• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Betegségek

    Agyi érkatasztrófák

    Agyi érkatasztrófa, közismert nevén agyvérzés, szélütés (stroke) a vérellátás hirtelen megszűnése az agy egy területén, amikor a fellépő oxigénhiány következtében elhal az agyszövet egy része. A vérellátási elégtelenséggel járó (iszkémiás) fajtája gyakoribb, de bekövetkezhet a vérzéses válfaja is, amikor egy agyi ér megrepedése miatt az agyban vérzés lép fel. Európa-szerte az egyik leggyakoribb halálok, a túlélők jelentős része pedig nagyfokú egészségkárosodást szenved el, számos esetben marad vissza utána mozgáskorlátozottság és beszédzavar. Az agyi érkatasztrófa gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni!

    Idős korban megnőhet a stroke (gutaütés, szélütés, agyvérzés, agyi infarktus) kockázata

    Az agyi érkatasztrófák okai

    Az ún. iszkémiás stroke esetében az érintett agyterületet tápláló verőérben vérrög keletkezése vagy az érfal nagyfokú meszesedése miatt elzáródik az ér egy szakasza, vészesen lecsökken vagy megszűnik a véráramlás. Az ún. vérzéses stroke során az agyon belül vérzés lép fel. Ennek hátterében leggyakrabban a magas vérnyomás és az erek érelmeszesedés miatti rugalmatlanná válása, megrepedése áll.  Az agyi katasztrófák legtöbbször a tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás és a magas vérzsírszint, az érelmeszesedés, az erek falán lerakódó plakkok miatt rugalmatlanná vált, beszűkült erek miatt következnek be. Az elhízás, a diabétesz, a dohányzás, az alkohol érkárosító hatásai fokozzák a rizikót.

    Az agyi érkatasztrófák tünetei

    Az érintett agyszövet károsodása miatt jelentkeznek a súlyos idegrendszeri tünetek, aszerint, mely funkciókért felelős az adott agyi terület.  A bal agyféltekében bekövetkező stroke a jobb testfélen, a jobb oldali stroke a test baloldalán okoz működési zavarokat. A tünetek a stroke kiterjedtségétől függően lehetnek enyhe funkciózavarok, szédülés, egyensúly- és koordinációs zavarok, de az érző és mozgatóműködések részleges, féloldali kiesésétől a teljes bénulásig is terjedhetnek. A beszédképesség, a látás átmeneti és tartós zavara, a viselkedés megváltozása, emlékezetkiesés, a koordinálatlan mozgás, az inkontinencia is jelentkezhet tünetként. Számos esetben a súlyos következményekkel járó agyi érkatasztrófát kisebb stroke, rövid ideig tartó, átmeneti oxigénhiányos roham (tranziens iszkémiás attack, TIA) előzi meg, néhány perctől egy napig okozhat idegrendszeri tüneteket. A TIA tünetei sokfélék lehetnek, például a viselkedés megváltozása, a lelassult, ügyetlenebb mozgás, sántítás, zsibbadás, az arcizmok fintorba merevedése, a száj egyoldalú lebiggyedése.

    Az agyi érkatasztrófák diagnózisa

    A tünetek alapján behatárolható, hogy az agy melyik része érintett. A pontos diagnózist koponya CT, az agy vérellátását mutató Doppler-ultrahang-vizsgálat, szükség esetén MRI vizsgálat segíti. Az akut időszak után az agy ereinek vizsgálatára agyi érfestéses vizsgálatot (angiographiát) is végezhetnek, amely meghatározza, hogy mely érterületeken van szükség érsebészeti beavatkozásra.

    Az agyi érkatasztrófák kezelése

    Az agyi érkatasztrófák kezelése stroke-centrumokban, intenzív ellátásban történik. A beteg infúziós kezelést kap, az agyi keringés helyreállítását és a károsodott agyszövetek regenerációját szolgáló gyógyszerekkel.

    Ha vérrög okozta a stroke-ot és a vérrögoldás végrehajtható (a beteg 3,5-4,5 órás időablakon belül kerül ellátásra), akkor vérrögoldó szert alkalmaznak vénás úton vagy bizonyos esetekben az elzáródás helyén, katéteren keresztül juttatják be a szert. Ritka, indokolt esetben ballonos értágítás vagy stent beültetés is szóba jön. A stroke kezelésének eredményessége nagyban függ attól, hogy mennyi idő telik el az agyi érkatasztrófa után a kezelés megkezdéséig, így nagyon fontos, hogy mielőbb orvosi segítséget kapjon a beteg.

    Az agyi érkatasztrófák megelőzése

    Hasonlóan a szív- és koszorúér-betegségekhez, az agyi katasztrófák legnagyobb része is megelőzhető lenne az ereket leginkább károsító hatások (a magas vérnyomás, vércukor- és vérzsírszint) elkerülésével. Ehhez egészséges életmódra, kiegyensúlyozott táplálkozásra, rendszeres mozgásra, a dohányzás, az elhízás, az alkohol, kábítószerek (amphetaminok, kokain) kerülésére van szükség. Panaszmentesen is legalább évente keresse fel háziorvosát, és ellenőriztesse rendszeresen a vérnyomását, a vércukor- és a vérzsírszintjét. A nyaki erek doppler-ultrahangos szűrése is fontos.

    A cikk Dr. Béla Zsuzsanna közreműködésével készült.