Kiütések

A kiütés (exantéma) a bőrön kialakuló szín és szövetszerkezeti eltéréseket okozó tünet, mely gyakran jár hőmérsékleti eltéréssel is és viszketéssel vagy fájdalommal. Kialakulásában a fertőző betegségek szerepe a kötelező védőoltások és a modern antibiotikumok bevezetésével sokat csökkent, egyes betegségek eltüntek (pl. feketehimlő - variola vera), a gyógyszerek szerepe viszont fokozatosan növekszik.

Ránézésre gyakran nem lehet megkülönböztetni, a különböző kóroki tényezők azonos vagy nagyon hasonló kiütéseket okozhatnak, és a gyógyszerek által kiváltott tünetek is járhatnak lázzal; illetve az alapbetegséget, ami miatt pl. allergiás kiütést okozó lázcsillapítót kapott a beteg, össze lehet téveszteni a bevezető (ún. prodromális) tünetekkel.

Mi okozhatja?

• Fertőző betegségek (baktériumok vagy vírusok) közül a klasszikus gyerekkori fertőzőbetegségek (skarlát = vörheny, morbilli = kanyaró, rubeola = rózsahimlő, varicella = bárányhimlő) általában lázzal és más megelőző általános tünetekkel járnak, a nemi úton terjedő fertőző betegségek (pl. szifilisz, HIV/AIDS) is jellemző kiütést okoznak, de más fertőző betegségek (pl. mononukleózis =mirigyláz, vírushepatitisz = májgyulladás, meningitisz = agyhártyagyulladás, herpesz zoster = övsömör, tularémia = nyúlpestis) és trópusi betegségek (pl. dengue-láz, sárgaláz, tífusz, malária) tünete is lehet.

• Autoimmun betegségek (pl. lupus, colitis ulcerosa, ételintolerancia) vagy gócok (pl. foggyökér tályog),

• Rosszindulatú daganatok (pl. limfóma = mirigyrák, leukémia = fehérvérűség) kísérő jelensége (paraneopláziás tünet) lehet.

• Gyógyszerek (pl. antibiotikum, láz-és fájdalomcsillapítók) által kiváltott allergiás bőrtünetek bármilyen fertőző betegség kiütéseit utánozhatják.

• Vegyszerek (konzerváló anyagok, ételadalékok) és más méreganyagok (pl. növényvédőszerek) is kiválthatják. 

• Az ételallergia (pl. tojás, mogyoró, eper, kagyló) sem ritka oka a kiütésnek, de itt az általános, néha súlyos, az étel elfogyasztása után percekkel jelentkező tünetek meghatározóbbak lehetnek.

• Kontakt dermatitiszt (bőrgyulladás) okozhatnak a bőrrel közvetlenül érintkező anyagok (pl. fémallergia, latex, növényi nedvek: csalán, cserszömörce, kaukázusi medvetalp). 

• Rovarcsípés (pl. méh, pók, kullancs, tetű) is súlyos bőrtünetekkel járhat. 

• Egyes személyeknél még a napfény is okozhat kiütést égés nélkül is.

Kivizsgálás

Már a beteg kikérdezésével és fizikális vizsgálatával fontos információkhoz jutunk (pl. gyógyszerszedés). A lázzal járó kiütéseknél elsősorban a fertőzések jönnek szóba, ilyenkor rutin laborvizsgálatok mellett mikorbiológiai vizsgálatokat: vírusszerológiai (vérvétellel) és tenyésztéses vizsgálatokat (pl. torokváladékból) végzünk. Az autoimmun betegségek komplex, az autoimmun ellenanyagokat is magába foglaló kivizsgálást indokolnak. Az allergiás reakciók igazolására különböző bőrtesztek és vérből végzett tesztek állnak rendelkezésre.

Az ételintoleranciát is speciális tesztekkel vérből vagy a kilégzett levegőből mutathatjuk ki, de szükségessé válhat a tükrözés (endoszkópia) során vett biopszia, szövettani vizsgálat is. Képalkotó vizsgálatot (hasi ultrahang, rtg, CT, stb.) végzünk pl. daganatok gyanúja esetén. Krónikus, hosszan fennálló kiütések esetén bőrbiopsziára és szövettani vizsgálatra, speciális vizsgálatokra, góckutatásra (többféle szakorvosi vizsgálat), szükség esetén kórházi kivizsgálásra kerül sor.

Kezelés

A legtöbb kiütést kezelhetjük helyileg hűsítő, nyugtató krémekkel, borogatással, langyos fürdővel, azonban a gennyes kiütéseket, pl. a bárányhimlőnél (varicella) soha nem szabad sem rázókeverékkel, sem más krémmel lefedni, mert ez súlyos szöveti gyulladásokhoz vezethet, aminek szövődményeként véráram fertőzés (szepszis) vagy agyhártyagyulladás (meningitisz) is kialakulhat, akár végzetes következményekkel.

A kísérő tünetektől függöen is, a néhány óra, egy nap alatt nem javuló, szűnő kitütésekkel orvoshoz kell fordulni, aki a kivizsgálás után az esetleges alapbetegségnek megfelelő kezelést alkalmaz (pl. antibiotikum a skarlátnál, vagy a Lyme-kórnál a bőrön megjelenő kokárdaszerű, vándorló kiütésnél; vírusellenes szer az övsömörnél, főként, ha az a szem környékén van) vagy a kiváltó okot szünteti meg (allergizáló anyagok kiiktatása, gócok, daganatok gyógyítása), illetve antihisztamin gyógyszerekkel csökkenti a tüneteket, viszketést. Súlyos általános allergiás tüneteknél (pl. fulladás) vagy az autoimmun betegségekben szteroid gyulladáscsökkentőket adunk.

Kihez forduljon?

Általában bőrgyógyásznál kell jelentkezni, de meghatározó lázzal, prodromális (általános bevezető) tünetekkel járó esetekben gyerekgyógyászhoz, vagy infektológus szakorvoshoz, máskor (pl. fogyásnál) belgyógyászhoz fordulhatunk.

A leírás a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.