Post-COVID szindróma
A COVID-19 fertőzés a tüdők érintettsége mellet akár más szerveket is károsíthat, ezzel növelve a hosszú távú egészségügyi problémák kockázatát. Okozhat szívizomgyulladást, amelynek szövődményeként felléphet szívelégtelenség.
A post-COVID szindróma tünetei
A pácienseknél az akut fertőzést követően 4-6 hét múlva is jelentkezhetnek panaszok. Ebben az időszakban a leggyakoribb tünetek a fáradékonyság, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom, koncentrációs zavarok, álmatlanság vagy rémálmok. Amennyiben panaszok a fertőzés lezajlása után 12 héttel is jelentkeznek, akkor a szakirodalom szerint ún. long-COVID (vagyis hosszú COVID) szindrómával kell számolnunk.
A post-COVID szindróma egyéb tünetei
A fertőzésen átesett betegeknél szív- és érrendszeri, tüdőgyógyászati, neurológiai késői tüneteket, valamint pszichés problémákat diagnosztizáltak az akut fertőzést követően. Az eddig felsorolt tünetek mellett jelentkezhet még:
- gyors pulzus
- szívdobogásérzés
- izomfájdalom
- fejfájás
- köhögés
- szaglás- és ízérzés-vesztés
- alvás-, koncentráció- és memóriazavar
- kiütés
- hajhullás
- hallószervi panaszok (fülzúgás, hallásvesztés, szédülés)
- ún. brain-fog (korai demenciás tünetek)
Melyek lehetnek az érintett szervrendszerek?
- Szív: képalkotó eljárásokkal szívizomzat-károsodást lehet kimutatni, akár azoknál a pácienseknél is, akik enyhe tünetekekel vészelték át a betegséget. Ezen izomeltérések emelhetik a szívelégtelenség és egyéb szívszövődmények kialakulásának kockázatát.
- Tüdő: a fertőzötteknél kialakuló tüdőgyulladás gyakran eredményezi a tüdő légcseréjét végző alkotói, ún. alveolusok hosszú távú károsodását, ezzel hosszútávú légzési problémákat okozva.
- Agy: még fiatalkorúaknál is leírták a stroke, fokozott görcskészség és Guillain-Barre-szindróma kialakulását – ezen utóbbi egy olyan állapot, ami átmeneti bénulást okozhat az alsó végtagtól kezdődően.
- Alvadási és érrendszeri károsodás: a fertőzés fokozza a vérrögök kialakulásának veszélyét, így szívizom és agyi területek elhalását (infarktus, stroke) okozhatja. A vérrög képződés kapcsán tűdőembólia alakulhat ki.
Milyen arányban fordulhat elő a post-COVID szindróma?
Tanulmányi adatok szerint az emberek mindössze 65% tér vissza korábbi egészségi szintjére a fertőzést követő 1 hónapon belül.
Kiknél fordulhat elő a post-COVID szindróma?
A post-COVID szindróma bárkinél előfordulhat életkortól, nemtől függetlenül.
A post-COVID szindróma kezelése
Amennyiben post-COVID szűrésen igazolódik a post-COVID szindróma, az egy hosszas rehabilitáció kezdete. A pulmonológiai rehabilitáció része a rekeszizom működését támogató légzőgyakorlatok. A fizikai aktivitás fokozatos bevezetése rendszeres vérnyomás- és pulzusellenőrzés mellett javasolt. Néhány esetben pszichés állapot javítását szolgáló módszerek alkalmazására is szükség lehet. Az elhúzódó emésztési zavar és hasmenés dietetikai rehabilitációt igényelhet.
A leírás a Budai Egészségközpont pulmonológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
