Alzheimer-kór - A felejtés betegsége

Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni.

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka. A kórképet elsőként 1906-ban Alois Alzheimer írta le. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége, amit kórszövettanilag kóros fajta amyloidot tartalmazó plakkok és az idegsejtnyúlványok sajátos összecsapzódása, valamint az idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnése jellemez.

Milyen gyakori az Alzheimer-kór?

A betegség általában 65 éves kor körül kezdődik, és a megbetegedés kockázata az életkorral nő. Fiatalabb életkorban is előfordul megbetegedés (az első tünetek már 40 éves kor körül jelentkezhetnek), de ez nem gyakori. A 65 és 74 éves nők és férfiak között a gyakoriság kb. 5 százalék, a 85 éven felülieknek azonban kb. a fele szenvedhet ebben a betegségben. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az Alzheimer-kór nem normális következménye az öregedésnek.

Az Alzheimer-kór tünetei

Az Alzheimer-kór lassan kezdődik. Eleinte csak enyhe feledékenység a tünet. A korai stádiumban a betegeknek gondjuk van a rövidtávú emlékezéssel, nem jut eszükbe pl. az ismerőseik neve, vagy egy egyszerű matematikai feladat megoldása nagy nehézséget jelenthet. A betegség előrehaladtával a feledékenység egyre jobban befolyásolja a mindennapi életet. A közepesen súlyos állapotban a beteg elfelejtkezhet elvégezni alaptevékenységeket, pl. fogmosás, fésülködés. Nem gondolkodik tisztán, problémája lesz a beszéddel, a megértéssel, az írással vagy az olvasással. Később a beteg idegessé, ingerlékennyé, vagy akár agresszívvé is válhat, nem talál haza, és otthonától távolra is elbolyonghat. Végső stádiumban teljes felügyelet szükséges.

Az Alzheimer-kór diagnosztikája

Jelenleg kb. 90 százalékos pontossággal diagnosztizálható az Alzheimer-kór.
A diagnózis felállításának eszközei:

• a beteg részletes kikérdezése
• laboratóriumi vizsgálatok (kizárására egyéb belgyógyászati megbetegedéseknek, melyek szintén szellemi leépülést okozhatnak)
• a memória, a problémamegoldó képesség, a számolási, összpontosítási, és nyelvi készségek vizsgálata
• az agy vizsgálata képalkotó módszerekkel (CT, MRI)

A kezelés elmaradásának következményei

A kezelés elmaradásával az életminőség romlik, és a súlyos állapot várhatóan gyorsabban alakul ki a kezelt betegekhez képest.

Az Alzheimer-kór kezelése

Mivel ma még nem ismert a betegség kialakulásának mechanizmusa, oki kezelés sem lehetséges, amely a betegséget meggyógyíthatná. A gyógyszeres kezelés az ingerület átvivő anyagok szintjének beállításán, valamint az izgalmi idegi ingerület átvitel kóros kiváltódásának csökkentésén alapul. A gyors hanyatlás lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetőek.

Az állapot súlyosságától függően alkalmazhatók továbbá a pszichés tüneteket, magatartászavarokat enyhítő gyógyszerek.

Egyes kutatások azt jelzik, hogy a beteg állapotának romlása egyes vitaminok (D, E és B vitaminok), omega-3 zsírsavak, és az agyi oxigénellátást javító gyógynövények segítségével lassítható.

Kapcsolódó cikkek

• Óvjuk az agyunk egészségét! - Interjú Dr. Balázs Nóra PhD neurológus szakorvossal
• Egy lyukas fog miatt kórházba juthatok?
• Ma van az Alzheimer-kór világnapja