Cardiomyopathia
A cardiomyopathiák (cardio: szív, myo:izom, pathia: valamilyen károsodás) a szív izomzatát érintő, különböző okból létrejövő, különböző típusú megbetegedések, melyek előbb-utóbb a szív működésének zavarát okozzák, s ezen keresztül életveszélyes állapotokhoz, halálhoz is vezethetnek.
A legújabb csoportosítás alapján megkülönböztetünk dilatatív (tágulásos), hypertrophiás (megvastagodott izommal járó) és restriktív- obliteratív (elzáródáshoz vezető) formákat.
A cardiomyopathia típusai
Dilatatív cardiomyopathia (DCM)
Az összes cardiomyopathia közül ez a leggyakoribb forma: kb. 100 000 felnőtt lakos közül 5, gyermek lakos közül 0,57 érintett. Ilyenkor a szív izomrostjai fokozatosan megnyúlnak, közéjük gyulladásos sejtek szűrődnek be, és idővel kötőszövetes átépülés zajlik. Mindezek eredményeképpen, a szív megnagyobbodik, a szívizomrostok izomereje jelentősen csökken, ami egy idő után a pumpafunkció fenntartásában is zavart eredményez: a szív üregében lévő vérmennyiség nem tud teljes mértékben kilökődni, ezért a szív „mögött” torlódás (vértöbblet a tüdőkeringésben), „előtte” hiány jön létre. Mindezek együttesen alakítják ki a cardiomyopathiák jellegzetes tüneteit.
Az esetek kb. 20-30 százalékában kimutatható örökletes tényező. Ezt azért fontos tudni, mert a rokonságban előforduló ilyen betegség esetén érdemes mindenkit szűrni a betegségre. Ehhez rendszerint elég egy egyszerű mellkasröntgen vizsgálat is, mely jól jelzi a szív esetleges megnagyobbodását, jóval hamarabb, mint ahogyan annak működése károsodni kezdene.
Ezek mellett igen gyakran egyéb kórokok állhatnak a háttérben: alkoholizmus, bizonyos vírusfertőzések (Lyme-kór!), mérgező kémiai vegyületek (drogok), B1 vitamin hiánya, autoimmun betegségek, trópusi parazitafertőzések, stb.
Hypetrophiás cardiomyopathia (HCM)
HCM esetén a bal, vagy a jobb kamra falának nagymértékű megvastagodása áll, mely egy idő után mintegy elzárja a szívből kiáramló vér útját. Ritkábban fordul elő (előfordulási gyakorisága 0,2-0,5 százalék), mint a DCM: jelentőségét az adja, hogy sok esetben tehető felelőssé a sportolókat érintő hirtelen szívhalál kialakulásáért.
Hátterében sok esetben genetikai faktorok állnak, és a legtöbb eset akkor derül napvilágra, amikor az érintett beteg szervezete gyors növekedésben, fejlődésben van: csecsemőkorban, kamaszkorban.
Restriktív-obliteratív cardiomyopathiák
Az ebbe a csoportba tartozó formák igen ritkák, ráadásul nagyon nehéz őket időben észrevenni, diagnosztizálni. Leggyakrabban az amiloidózis nevű betegség részjelenségeként alakul ki, amikor is egy amiloid nevezetű anyag rakódik le többek közt a szívizomzatban is, fokozatosan csökkentve az izmok rugalmasságát. Az obliteratív formát okozhatja még trópusi fertőzés, ilyenkor a szív kamráját alkotó fal legbelső rétegében kötőszövet-szaporulat alakul ki, mely zsugorodáshoz, rigiditáshoz vezet.
A cardiomyopathia tünetei
Legtöbb esetben csendben, alattomosan kifejlődő kórképekről van szó: először nem jellegzetes tünetek, mint gyengeség, fáradékonyság, terhelésre jelentkező nehézlégzés, esetleg szédülés alakulnak ki. A kór előrehaladtával a tünetek súlyosbodnak, a fulladás állandósulhat, és attól függően, hogy a szív mely része érintett, a szívelégtelenség egyéb tünetei (vizenyők, máj-lép megnagyobbodás, véres köpet, alacsony vérnyomás, szapora pulzus, stb.)
A cardiomyopathia diagnosztikája
A betegségre való gyanú esetén, illetve már ismert cardiomyopathiás betegeknél szűrés céljából mindenképpen kardiológus szakorvoshoz kell fordulni. Itt többek közt laborvizsgálatokat, EKG-, terheléses EKG-, szívultrahang vizsgálatot (kiegészítve sz. e. Holter-monitorizálással, coronarographiával, stb) végeznek, hogy megállapítsák a betegség tényét, illetve stádiumát.
A cardiomyopathia kezelése
Típustól, kiváltó októl, stádiumtól függően más és más a terápia menete. Gyógyszerek, esetleg sebészeti beavatkozások (HCM esetén), fizikoterápia egyaránt szóba jönnek.
Fontos tudni, hogy legtöbb esetben krónikus, gyógyíthatatlan betegségről van szó, mely súlyossága miatt igen szoros együttműködést igényel mind a gyógyító, mind a beteg részéről. Sajnos, még a legtökéletesebb csapatmunka sem mindig vezet eredményre: hirtelen szívhalál, szívelégtelenség bizonyos esetekben bármikor bekövetkezhet. A betegek egy részének éppen ezért szívátültetésre van szüksége.
A leírás a Budai Egészségközpont kardiológus szakorvosainak közreműködésével készült.
Forduljon szakembereinkhez!
A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.
