Stressz

A stressz szót általánosan használjuk a mindennapokban, azonban a pontos jelentésével kevesen vannak tisztában. Az orvosi és tudományos értelemben használt kifejezést Selye János magyar kutató vezette be, eredetileg a szervezet által bármilyen igénybevételre adott, nem specifikus válaszként fogalmazta meg.

A stresszt legtöbbször negatív értelemben használja a köznyelv a folyamatos feszültség és idegeskedés leírására, azonban az eredeti megfogalmazás szerint a stressz az alkalmazkodás és a fejlődés egyik mozgatórugója is. Lehetővé teszi, hogy a számunkra negatív külső hatásokat felismerjük és ezáltal valamilyen megoldást, választ keressünk.

Mikor ér minket stressz?

Fizikai és mentális igénybevétel esetén a szervezetben idegi és hormonális változások indulnak be, melyek szabályozzák keringésünket, légzésünket, emésztési és egyéb élettani folyamatainkat. Ennek köszönhetően fokozódhat az éberség, a test készenléti állapotba vált. Ingerszegény környezetben, amikor semmilyen stresszor (stresszt kiváltó tényező) nincs jelen, általában unatkozunk, elálmosodunk. Tehát a megfelelő mértékű figyelem és aktivitás fenntartásához feltétlen szükség van valamilyen ösztönzőleg ható stresszre.

Mikor válik károssá a stressz?

Selye János a stresszre adott válasznak három szakaszát különítette el, ami szemlélteti a neurobiológiai stresszreakció időbeli lefutását.

• Alarm (riadó) reakció: A stresszre adott első reakció fázisában csökken az ellenállóképesség. 
• Aktív ellenállás: A rezisztencia szakaszában az alkalmazkodáshoz szükséges folyamatok már beindultak, ezáltal megnőtt az ellenállóképesség. Ha a stresszt kiváltó tényező nem szűnik meg, nincs lehetőség megfelelő regenerálódásra, akkor bekövetkezik a harmadik szakasz.
• Kimerülés: A szervezet már nem képes alkalmazkodni, az ellenállóképesség csökken, a riadókészültségre jellemző tünetek állandósulnak, a szervezet kifárad.  

A krónikus, állandó és kezelhetetlen stressz hatására a szervezet eljut az utolsó fázisba. Ha ez az állapot tartósan fennáll, akkor az számos testi és lelki betegségre hajlamosíthat vagy felerősítheti meglévő egészségügyi problémák panaszait. Krónikus stresszhatásra utalhatnak az alábbi tünetek:

• koncentrációs zavarok
• fáradtság
• alvászavarok
• ingerlékenység
• szexuális zavarok
• gyakori fejfájás, migrén és egyéb testi fájdalmak
• izommerevség
• emésztési panaszok
• stimuláns vagy nyugtató hatású szerek fokozott használata

Stresszkezelési lehetőségek

Mivel a stressz jelen van a mindennapjainkban és stresszmentes életet nem élhetünk ezért meg kell tanulnunk milyen stratégiákkal, módszerekkel kezelhetjük. Erre érdemes valamilyen konstruktív stresszkezelési formát választani és elkerülni a káros szenvedélyeket (dohányzás, alkohol, kábítószerek). A leggyakoribb stresszkezelési megoldások a következők:

• Önmegfigyelés
• Testmozgás
• Meditációs és relaxációs módszerek
• Alkotás és önkifejezés különböző formái
• Örömteli tevékenységek
• Társas támasz
• Természet, környezetváltozás

Mikor forduljunk szakemberhez?

Pszichológust, pszichiátert, coach-ot célszerű felkeresni, amikor a stressz átlépi az optimális szintet, tartósan fennáll és hatásai az egészséget és a hangulatot is erősen befolyásolják. Mivel a stressz számos betegség egyik legjelentősebb kóroki tényezője mindenképp komolyan kell venni, hiszen hosszú távon jelentősen ronthatja az életminőséget.

Kapcsolódó cikkek:

• Stresszmentes ünnepeket kívánunk!
• A válságálló vállalat alapja az elégedett munkavállaló