Napszúrás
A napszúrás az agyhártyák magas hőmérséklet és a sugárzás hatására kialakult, úgynevezett steril (kórokozó - baktérium, vírus - nélkül kialakult) gyulladása. Az agyhártyák gyulladása - ami szerencsére a napszúrásos esetek többségében enyhe fokú - duzzadással, vizenyővel jár. A duzzadt agyhártyák nyomják az agy különböző területeit, aminek következtében kialakulnak a jellegzetes tünetek.
Fokozatokat tekintve a felhevülés, napszúrás és hőguta fogalmait különböztetjük meg. A napszúrásnak ritkán van következménye, de eszméletlenség, előrehaladott idegrendszeri tünetek, vagy csillapíthatatlan láz esetén kórházi kezelés válhat szükségessé.
A szervezet folyadék- és sóvesztesége túl nagy, a hőség, ill. a magas láz felhevülést, napszúrást, hőgutát okozhat, ami azt jelenti, hogy a szervezet hőszabályozása felborul. Legtöbbször gyermekeket érint, mert az ő vízháztartásuk még érzékenyebb, és a koponyacsontjaik lényegesen vékonyabbak ezért az agyhártyáig könnyebben eljut a káros sugárzás.
A napszúrás tünetei
Szédülés, gyengeségérzés, fejfájás, hányinger, hányás, hőemelkedés súlyosabb esetben ájulás. A hőguta tünetei a kivörösödött arc, forró, száraz bőr, dülöngélő járás, magas testhőmérséklet.
A napszúrás diagnosztikája
Gyermekgyógyász vagy belgyógyász - életkortól függően - fizikális vizsgálatot végez, vérnyomásméréssel, idegrendszeri tünetek vizsgálatával, ahol a reflexek, agyidegek és az ún. meningeális tünetek, azaz a fokozott agyi nyomásra és agyhártya érintettségre utaló tünetek vizsgálata történik meg, esetleg kiegészítve EKG vizsgálattal.
A napszúrás kezelése
Az elvesztett folyadék nagy mennyiségű a fent említett okok következtében, ezt feltétlenül pótoljuk! Ivás után vigyük a beteget árnyékos helyre, hűvösbe. Szükség lehet hűtésre vizes lepedővel a test nagyobb felületein, vagy többszöri vizes lemosdatásra, esetleg légkondicionált autóba ültetve vagy hűtőfürdőre, ha az megoldható. Ilyenkor persze vigyázzunk az ellenkezőjére: a túl gyors ütemű vagy nagymértékű hűtés "megfázásos" betegségekhez vezethet. A fokozott verejtékezés nagymértékű sóhiányt is okoz.
Ennek pótlására alkalmasak az ún. izotóniás italok, vagy a patikában kapható, azonnal oldódó, folyadékpótlásra használható por. A felhevült beteg lehetőség szerint sós vizet igyon (egy liter vízhez egy teáskanál só szükséges). Ha egy gyermeknek napszúrása van, nem feltétlenül szükséges orvoshoz fordulni, de a lázat mindenképp csillapítsuk! A kúpok hatásosabbak ilyenkor az egyidejű hányás miatt. Ha a beteg jobban érzi magát néhány órán belül, akkor is várjon az ismételt napozással. Hőguta esetén amennyiben romlik a beteg állapota, helyezzük stabil oldalfekvésbe, és hívjuk a mentőket!
A napszúrás során lázcsillapítás és folyadékpótlás hatására gyorsan és hatékonyan rendeződik a betegek állapota. Általában nem tart tovább 24-48 óránál ez az enyhe lefolyású betegség, és ritkán jár szövődménnyel.
A napszúrás megelőzése
Legfontosabb a megelőzés, melyre alkalmas bármilyen sapka, ami a fej napsütötte részét minél jobban takarja. Célszerű világosat választani, mert ez kevésbé gyűjti magába a meleget. Nagy melegben nyugodtan nedvesítsük át a sapkát. Pótoljuk a folyadékot, tudatosan igyunk! A legmelegebb órákban tartózkodjunk árnyékos helyen. Verejtékezés esetén sópótlásként fogyasszunk sós ételeket, mint pl ropi.
Kapcsolódó cikkek:
A leírás a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
