Menedzserbetegség
Menedzserbetegségről beszélünk, ha a munkahelyi felelősségből, elvárásokból adódó folyamatos stressz hatására csökken az egyén stressztűrő képessége, aminek következtében megnő a különböző testi betegségek (leggyakrabban szív- érrendszeri illetve emésztőszervi gondok) kockázata.
Azért hívjuk menedzserbetegségnek, mert a vezető pozícióban lévőknél vették észre először, hogy a pozícióval járó megannyi elvárás, felelősség csökkenti az egyén immunrendszerének ellenálló képességét és különböző testi tüneteket eredményezve befolyásolja az egyén egészségi állapotát. A nevével ellentétben nemcsak a gazdasági élet vezetőit sújthatja, hanem bárkit, aki felelősségteljes pozícióban dolgozik és állandó rohanásban, időhiányban, önmagát hajszolva, tartós stresszben él.
Leginkább a 30-50 év közötti férfiaknál fordul elő, de a nőket is egyre gyakrabban érinti. Kiválthatja a szokottnál nagyobb, krónikus stressz, de átlagos körülmények között is kialakulhat azoknál, akiknek eleve alacsonyabb a stressztűrő és stresszkezelő képessége. A menedzserbetegséggel sok rokon vonást mutat a kiégés szindróma.
A menedzserbetegség okai
A túlhajszoltság, az állandó készenléti állapot, az időhiány, az egyre nehezebben elviselhető feszültség krónikus stresszt eredményez, mely fokozottan igénybe veszi az egyén immunrendszerét. A tartós stressz hatására a szervezet védekező rendszere egyre kevésbé képes ellenállni a káros környezeti hatásoknak, védelmet nyújtani a szervezetet érő ártalmaknak. Mivel az immunrendszer állandó hajszában képtelen a regenerálódásra, ezért nem tudja a szokásos módon felvenni a harcot a különböző megbetegedésekkel sem. A menedzserbetegség legfontosabb kiváltó oka tehát a pihenés, és a szervezet regenerálódásának a tartós hiánya.
Hajlamosíthat erre a szindrómára az ún. A-típusú személyiség, aki versengő, türelmetlen, lobbanékony és siker-orientált. Ezeknek az embereknek szimpatikus idegrendszere az átlagnál érzékenyebb, így kisebb pszichés megterhelésre, átlagos stressz hatásra is fokozottan reagál. Ilyenkor megnő az ún. stressz-hormonok termelődése a szervezetben, amelyek felszaporodása valamennyi szervrendszerre kihathat, károsíthatja az érrendszert, az anyagcsere folyamatokat, illetve a szabályozó rendszereket. A helyzetet súlyosbítja, és az érrendszeri elváltozások rizikóját megnöveli az is, hogy épp a legnagyobb kockázatnak kitett csoport körében a leggyakoribb az egészségtelen életmód, vagyis az ülőmunka, a mozgáshiány, az egészségtelen étkezés, az elégtelen alvás, az éjszakázás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
A menedzserbetegség tünetei
A tünetek változatosak lehetnek, de legelőször a pszichés apparátus jelzi a problémát. Kimerülés, „kiborulás”, szokatlan ingerültség, hirtelen hangulatváltozások, koncentrációs nehézségek, dühkitörések mutatják, hogy valami nincs rendben. Gyakran jelentkezik alvászavar, fokozott szorongás, örömtelenség, depresszív hangulat, de van olyan is, amikor pánik jellegű szorongásos tüneteket mutatják a testi-lelki egyensúly felborulását. Bár a menedzserbetegségre hajlamos egyéneknek az ellazulás amúgy is gondot okoz, a betegség kifejlődésével még kevésbé képesek a minőségi pihenésre, feltöltődésre. A testi tünetek közül eleinte enyhébb kellemetlenségek, fej- és hátfájás, émelygés, szédülés, hajhullás, fokozott izzadás, fáradékonyság, izomfájdalmak, alvászavarok jelentkeznek, ezek azonban – ha továbbra sem enyhül a betegre nehezedő nyomás - egy idő után szervi betegségbe, elváltozásba is továbbfejlődhetnek. Leggyakrabban magas vérnyomás, szívinfarktus, gyomorfekély alakul ki. A beteg szexuális élete is megsínyli a menedzserbetegséget: orgazmusképtelenség, potenciazavarok jelentkezhetnek.
A menedzserbetegség következményei
A menedzserbetegség kialakulását számos változás követi. Egyrészt az egyén a munkahelyen már nem tudja vinni megszokott munkatempót. Ez elégedetlenséget szülhet őbenne és kollégái, feletteseiben is. Nehézséget él meg a kihívást jelentő helyzetek hatékony kezelésében, azt tapasztalja, hogy már nem tudja úgy kézben tartani ügyeit, ahogy korábban tette. A kontroll elvesztése pedig az egyik legnehezebb része a zavarnak, hiszen a vezető típusú emberek általában ahhoz szoktak, hogy sikeresen tudják irányítani életüket. Ezt tetézik a sűrűsödő munkahelyi kudarcok és a felettesektől visszaköszönő elégedetlenség. A munkahelyen túl a család is megsínyli a menedzserbetegséget. Egy vezető pozícióban lévő egyén számára a munka és család kényes egyensúlyának fenntartása a szélcsendben is állandó küzdelmet jelent. A betegség beköszöntével viszont gyakran elfogy a türelem, így arra már nem jut energia, hogy leüljön a gyermekkel játszani, vagy felesége igényeire is odafigyeljen. Ez további végeláthatatlan konfliktushoz vezethet. Mindehhez hozzáadódik az állandó orvoshoz járás, a tünetek miatti aggodalom és bizonytalanság, valamint a kezelésekkel járó megpróbáltatások.
A menedzserbetegség diagnózisa
A menedzserbetegség tünetei hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak, és sajnos, nemegyszer csak akkor kerül orvoshoz a beteg, amikor már nagy a baj. Gyakran csak egy szívinfarktus, súlyos testi betegség, vagy a műtét szükségessége jelzi számukra a probléma súlyát, holott az időben észlelt betegség még visszafordítható. Ezért a legjobb döntés, ha a magas kockázatú csoport tagjai – menedzserek, döntéshozók, vezető pozícióban lévők és a fokozottan stresszérzékenyek – minden figyelmeztető tünet nélkül is rendszeresen részt vesznek szűrővizsgálatokon. A munkavállalóikért felelősséget érző cégek szerencsére egyre gyakrabban szerveznek „menedzser-szűréseket” szakembergárdájuk számára. Ez a komplex, több szakterület együttműködésével végzett szűrővizsgálat felderítheti a mind a pszichés apparátus gyengülését, mind a még csak kezdődő testi elváltozásokra – a gyengülő immunrendszerre, érrendszeri károsodásra, anyagcserezavarra stb. – utaló jeleket.
A menedzserbetegség kezelése
A kezelés nemcsak a már meglévő testi és pszichés tünetek kezeléséből áll, hanem mindenképpen szükség van a stresszforrás enyhítésére, a beteg stressztűrő képességének növelésére. Ehhez elengedhetetlen egy tudatos életmódváltás is. Ajánlatos megismerkedni különböző stresszkezelő technikákkal, például elsajátítani a jóga, a relaxáció, a lazítás, a mély légzés, a zeneterápia, az agykontroll stb. alapjait, és kiválasztani az egyénre szabottan legalkalmasabbat. A stresszoldás, az immunerősítés alapja a rendszeres mozgás és az elegendő alvás, így ezekre nem szabad sajnálni az időt! Törekedni kell a kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag táplálkozásra, az erek állapotát károsító szokások, a dohányzás és a túlzott kávé és alkoholfogyasztás elhagyására. A pszichés állapot stabilizálásához csoportos vagy egyéni pszichoterápiára is szükség lehet. Szerencsés, ha az érintett maga is felismeri, hogy változtatnia kell, és reális célokat tűz ki, új fontossági sorrendet állít fel az életében: a munka, az előmenetel mellett időt, energiát szán a családi és társasági kapcsolatainak ápolására, saját kedvteléseire, testi-lelki jólétére is.
Kapcsolódó cikkek
A leírás a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
