A post-COVID szindróma egyéb tünetei
A fertőzésen átesett betegeknél szív- és érrendszeri, tüdőgyógyászati, neurológiai késői tüneteket, valamint pszichés problémákat diagnosztizáltak az akut fertőzést követően. Az eddig felsorolt tünetek mellett jelentkezhet még:
Melyek lehetnek az érintett szervrendszerek?
- Szív: képalkotó eljárásokkal szívizomzat-károsodást lehet kimutatni, akár azoknál a pácienseknél is, akik enyhe tünetekekel vészelték át a betegséget. Ezen izomeltérések emelhetik a szívelégtelenség és egyéb szívszövődmények kialakulásának kockázatát.
- Tüdő: a fertőzötteknél kialakuló tüdőgyulladás gyakran eredményezi a tüdő légcseréjét végző alkotói, ún. alveolusok hosszú távú károsodását, ezzel hosszútávú légzési problémákat okozva.
- Agy: még fiatalkorúaknál is leírták a stroke, fokozott görcskészség és Guillain-Barre-szindróma kialakulását – ezen utóbbi egy olyan állapot, ami átmeneti bénulást okozhat az alsó végtagtól kezdődően.
- Alvadási és érrendszeri károsodás: a fertőzés fokozza a vérrögök kialakulásának veszélyét, így szívizom és agyi területek elhalását (infarktus, stroke) okozhatja. A vérrög képződés kapcsán tűdőembólia alakulhat ki.
Milyen arányban fordulhat elő a post-COVID szindróma?
Tanulmányi adatok szerint az emberek mindössze 65% tér vissza korábbi egészségi szintjére a fertőzést követő 1 hónapon belül.
Kiknél fordulhat elő a post-COVID szindróma?
A post-COVID szindróma bárkinél előfordulhat életkortól, nemtől függetlenül.
A post-COVID szindróma kezelése
Amennyiben post-COVID szűrésen igazolódik a post-COVID szindróma, az egy hosszas rehabilitáció kezdete. A pulmonológiai rehabilitáció része a rekeszizom működését támogató légzőgyakorlatok. A fizikai aktivitás fokozatos bevezetése rendszeres vérnyomás- és pulzusellenőrzés mellett javasolt. Néhány esetben pszichés állapot javítását szolgáló módszerek alkalmazására is szükség lehet. Az elhúzódó emésztési zavar és hasmenés dietetikai rehabilitációt igényelhet.
