Mi az a hantavírus-fertőzés és hogyan alakul ki?
A hantavírusok olyan zoonózis (állatról emberre terjedő) kórokozók, amelyeknek egyes rágcsálófajok a természetes hordozói. Maguk a rágcsálók nem betegszenek meg a vírustól, de váladékaikkal (vizelet, széklet, nyál) folyamatosan ürítik a vírust a környezetükbe.
Az emberi fertőzés leggyakrabban elhanyagolt pincék, padlások, kamrák takarításakor, a fertőzött rágcsálók beszáradt ürülékével szennyezett por belélegzésével történik.
A hantavírus az erek belső falát – azaz az endothel sejteket – támadja meg. Ezáltal növeli a kapillárisok áteresztőképességét, ami folyadékfelhalmozódáshoz és szervi elégtelenségekhez vezet.
A hazánkban honos kétféle típus (Puumala és Dobrava) emberről emberre nem terjed. Évente néhány (átlagosan 7-10) esetet regisztrálnak.
A hantavírus-fertőzés tünetei
A hantavírus-fertőzés lappangási ideje általában 1–8 hét.
A hantavírus-fertőzés kezdeti tünetei (általános fázis)
- hirtelen fellépő magas láz és hidegrázás
- fejfájás és szédülés
- kiterjedt izomfájdalmak (főként a combnál, hátnál, vállnál, deréknál)
- emésztőrendszeri panaszok: hányinger, hányás, hasmenés, esetenként erős hasi fájdalom
A hantavírus-fertőzés előrehaladott szakaszának tünetei
A hantavírusok a klinikai kép alapján két fő tünetegyüttest okozhatnak (attól függően, hogy melyik vírustörzs okozta a fertőzést):
1. Haemorrhagiás láz (HFRS) veseszindrómával
Ez a forma Európában és Ázsiában a leggyakoribb. A kezdeti tüneteket követően az alábbi fázisok alakulhatnak ki:
- Hipotenzív fázis: hirtelen vérnyomásesés, amely sokkhoz vezethet. Az arc, a nyak és a szem kötőhártyájának vérbősége, kipirosodása, valamint pontszerű bőrbevérzések kialakulása következhet be.
- Oliguria fázis: a vizelet mennyiségének drasztikus csökkenése vagy teljes megszűnése (anuria), deréktáji/vesetáji fájdalom, akut veseelégtelenség és urémia (húgyvérűség) jelentkezhet.
- Polyuria fázis: a javulás jeleként napi több liter vizelet ürül, amely során a szervezet megszabadul a felhalmozódott méreganyagoktól, de fennál a kiszáradás veszélye.
2. Hantavírus pulmonális szindróma (HPS)
Ez a forma elsősorban az amerikai kontinensen fordul elő, és rendkívül agresszív lefolyású:
- Hirtelen megjelenő, gyorsan súlyosbodó száraz köhögés és nehézlégzés észlelhető.
- A tüdő hajszálereinek áteresztőképessége miatt tüdőödéma (folyadék a tüdőben) alakul ki.
- Súlyos oxigénhiányos állapot, légzési elégtelenség és szív-érrendszeri összeomlás következik be.
Hantavírus: kockázati tényezők és veszélyeztetett csoportok
- Foglalkozási kitettség: mezőgazdasági munkások, erdészek, vadőrök, építőipari munkások (különösen bontási, felújítási munkáknál dolgozók), csatornamunkások
- Életmódbeli tényezők: túrázók (akik barlangokban, elhagyott kunyhókban szállnak meg), vidéki, tanyasi környezetben élők
- Háztartási/kerti munkát végzők: rágcsálókkal fertőzött, zárt terek (pincék, padlások, fáskamrák, garázsok, raktárak) hosszabb idő utáni, védőfelszerelés nélküli takarítását végzők
A hantavírus-fertőzés diagnózisa
Mivel a korai tünetek nem specifikusak, a diagnózis felállításában kulcsfontosságú a részletes kórelőzmény (anamnézis), azaz az orvos tájékoztatása arról, ha a beteg a közelmúltban rágcsálók ürülékével szennyezett, poros, zárt helyiségekkel érintkezett.
Az alábbi diagnosztikai módszereket alkalmazhatják a diagnózis felállításához:
- Szerológiai vizsgálatok (ELISA): vérből kimutathatók a vírus ellen termelődött specifikus antitestek (IgM és IgG). Ez a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer.
- PCR-vizsgálat (molekuláris diagnosztika): a vírus jelenlétének és genetikai anyagának (RNS) közvetlen kimutatása a vérből vagy szövetmintából a betegség korai szakaszában.
- Laboratóriumi alapvizsgálatok: a vérképen láthatóvá válik az alacsony vérlemezkeszám – thrombocytopenia, emelkedett fehérvérsejtszám, a vesefunkciós értékek (karbamid, kreatinin emelkedése HFRS-nél) és a májenzimek eltérései.
- Képalkotó vizsgálatok: szükség lehet mellkas-röntgenre vagy CT-vizsgálatra tüdőérintettség (HPS) gyanúja esetén.
A hantavírus-fertőzés kezelése
A hantavírus-fertőzésnek nincs specifikus, célzott vírusellenes gyógymódja. A kezelés alapját a kórházi, gyakran intenzív osztályos támogató terápia jelenti.
A hantavírus-fertőzött gyógyulását támogató kezelés elemei:
- a folyadék- és elektrolit-háztartás egyensúlyban tartása
- vesehelyettesítő kezelés (dialízis)
- oxigénterápia és gépi lélegeztetés: pulmonális szindróma (HPS) vagy súlyos tüdőödéma esetén
A hantavírus-fertőzés lehetséges szövődményei
Időben megkezdett és megfelelő intenzív ellátás mellett a betegek többsége maradandó károsodás nélkül gyógyul, de a betegség súlyos fázisaiban az alábbi szövődmények léphetnek fel:
- Krónikus veseelégtelenség
- Súlyos vérzések
- Halálos kimenetel: megfelelő támogató kezelés hiányában a HPS (hantavírus tüdőszindróma) mortalitása (halálozási aránya) elérheti a 30-40%-ot is, míg a HFRS (haemorrhagiás láz veseszindrómával) enyhébb európai formáinál 1% alatti, súlyosabb ázsiai típusoknál 5-15% körüli.
A hantavírus-fertőzés megelőzése, életmódtanácsok
Mivel védőoltás széles körben nem áll rendelkezésre, a megelőzés legfontosabb része a rágcsálókkal való érintkezés elkerülése és a higiénés protokollok betartása.
1. Biztonságos takarítás rágcsálókkal szennyezett helyeken (pince, padlás, fáskamra)
- szellőztetés takarítás előtt legalább 30 percen át
- klór tartalmú szerrel történő permetezés (a rágcsálóürülék, fészek, padló vonatkozásában)
- védőfelszerelés viselése fontos: takarításhoz szorosan illeszkedő részecskeszűrő maszkot (FFP2 vagy FFP3 ajánlott), gumikesztyűt és védőszemüveget érdemes felvenni
2. Rágcsálómentesítés a ház körül
A betegségleírást ellenőrizte és jóváhagyta Dr. Jelenik Zsuzsanna infektológus főorvos.
