Post-COVID szindróma

A COVID-19 fertőzés a tüdők érintettsége mellet akár más szerveket is károsíthat, ezzel növelve a hosszú távú egészségügyi problémák kockázatát. Okozhat szívizomgyulladást, amelynek szövődményeként felléphet szívelégtelenség.

A post-COVID szindróma tünetei

A pácienseknél az akut fertőzést követően 4-6 hét múlva is jelentkezhetnek panaszok. Ebben az időszakban a leggyakoribb tünetek a fáradékonyság, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom, koncentrációs zavarok, álmatlanság vagy rémálmok. Amennyiben panaszok a fertőzés lezajlása után 12 héttel is jelentkeznek, akkor a szakirodalom szerint ún. long-COVID (vagyis hosszú COVID) szindrómával kell számolnunk. 

A post-COVID szindróma egyéb tünetei

A fertőzésen átesett betegeknél szív- és érrendszeri, tüdőgyógyászati, neurológiai késői tüneteket, valamint pszichés problémákat diagnosztizáltak az akut fertőzést követően. Az eddig felsorolt tünetek mellett jelentkezhet még:

• gyors pulzus
• szívdobogásérzés
• izomfájdalom
• fejfájás
• köhögés
• szaglás- és ízérzés-vesztés
• alvás-, koncentráció- és memóriazavar 
• kiütés
• hajhullás
• hallószervi panaszok (fülzúgás, hallásvesztés, szédülés)
• ún. brain-fog (korai demenciás tünetek)

Melyek lehetnek az érintett szervrendszerek?

• Szív: képalkotó eljárásokkal szívizomzat-károsodást lehet kimutatni, akár azoknál a pácienseknél is, akik enyhe tünetekekel vészelték át a betegséget. Ezen izomeltérések emelhetik a szívelégtelenség és egyéb szívszövődmények kialakulásának kockázatát.
• Tüdő: a fertőzötteknél kialakuló tüdőgyulladás gyakran eredményezi a tüdő légcseréjét végző alkotói, ún. alveolusok hosszú távú károsodását, ezzel hosszútávú légzési problémákat okozva.
• Agy: még fiatalkorúaknál is leírták a stroke, fokozott görcskészség és Guillain-Barre-szindróma kialakulását – ezen utóbbi egy olyan állapot, ami átmeneti bénulást okozhat az alsó végtagtól kezdődően.
• Alvadási és érrendszeri károsodás: a fertőzés fokozza a vérrögök kialakulásának veszélyét, így szívizom és agyi területek elhalását (infarktus, stroke) okozhatja. A vérrög képződés kapcsán tűdőembólia alakulhat ki.

Milyen arányban fordulhat elő a post-COVID szindróma?

Tanulmányi adatok szerint az emberek mindössze 65% tér vissza korábbi egészségi szintjére a fertőzést követő 1 hónapon belül.

Kiknél fordulhat elő a post-COVID szindróma?

A post-COVID szindróma bárkinél előfordulhat életkortól, nemtől függetlenül.

A post-COVID szindróma kezelése

Amennyiben post-COVID szűrésen igazolódik a post-COVID szindróma, az egy hosszas rehabilitáció kezdete. A pulmonológiai rehabilitáció része a rekeszizom működését támogató légzőgyakorlatok. A fizikai aktivitás fokozatos bevezetése rendszeres vérnyomás- és pulzusellenőrzés mellett javasolt. Néhány esetben pszichés állapot javítását szolgáló módszerek alkalmazására is szükség lehet. Az elhúzódó emésztési zavar és hasmenés dietetikai rehabilitációt igényelhet.