Koszorúér-betegség, ISZB
A (szív)koszorúér-betegség, más néven iszkémiás szívbetegség (ISZB) egy olyan állapot, amelyben a szívhez vért szállító koszorúerek összeszűkülnek vagy elzáródnak. Ez a folyamat leggyakrabban az érelmeszesedés (azaz ateroszklerózis) miatt alakul ki. Ennek során a koszorúerek falában eltérések jelennek meg, meszes és zsírlerakódások. Súlyos esetben az eltérés az erek szűkülését vagy elzáródását okozza, ezáltal csökkentve a szívizom vér- és oxigénellátását. A koszorúér-betegség a középkorúak 20%-át érinti, a 65 év feletti korosztályban az előfordulása kifejezetten magas. A koszorúér-betegség miatti szívelégtelenség, vagy a teljes koszorúérelzáródás következtében kialakuló szívroham más néven szívinfarktus, az idősebb korosztályban a vezető halálokok közé tartozik világszerte.
A koszorúér-betegség okai
A koszorúér-betegség kialakulhat öröklött hajlam következtében. Hajlamosító tényező az életkor, a 65 év feletti korosztály tagjai nagy számban érintettek. A koszorúér-betegség nagyobb arányban veszélyezteti a férfiakat, a változókort követően azonban a nők is hasonló arányban vannak kitéve a koszorúér-betegségnek. A befolyásolható rizikófaktorok közé tartoznak: a vér magas koleszterin és triglicerid-szintje, a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, az elhízás, a veseelégtelenség, a krónikus gyulladás, a dohányzás és a mozgáshiány. Több rizikófaktor együttes jelenléte nagy mértékben növeli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát.
A koszorúér-betegség tünetei
A koszorúér-betegség kezdeti tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom (angina pectoris), mellkasi szorítás, ami az esetek 55%-ában jellemző. A mellkasi fájdalom többnyire fizikai vagy pszichés terhelés hatására jelentkezik, rövid ideig tart, kisugározhat a karok (elsősorban a bal kar), a vállak, az állkapocs és a nyak irányába. A fájdalom a későbbiek során gyakoribbá és erőteljesebbé válhat, egyre hosszabb ideig tarthat és nyugalmi állapotban is jelentkezhet. A koszorúér-betegségben szenvedők 25%-nál szívinfarktus is jelentkezik, amelynek során az erős, szorító mellkasi fájdalom mellett hányingert, hányást, verejtékezést, szorongást, halálfélelmet, eszméletvesztést is tapasztalhatnak a páciensek. A koszorúér-betegség akár hirtelen szívhalálhoz is vezethet.
A koszorúér-betegség diagnosztikája
A koszorúér-betegség diagnózisának felállítását a kardiológus szakorvos végzi. A páciensek részletes kikérdezését követően nyugalmi EKG, terheléses EKG, illetve szívultrahang vizsgálatot végeznek. A koszorúér-betegség előrehaladott állapotában a szívizom izotópos vizsgálatára is sor kerülhet. A koszorúér-festés során a comb vagy a kar verőerein keresztül katéter alkalmazásával kontrasztanyagot juttatnak a szervezetbe, amelynek segítségével láthatóvá és szükség esetén kezelhetővé válnak a koszorúér-szűkületek, ezt a beavatkozást coronarográfiá-nak nevezik. Napjainkban a koszorúérbetegség igazolására vagy kizárására modern képalkotó vizsgálatok is rendelkezésre állnak, mint például a coronaria CT (azaz a koszorúerek CT vizsgálata).
A koszorúér-betegség kezelése
A koszorúér-betegség kezelése során az elsődleges feladat a kialakult állapot romlásának megakadályozása. A gyógyszeres kezelés során értágítók (pl. nitrátok) alkalmazásával javítják a szív oxigén-ellátását és csökkentik a szív terhelését. Béta-blokkolók alkalmazásával csökkentik a vérnyomást és a szívfrekvenciát. Szívkatéterezés során a koszorúér-szűkület helyén egy ballon segítségével tágítják az eret, és az esetek többségében egy fémből készült hálót (stent-et) is elhelyeznek az elzáródás megelőzése érdekében. Amennyiben a gyógyszerek alkalmazása ellenére tovább romlik a páciens állapota, és a koszorúér-rendszer jelentős részét érintő érelmeszesedés (ateroszklerózis) miatt csak korlátozott megoldásra vezetne a katéteres kezelés, akkor sebészeti megoldást alkalmaznak a koszorúér-betegség gyógyítására. Ez az ún. by-pass műtét, amelynek során a szívsebészek a láb vénáiból készítenek áthidalást, amin keresztül a vér a koszorúér-szűkületet megkerülve jut el a szívizomhoz.
A koszorúér-betegség megelőzése
A koszorúér-betegség megelőzése érdekében fontos az egészséges táplálkozás: a rostokban gazdag, koleszterinben szegény étrend követése, a rendszeres testmozgás, és ezek segítségével a túlsúly kialakulásának elkerülése. Kiemelt figyelmet érdemel a rizikófaktornak számító betegségek: a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a veseelégtelenség megelőzése vagy meglétük esetén karbantartása és kezelése. Fontos a dohányzás elhagyása, a passzív dohányzás kerülése, az alkoholfogyasztás csökkentése vagy felfüggesztése, a stressz-szint mérséklése, és a stresszkezelési technikák elsajátítása is, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, azaz napi 6-7 óra. A korai stádiumban alkalmazott gyógyszeres terápia célja a súlyos szövődmények (szívinfarktus, szívelégtelenség, hirtelen szívhalál) megelőzése.
A leírás dr. Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológus szakorvosának közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
