Hányás, hányinger
A hányás a szervezet egyik védekező reakciója, melynek során megszabadul a gyomorba jutott tápláléktól, ami vagy mennyiségében túl sok, vagy minőségében nem megfelelő. Ilyenkor a gyomortartalom hirtelen visszajut a nyelőcsőbe és a szájon át távozik. Rövid idővel a folyamat előtt általában rossz közérzet, hányinger jelentkezik.
Milyen betegség tünete lehet?
Betegség nélkül is jelentkezhet, pl. csecsemők hányhatnak egy keveset az étkezés után, ha sok levegőt nyelnek. Kiválthatja undort keltő szag, látvány, a garat vagy az egyensúlyszerv ingerlése. Terhesség alatt főként reggelente jelentkezik. Kóros esetekben okozhatja a nyelőcső vagy a gyomornyálkahártya károsodása, fekélye vagy gyulladása kémiai anyagoktól, pl. túl sok gyomorsavtól, gyógyszerektől, mérgektől (pl. gombamérgezés), vagy fertőzésektől, vírusoktól, baktériumoktól.
A tápcsatorna más részének gyulladása, pl. vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, máj- és epeútrendszer betegsége, pl. májgyulladás, epehólyaggyulladás, epeköves roham vagy hasnyálmirigygyulladás is okozhatja. A húgyúti fertőzések és a veseelégtelenség is hányással járnak. Az úgy nevezett centrális hányást az agyhártya vagy agyvelőgyulladás, a napszúrás, a koponyában kialakuló vérömleny vagy daganat az agynyomás fokozódása révén okozzák. A fül betegségei, pl. középfülgyulladás, az egyensúlyszerv ingerlésével váltják ki.
A szisztémás fertőzések közül súlyos kórkép a szepszis (véráramfertőzés), de sok gyerekkori fertőzőbetegség tünete is lehet, mint pl. mumpsz, mononukleozis, skarlát. Nőgyógyászati betegség, pl. petefészekgyulladás vagy méhenkívüli terhesség is kiváltja.
Anyagcserebetegségek közül a hányás korai tünete lehet cukorbetegekben a diabeteses kómának, de hányással jár a legtöbb olyan betegség, ami a szervezet sav-bázisionháztartásának egyensúlyát felborítja és maga a hányás is okozza ezen egyensúly felborulását.
Különböző gyógyszerek gyakori mellékhatása lehet hányinger, hányás, pl. citosztatikumok, férghajtók, digitálisz. Jelentkezhet szűkület miatt, ami kialakulhat a gyomorszájnál (pylorus stenosis), ez lehet veleszületett csecsemőknél, vagy okozhatja gyulladás, fekély utáni hegesedés. A daganatok is szűkíthetik a nyelőcsövet, gyomorszájat vagy a beleket, akár teljes elzáródás is kialakulhat, erre utalhat a bélsárhányás.
Bélelzáródást okoz pl.az összenövés is, vagy a beleket ellátó ún. mezenteriális erek elzáródása. Súlyos tünet a vérhányás, ami származhat erőlködéstől a gyomorszáj nyálkahártyájának berepedésétől, májzsugorodásban a nyelőcső vénatágulatainak megrepedéséből, gyomor- vagy nyombélfekélyből, vagy kifekélyesedő daganatból.
Ha a fenti okok egyike sem igazolható, akkor pszichés eredetre is kell gondolnunk, főként fiatal lányoknál fontos a bulimia vagy az anorexia nervosa felismerése.
Kivizsgálás
Az egyszerű gyomorrontásnál is javasolt laborvizsgálatot végezni, hogy az kialakult sav-bázis és folyadék-ionháztartás helyreállítását ellenőrizzük. A további vizsgálatokat a kórkép súlyossága és a kísérő tünetek határozzák meg, a fentiek alapján szükség lehet hasi ultrahang, más képalkotó (pl. natív hasi rtg, koponya MR) vizsgálatokra, esetleg gyomortükrözésre, különböző szakorvosi (sebészi, nőgyógyászati, ideggyógyászati, pszichiátriai) szakvizsgálatokra.
Fertőző betegségeknél vírusserológiai vizsgálatok, széklettenyésztés, húgyúti gyulladásnál vizelettenyésztés, szepszisnél vérminta tenyésztése (haemokultura) szükségesek.
Kezelés
Mivel a szervezet védekezőreakciójáról van szó, gyógyszeres csillapítás sok esetben csak a gyomortartalom kiürülése után és csak enyhébb esetekben javasolható, a gyógyszerek csak orvosi vényre válthatók ki (pl. Daedalon kúp vagy tabletta, Cerucal tabletta). Amennyiben ezután (kb. 20 perccel a hányás után kezdve) gyakori, apró kortyokban nem pótolható az elveszített folyadék, akkor a kiszáradás megelőzésére infúziós kezelést adunk, ez általában gyógyintézetben zajlik.
Fontos az ionok pótlása is. Egyes kórképeknél antibiotikus kezelés, másoknál műtét, vagy más speciális beavatkozás, pl. a diabeteses kómánál halaszthatatlanul inzulin injekció adása, anorexia nervosánál a pszichiátriai kezelés a megoldás. Súlyos esetekben intenzív terápiás osztályon kezelik a beteget és végsősoron, pl. gombamérgezésnél akár akut májtranszplantációra is sor kerülhet.
Milyen orvoshoz forduljon?
Az alapvizsgálatokat háziorvos vagy belgyógyász, gyerekgyógyász, lázzal vagy hasmenéssel járó betegségek esetén gyakran infektológus végzi. Szükség esetén a gyors segítség után más szakorvoshoz irányítják a beteget.
A leírás a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
