Gyomorfekély

A közvetlen kiváltó ok nem ismert, azonban azt ismerten gyomorfekély kialakulásához vezethet, amikor megszűnik a gyomor nyálkahártyát károsító hatások és a nyálkahártya védelmét biztosító tényezők egyensúlya. A károsító hatások közül a gyomorsav fokozott termelődése az egyik legfontosabb tényező. Helicobacter pylori fertőzés a gyomorfekélyek 70-90 százalékában kimutatható és a gyomorrák kialakulásának kockázatát 3-5-szörösére emeli.

Az infekción kívül számos más környezeti, genetikai és egyéb tényező érvényesülése és hatása is szükséges a fekély kialakulásához. A fekély kialakulásában a következő egyéb külső és genetikai faktorok érdemelnek figyelmet: fokozott pszichés stressz, dohányzás, alkoholfogyasztás, étkezési szokások, 0-ás vércsoport és a HLA-B12 antigén jelenléte. Az életkorral a fekély előfordulása nő.

Ismert, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat gyomorfekély. Ilyen gyógyszerek a legtöbbször asztmában, allergiában, autoimmun betegségekben használt szteroidok. Több gondot okoznak az úgynevezett NSAID típusú fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek, melyeket igen gyakran orvosi javaslat és ellenőrzés nélkül szednek az emberek reumás panaszok, fejfájás esetén.

A szervezet számára stresszhelyzetet jelentő események (súlyos baleseti sérülés, fejsérülés, égés, sokk, súlyos fertőzések) esetén 2-3 nap alatt is keletkezhetnek fekélyek. Ezek kialakulásában mind a védekezőrendszer károsodása, mind pedig a fokozott savtermelés szerepet játszik.

A Zollinger-Ellison-szindróma a peptikus fekélybetegségek 0,1-1%-ában fordul elő, főként a 30-50 éves korosztály érintett. A kórkép alapja a hasnyálmirigy vagy ritkábban a duodenum gasztrintermelő tumorának jelenléte, az ezzel együtt járó savtúltermelés és fekélyképződés.

A gyomorfekély tünetei

A gyomorfekély vezető tünete a gyomorszáj tájékán fellépő fájdalom, mely rendszerint tompa, égő jellegű. A gyomorfekélyes fájdalomra jellemző, hogy közvetlenül étkezés után megszűnik, majd a gyomor kiürülésének előrehaladásával fokozatosan visszatér. Gyakori a hányinger és az étkezést követő teltségérzés, romlik az étvágy, böfögésre a panaszok enyhülnek. A fogyás általában az étvágytalanság következménye. Bizonyos ételek - fehérbor, édesség, erősen fűszerezett, zsíros ételek- fokozzák a panaszokat.

A gyomorfekély szövődményei

• Vérzés: 
  ha a fekély mélyre hatolása közben egy ér falát megrepeszti, vérzés léphet fel. Ha ez a vérveszteség nagy mennyiségű és hirtelen következik be, akkor eszméletvesztéssel járhat. A gyomorba jutott vér hányás formájában szokott kiürülni, a nyombélből származó vér a következő napokban mint emésztett vér, szurokfekete széklet formájában jelenik meg.

• Penetráció:
  a fekély fokozatosan mélyülve átfúrja a gyomor falát és a környező szervekbe tör át anélkül, hogy a szabad hasüregbe nyílna meg. Arról ismerhető fel, hogy a fekélyes panaszok étkezésre egy idő után nem szűnnek meg, és a fájdalom jól lokalizálhatóvá válik. Az elülső és a hátsó hasfal felé sugárzik. Idegi közvetítés révén a bal váll fájdalma is jelentkezhet. A hasnyálmirigy felé történő penetrációt súlyos vérzés kialakulása jelzi.

• A fekély átfúródása:
  ha a megelőző fájdalmaktól eltérően egészen hirtelen, eddig ismeretlen erősségű, tűrhetetlen, szaggató fájdalom jelentkezik a gyomorszáj közepében vagy annak valamelyik oldalán, akkor azt nagy valószínűleg a fekély átfúródása okozta. A folyamat rövid időn belül heveny hasi katasztrófa klinikai képéhez vezet és műtét nélkül a kialakuló hashártyagyulladás igen gyakran halálos kimenetelű.

• Szűkület kialakulása:
  legtöbbször a gyomor alsó szájadékánál fordul elő, és a táplálék ilyenkor nem tud a nyombélbe jutni. A szűkületet a gyomor előbb mozgásának fokozásával próbálja kiegyenlíteni, amelyhez előbb-utóbb a gyomor kitágulása járul. A fokozott gyomormozgás és a szűkület nyomán kifejlődő tágulat csak egy időre képes kiegyenlíteni a gyomor kimenetének csökkent átjárhatóságát, a gyomorban maradó pangó étel előbb kisebb, majd nagyobb mértékben hányás útján ürül ki.

• Rosszindulatú átalakulás:
  a gyomor jóindulatú fekélyeinek 5 százalékában alakul ki gyomorrák. A gyomor fekélye esetén azonban már a betegség első megjelenésekor fel kell vetni tumor gyanúját is, mivel a daganatok gyakran kifekélyesedett nyálkahártyával jelentkeznek.

A gyomorfekély diagnosztikája

• Fizikális- és laboratóriumi vizsgálatok: Bár a fizikális- és laborvizsgálatok nem minden esetben informatívak, nagyon fontos szerepet játszanak a differenciáldiagnosztikában és a szövődmények felismerésében.

• Röntgen vizsgálat:
  A radiológiai vizsgálatok az utóbbi időben háttérbe szorultak. Ennek oka, hogy a felszínes eltéréseket nem tudják biztonsággal felismerni, nem teszik lehetővé a szövettani vizsgálatot és a H. pylori kimutatást. Ma elsősorban szövődmények esetén a tervezett műtét előtt a környezet megítélésére használják.

• Endoszkópos gyomortükrözés:
  Fekélybetegség gyanúja esetén az első választandó vizsgálat. A tükrözés előnye, hogy rövid ideig tart, fájdalmat nem okoz. Az eszköz lenyelésekor kellemetlen hányinger jelentkezik, melyet helyi érzéstelenítő adásával lehet enyhíteni és a vizsgálat altatásban is elvégezhető. Ezzel módszerrel a gyomor nyálkahártyája közvetlenül vizsgálható és lehetőség van szövettani mintavételre is.

• Helicobacter pylori kimutatása:
  A H. pylori kimutatható invazív és non- invazív módszerekkel. Invazív módszerek közé tartozik az endoszkópos vizsgálat során vett mintákból való közvetlen baktérium kimutatás. A szövettani vizsgálat megbízhatósága 90-95%. Non- invazív módszerek közül az urea kilégzési teszt a leginkább elterjedt a H. pylori és főleg az eradikációs kezelés utáni kontrollvizsgálat elvégzésére. Megbízhatósága 90% feletti. A vizsgálat elvi alapja a baktérium ureáz enzim-aktivitása, mely a megivott C13 vagy C14-gyel jelzett urea bontásával a kilégzett levegőben mérhető. Fontos, hogy vizsgálatot éhgyomorra kell végezni, előtte 14 napig ki kell hagyni a protonpumpa-gátló és 7 napig a H2-blokkoló kezelést.

A gyomorfekély kezelése

• Életmódváltás: Enyhébb, szövődménymentes esetben is fontos a fizikális kímélet 3-4 hétig, a károsító tényezők elhagyása (alkohol, dohányzás, fekélyt okozó gyógyszerek) és a táplálkozási szokások megváltoztatása.

• Helicobacter pylori eradikáció: Igazolt Helicobacter pylori fertőzés esetén a baktérium kiirtására úgynevezett eradikációs terápiát kell alkalmazni. Ez egy kombinációs kezelés, mely egy protonpumpa gátló, valamint kétféle antibiotikum együttes szedéséből áll egy héten át.

• H2-receptor-antagonisták: ezek a gyógyszerek a gyomorsav-elválasztást gátolják. Hatásukra a betegek 80 százaléka 4 hetes kezelés után panaszmentessé válik.

• Protonpumpa- gátlók: a H2-receptor-antagonistáknál erősebben képesek gátolni a savelválasztást azáltal, hogy a savat termelő gyomorsejtek működését gátolják.

• Savkötők (antacidák): Az antacid szerek recept nélkül kaphatók és ma már nem minősülnek gyógyszereknek. Hatásukat azáltal fejtik ki, hogy fizikailag közömbösítik a már megtermelt sósavat.

• Filmképző szerek: a nyálkahártyán filmszerű, nem oldódó réteget képeznek, így védve azt a savi hatással szemben.

• Műtét: Gyógyszeres kezelésre nem reagáló gyomorfekély esetén mindig fel kell hogy merüljön a malignitás gyanúja. Ekkor, ill. a fekélybetegség szövődményei esetén műtéti kezelés választandó. 

A leírás a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.