Az orrkagylók csontos lemezből és nyálkahártyából állnak. Elsősorban az alsó kagylók nyálkahártyája tartalmaz gazdagon vénás öblöket és érfonatokat (erektilis szövet), amelyekben az aktuálisan tárolt vérmennyiség a kagylók nagyságát befolyásolja. A nagy nyálkahártyafelület, a vénás pangás és a nyákmirigyek együttesen szolgálják a belélegzett levegő előmelegítését, párásítását és szűrését.
Rendkívül bonyolult biokémiai mechanizmusok és vegetatív idegrendszeri reflexek szabályozzák az orrnyálkahártya vérteltségét, duzzadtságát, ezen keresztül az orrüreg tágasságát. A kagylók által okozott szűkületek a levegő turbulens, kavarodó áramlását hozzák létre, amely elengedhetetlenül fontos a fenti funkciók biztosítására.
Erektilis szövet kisebb mértékben a középső kagylóban és az orrsövény nyálkahártyája alatt is megtalálható. A felső orrkagylók hámja a szaglásban vesz részt. Elsősorban krónikus allergiás és nem allergiás náthákhoz, orrmelléküreg-gyulladásokhoz, lohasztó orrcseppek tartós használatához, illetve egyéb nem ismert tényezőkhöz kötve az orrkagylók fenti élettani működése tartósan károsodik, amely orrlégzési nehezítettséghez vezet.
Működési zavar nélkül – tisztán az orrkagylók csontjának és/vagy lágyrészeinek tartós túltengése miatt – is kialakulhat az orrlégzés átmeneti vagy folyamatos nehezítettsége. A szűkebb orrüregen át kevesebb levegőt tudunk beszívni, könnyen eldugul, gyakran pang benne az orrváladék. Orrlégzési zavart általában az alsó orrkagyló zavarai okoznak, azonban a középső kagyló elülső részének megnagyobbodása (concha bullosa) is gátolhatja az orrlégzést.
A rádiófrekvenciás alsó orrkagyló ablatio elvégzését indokló tényezők (indikációk)
Az alsó orrkagyló tartós, gyógyszeres/konzervatív kezelésre nem megfelelő mértékben reagáló megnagyobbodása és/vagy működési zavara. A működési zavarhoz az orrlégzési nehezítettségen kívül előre vagy hátrafelé, a garatba irányuló váladékozás is hozzátartozhat, amely krákogáshoz, valamint harákoláshoz is vezethet.
Az orrlégzési panaszokhoz szájszárazság, horkolás, alvási apnoe, kialvatlanság, fejfájás és a váladékcsorgásból eredő egyéb panaszok társulhatnak. A középső orrkagyló okozta szűkület krónikus orrmelléküreg-gyulladást válthat ki, az oldalsó orrfal idegeit nyomva pedig fejfájás közvetlen oka is lehet.
Egyéb kezelési lehetőségek
Törekedni kell a diagnózis pontos felállítására és annak megfelelő oki gyógyszeres kezelésére. Allergiás eredet esetén allergia ellenes általános és helyi kezelés jön szóba, orrcsepp túlhasználata esetében a szert fel kell függeszteni, gennyes náthában és orrmelléküreg-gyulladásban antibiotikum is indikált. Ritkábban szisztémásan adott szteroid terápia lehet a megoldás.
Akupunktúra, homeopátia, lágylézer-kezelés stb. hozhatnak átmeneti javulást, tartós megoldásra azonban fül-orr-gégész szakorvos javaslata ajánlott. A tüneti, lohasztó orrcseppek tartós alkalmazása káros. A kezelés, illetve a műtét elmaradása tartós orrlégzési zavart okozhat, annak minden következményével, illetve a melléküregek szellőzése és levezetése tartósan károsodhat. Utóbbiak következménye egyedi, és vizsgálatot igényel.
Hogy zajlik a rádiófrekvenciás alsó orrkagyló ablatio műtét?
Az alsó orrkagyló megkisebbítése rádiofrekvenciás módszerrel történik.
A beavatkozást megelőzően érzéstelenítő szerrel átitatott vattával nyálkahártya-lohasztást végzünk. Ezt követően a rádiófrekvenciás eszközből egy tű segítségével mindkét alsóorrkagylóba 3-3 helyen (elöl, középen, hátul) 10-10 másodpercig 20 watt rádiófrekvenciát vezetünk be. Az orrkagylók fokozatosan válnak kisebbé a műtétet követő 3 hét során.
