• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Betegségek

    Fülzúgás (tinnitus)

    A fülzúgás nem önálló betegség, hanem tünetegyüttes, melynek során a páciens búgó, morajló, ciripelő, susogó vagy zakatoló, kattogó hangot hall, de külső hangforrás hiányában. A tinnitus kifejezés a latin tinnire szóból ered, jelentése: csengés, csörgés. A jelenséget nevezik még fülcsengésnek, fülsípolásnak és fülbúgásnak is.

    A fülzúgás gyakori panasz: az emberek egyharmada tapasztal átmeneti fülzúgást az élete során, a tartós fülzúgással küzdők aránya pedig kb. 10%. A tinnitus bármelyik korosztályt érintheti; gyakoribb azoknál, akik valamilyen fülproblémával küzdenek, de egészséges hallás mellett is előfordulhat. 60 -69 éves kor között a legmagasabb az előfordulási arány.

    A fülzúgás (tinnitus) okai

    A fülzúgásnak két formáját különítik el:

    1.) Objektív fülzúgás: ezt nemcsak a páciens, hanem a vizsgáló orvos is hallja, kialakulásának oka többnyire az izmok ritmusos összehúzódása a lágyszájpad vagy a középfül területén, vagy a turbulens véráramlás valamilyen szív- vagy ér-eredetű rendellenesség miatt, illetve a rágóízület eltérései.

    2.) Szubjektív fülzúgás: ezt csak a beteg hallja, gyakran  jár együtt halláscsökkenéssel.

    A fülzúgás kialakulásának számos oka lehet:

    • a hallójáratban idegen anyag található, pl. fülzsír vagy víz
    • az agy vérellátási zavara az időskori fülzúgás gyakori oka
    • egyszeri zajkárosodás (pl. koncert, petárda) vagy rendszeres zajterhelés miatt (pl. munkahelyi ártalomként az építőiparban, zenészeknél, katonaságnál)
    • fertőzések miatt, leggyakrabban középfülgyulladás, vagy belsőfülgyulladás esetén
    • vírusfertőzések
    • autoimmun betegségek
    • daganatos betegségek (acusticus neurinoma)
    • idegrendszeri betegségek
    • Meniére-betegség
    • vérszegénység
    • hormonális betegségek
    • fejsérülés után is jelentkezhet, társulhat hirtelen halláscsökkenéssel, az arc izmainak gyengeségével vagy forgó típusú szédüléssel
    • hátterében állhatnak a nyaki csigolyák elváltozásai vagy az állkapocsízület rendellenességei
    • poszttraumatikus stressz szindróma kapcsán is megjelenhet
    • magas vérnyomás, vérszegénység, pajzsmirigy-alulműködés, szifilisz, valamint nehézfém mérgezés és túlzott alkoholfogyasztás is okozhatja
    • ezen kívül egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet (pl.: Aspirin!)
    • túlzott koffeinfogyasztás
    • nyomelemhiány (pl.: cink)
    • stressz is állhat a háttérben

    A fülzúgás, mint tünet

    A zavaró hang lehet folyamatos, de ritmusos, pulzáló és szakadozott is; lehet enyhe, de idegesítően hangos is; jelentkezhet egyik oldalon, mindkét fülben, a fej közepén, illetve sokszor olyan mintha belülről szólna. Bárhol, bármikor észlelhető, de rendszerint estefelé intenzívebb, mert az esti csendben a külső hangok maszkoló hatása kevésbé érvényesül. 

    A fülzúgás miatt kialakulhatnak másodlagos problémák is, pl. egyrészt a tartós fülzúgás csökkenti az azonos magasságú hangok érzékelését, ezáltal megnehezítheti a beszéd értését, másrészt annyira megterhelő lehet a jelenség, hogy zavarja a munkavégzést, a tanulást, az alvást, a kikapcsolódást stb., tehát nagyban ronthatja az életminőséget. Ráadásul a stressz csak felerősíti a tinnitust.
     

    A fülzúgás (tinnitus) diagnózisa

    A fülzúgás általában néhány napon belül spontán elmúlik. Ha ennél hosszabb ideje fennáll, vagy az első napoktól kezdve rendkívül erős, akkor ajánlott minél előbb orvoshoz fordulni, mert az időfaktor kritikus, ugyanis az esetek nagyobb részében a panasz jelentkezését követő 1-2 héten belül lehet maradéktalanul, a mögöttes okot is magában foglalóan kezelni a problémát, de a régebb óta fennálló fülzúgásnál sokszor már csak a panaszok csökkentésére van lehetőség. 

    A fül-orr-gégész szakorvos először megvizsgálja a hallójáratot és a dobhártyát, megállapítja, hogy esetleg fülzsír, fertőzés vagy valamilyen alaki eltérés okozza-e a fülzúgást, ezután pedig további vizsgálatok válhatnak szükségessé: Rinné- és Weber-féle tesztek, audiológiai vizsgálat, nyaki duplex ultrahangvizsgálat vagy MR-angiográfia, CT- vagy MR-vizsgálatok, laborvizsgálatok, neurológiai vizsgálat, laborvizsgálat, belgyógyászati kivizsgálás, szemészeti vizsgálat stb.

    A fülzúgás (tinnitus) kezelése

    Attól függően, hogy mi okozza a fülzúgást, az alapbetegség kezelésére, hallásjavító készülékre vagy műtétre lehet szükség, de sokszor a fülzsír szakszerű eltávolítása is elegendő. Akut (kevesebb, mint 3 hónapja tartó) esetben szetroid adása javasolt. Szükség lehet szorongáscsökkentő gyógyszerek bevezetésére, illetve pszichoterápiára is. Mindemellett fontos a rendszeres mozgás, beleértve a nyaktornát a nyaki erek keringését elősegítendő, az egészséges, változatos és zsírszegény étkezés (a C-vitamin, E-vitamin, B-vitaminok, kalcium, kálium, magnézium, cink és az esszenciális zsírsavak bevitele ajánlott), valamint a káros szokások (dohányzás, alkohol, túlzott koffeinbevitel) elhagyása. A háttérzaj (zene, televízió) csökkentheti a fülzúgás kellemetlenséget, mértékét. Új irányzatok a neuromodulációs, illetve TRT (habituációs) terápiák.

    A fülzúgás (tinnitus) megelőzése

    Miután a zajos környezet a fülzúgás kialakulásának alapvető rizikófaktora, ezért amennyire tudjuk, minimalizáljuk a körülöttünk lévő zajt, pl.: a zajos munkahelyeken a megfelelő zajvédelmi eszközök, füldugó használata kötelező, valamint lehetőség szerint kerüljük a túl hangos rendezvényeket és a különböző zenelejátszókon ne maximális hangerővel hallgassuk a muzsikát.  A fültisztítás során a hallójáratba ne nyúljunk fültisztító pálcikával. Akinek hajlama van a fülzsír felhalmozódására, annak javasolt évente, félévente (pl. a strandszezon előtt) egy fülészeti kontroll és ennek keretében szükség esetén a hallójárat szakszerű kitisztítása.