépülés érdekében kiemelten fontos a beteg együttműködése.
A további kezelések, vizsgálatok meghatározása a szövettani eredmények alapján történik, melyről az orvos a megbeszélt kontrollvizsgálat során tájékoztatja a beteget.
Az elmaradó műtét lehetséges veszélyei
Ha a műtét elmarad, a daganat által okozott vesemedence-, vesevezetékhatár elzáródása miatt vesemedence-tágulat, vesekárosodás, vesemedence-szakadás, vesemedence-gyulladás, a veseműködés leállása, vérmérgezés, húgyvérűség alakulhat ki, ami ideiglenes vagy tartós vesekatéter-viselést, veseeltávolítást, művesekezelést tehet szükségessé, és állandó fájdalmat generálhat.
Jelentős, életet veszélyeztető vérzés és elindulhat a daganatból. Mindemellett számítani kell a betegség súlyosbodására, a közeli szervekre való átterjedésére, a távoli áttétképződésre és a halálos kimenetelre is.
