Sárgaság

Sárgaság (ikterusz) esetén a szervezetben kórosan felszaporodó epefesték (bilirubin) lerakódik a szervekben, és a látható szövetek közül a bőrben, a szem ínhártyájában és a nyálkahártyákban sárga elszíneződést okoz. Az epefestéken kívül a nagy mennyiségű keratint tartalmazó ételek (sárgarépa, sütőtök) bőséges fogyasztása után is narancssára lehet a bőr, főként a tenyéren és talpon, de a szem ínhártyája fehér marad, ilyenkor álsárgaságról beszélünk. Valódi sárgaság, a bilirubinlekódás először mindig a szemen észlelhető.

Az epefesték normális esetben az elöregedő, széteső vövörvértestekből szabadul fel a lépben, ahonnan a vérkeringéssel a májba jut, ott nagyrészt (80%) vízoldékonnyá alakul, az epével az eperendszeren keresztül a nyombélbe kerül és a széklettel kiürül a szervezetből, kis része a bélből ismét felszívódik a keringésbe.

Milyen betegség tünete lehet a sárgaság?

A kóros sárgaság okait három csoportra osztjuk. Egy-egy esetben sokszor több patogenetikus tényező szövődik.

A máj előtti fázis zavara miatt kialakuló sárgaság

Ilyenkor a vörösvérsejtek fokozott szétesése (hemolízis) okozza a bilirubinszint emelkedését a vérben. Vérképzőszervi betegség vagy immunbetegség tünete lehet, néha fertőző betegségek vírusfertőzések pl. fertőző mononukleosis is fokozott vövörvérsejt szétesést, ún. hemolízist okoz. A maláriás megbetegedésnél kialakuló ikterusz is ide tartozik. Hemolízis okozza a sárgaságot nagy szöveti vérzések vagy nagy műtétek, többszörös transzfúziók után és még az újszülöttkori sárgaságot is.

A máj eredetű sárgaság

A sárgaság máj eredetű oka lehet veleszületett enzimzavar, pl. Gilbert szindrómában, mely a lakosság 5 %-át érinti, nem betegség, más kóros laborlelet nem észlelhető. Akut vagy krónikus vírusos májgyulladás (Hepatitis A, B, C, D, E vírusok vagy más nem csak a májat megbetegítő vírusok, pl. a mononukleosisban ritka, hogy a szövődményként kialakuló vörösvérsejt szétesés okoz ságaságot, inkább a gyakran társuló májgyulladás miatt jelentkezik a tünet) gyakori ok. Bakterialis fertőzések is okozhatnak sárgaságot pl. a Leptospira baktérium az ún. disznópásztor betegségben.

Súlyos bakteriális gyulladások (pl. tüdőgyulladás, húgyúti gyulladás) esetén, ha nem kezdik el időben a kezelést, a kórokozó a vérkeringésbe tör és véráramfertőzést, szepszist okoz, ami szintén sárgasággal járhat. Trópusi betegség közül pl. a sárgaláz okozhatja. A korunkban szedett nagy mennyiségű gyógyszerek (pl. koleszterincsökkentők, ízületi gyulladáscsökkentők, testépítő szteroid készítmények, de esetleg az étrendkiegészítők, gyógyteák is!) nagyon gyakori okai a májsejtek direkt károsítása révén, toxikus májgyulladás révén vagy a májon belüli epeutakban okozott epepangás (kolesztázis) révén kialakult sárgaságnak.

Másik gyakori toxikus tényező az alkohol, mely súlyos, végzetes májgyulladást, vagy lassabban, de ugyancsak végzetes kimenetlű májzsugorodást, májrákot okoz, általában előbb-utóbb sárgaság is jelentkezik. Más mérgek, pl. gombamérgezés is járhat sárgasággal, és a gondos, azonnali kezelés ellenére is májelégtelenséget, gyakran halált okoz.

Májzsugorodáshoz vezethet az alkoholabúzus mellett a krónikus vírushepatitis, autoimmun májgyulladás és az anyagcsere zavarai, pl. zsíranyagcsere zavara miatti májgyulladás, a "zsírmáj" bizonyos formája is, ebben a stádiumban mind okozhat sárgaságot. A terhesség szintén oka lehet kolesztatikus sárgaságnak, a terhesség 7.-37. hetében jelentkezhet, szülés után maradéktalanul gyógyul.

A máj utáni fázis (epeúti elzáródás) miatti sárgaság

Epeúti elzáródást leggyakrabban epekövesség okoz, ami általában görcsös hasi fájdalom után jelentkezik. Okozhatja rosszindulatú epúti daganat is, ilyenkor fájdalom nem szokta kísérni. A hasnyálmirigy, epehólyag vagy a májkapuban elhelyezkedő nyirokcsomók megnagyobbodása (daganat vagy gyulladás miatt) kívülről nyomja össze az epeutakat. Vannak ritka kórképek is, mint pl. az epeutak veleszületett elzáródása, az ún. Caroli-betegség.

A sárgaság kivizsgálása

A kivizsgálásnál a beteg gondos kikérdezése (pl. epeúti elzáródásnál a vizelet sötét, a széklet agyagszínű, fontos a megelőző sárgaság, műtét, gyógyszerek, görcsök, láz, hányás, viszketés) és vizsgálata (pl. fájdalommentesen kialakult sárgaságnál tapintható, megnagyobbodott epehólyag, fogyás hasnyálmirigyrákra utal, de informatív a máj és a lép nagysága, nyirokcsomók, ascites, kézremegés, stb.) sokat elárul. A laborleletek (vérkép, LDH) alapján eldönthetjük, hogy hemolítikus sárgaságról van-e szó. Amennyiben a vizsgálatok májbetegségre utalnak, a vírusszerológiai vizsgálatokat el kell végezni. Ennek a tünetnek a kivizsgálásánál napjainkban talán a képalkotó vizsgálatoknak van legnagyobb szerepük, a hasi ultrahang felvilágosítást ad a máj nagyságáról, szerkezetéről, gócos elváltozásairól az epehólyag gyulladásáról, kövességéről, epeutak tágulatáról és az egész májepeúti szervrendszer daganatairól. Tovább pontosíthatja a képet a hasi CT vagy vagy MR vizsgálat. Ha az epeúti elzáródás okát nem határozza meg a képalkotó vizsgálat, vagy epeúti kövességet igazol, akkor epeúti tükrözést kell végezni. Ha ér eredetű jóindulatú májdaganatot (hemangioma) véleményez az ultrahang, akkor szcintigráfiás vizsgálattal ezt igazolhatjuk. Előfordul, hogy nem vezetnek egyértelmű diagnózishoz a vizsgálatok, akkor diffúz májbetegség esetén "vak" májbiopsziát kell végezni, hogy szövettani, vagy a máj gócos elváltozásai esetén ultrahang vagy CT vezérelte májbiopsziát, hogy cytológiai eredményhez jussunk. A legújabb diagnosztikus eszközünk májbetegség esetén a FibroScan, ami arról ad felvilágosítást, hogy a különböző kóroki tényező milyen fokban károsították a májat, mennyire lett "merev" a májsejtek helyét elfoglaló rostok miatt. Az újabb modellek már a máj zsírtartalmának mértékét is meghatározzák.

A sárgaság kezelése

A kezelés nagyon különböző az egyes betegségekben. A bakterialis gyulladásokban pl. köves epehólyaggyulladásban antibiotikumot adunk és a sebészi kezelés sokszor csak a gyulladás lezajlása után következik. Az akut vírusos májgyulladás magától is meggyógyulhat, de ha krónikus májgyulladásba megy át a B vagy C vírus hepatitis, akkor antivirális gyógyszerekkel kezeljük, ma már nagy százalékban érhetünk el gyógyulást. Autoimmun betegségekben az immunrendszert módosító, elnyomó szereket adunk. Gyógyszer okozta májkárosodás esetén elég lehet a gyógyszer elhagyása, de van amikor szteroid tipusú gyulladáscsökkentő adására is kényszerülünk. Alkoholos májgyulladásnál az alkoholabsztinencia a legfontosabb, de ez a betegség is lehet olyan fokú, hogy kórházi kezelés válik indokolttá, de még így is lehet akár végzetes kimenetelű is. Súlyos, előrehaladott májzsugorodás esetén májtranszplantáció lehet a megoldás. Az epeúti elzáródásokat endoszkópos (tükrözéses) beavatkozássak vagy sebészi műtéttel lehet kezelni.

Milyen orvoshoz forduljon?

A sárgaság legtöbbször súlyos megbetegedés jele (vannak kivételek, pl. Gilbert-kór), ezért mielőbb orvoshoz kell fordulni. A kivizsgálást és kezelést szakorvosok, belgyógyász, gyerekorvos, infektológus vagy gasztroenterológus végzi, illetve speciálisan ezzel foglalkozik a hepatológus szakorvos, szükség esetén a kivizsgálás után sebészetre irányítják a beteget.

A leírás a Budai Egészségközpont hepatológus szakorvosainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.