COVID-19 fertőzés okozta szaglászavarok

A szaglás teljes hiánya vagy csökkent képessége a COVID-fertőzés egyik korai tünete lehet, de nem minden esetben jár együtt a betegséggel. Bár ezt megelőzően más vírusok, különböző belgyógyászati, endokrinológiai betegségek, gyógyszerek, baleset, orrpolip vagy az időskor következtében is kialakulhatott csökkent vagy teljesen hiányzó szagérzékelés, de a koronavírus-járvány miatt a szaglásproblémák előtérbe kerültek és sokkal gyakoribbá váltak.

Hogyan hat a COVID-19 a szaglásra?

A szaglás zavara lehet hipozmia, részben elveszített szaglóképesség, lehet abszolút anozmia, a szagérzékelés teljes hiánya, és ismert a parozmia, a kakozmia és a fantozmia jelensége is, amikor téves, kellemetlen-undort keltő és nem létező szagot érzékel az érintett. A COVID-19 fertőzésen átesettek körében a felsorolt szaglászavar-típusok bármelyike előfordulhat. Egy 83 kutatást és 27 ezer COVID-fertőzöttet magába foglaló meta-elemzés alapján az esetek 48 százalékában következett be valamilyen eltérés a szagok érzékelésében. Ez akár úgy is megjelenhet, hogy a betegséget nem kíséri orrdugulás sem az orr váladékozása. Ennek hátterében valószínűleg nem a szagló idegsejtek elsődleges károsodása áll, bár másodlagosan az idegsejtek is sérülhetnek. A koronavírus direkt sejtkárosító hatása inkább a támasztó sejteket érintheti, ugyanis ezek a sejtek rendelkeznek a vírus felvételére alkalmas receptorokkal. Ezen kívül az orrüregben a szaglóhasadékot érintő ödémás duzzanat is felelős lehet a szaglászavarokért, mint ahogy ezt MRI vizsgálatok is alátámasztják. Ilyen esetben az ödéma megszűnésével együtt, egy hónapon belül a páciensek szaglása is javult.

Hosszú távú adatok még nem állnak rendelkezésre, de a COVID-19-fertőzés után a szagláspanaszos betegek kb. 30-40 százalékánál helyreállt a szagérzékelés egy-két héten belül. Legtöbbször 30-40 nap szükséges a teljes regenerációhoz, de hosszú hónapokig is fennállhat a szagérzékelés zavara.

Hogyan kezelhetőek a COVID-19 miatti szaglásproblémák?

Csökkent vagy teljesen elvesztett szaglás esetén szükséges egy fül-orr-gégészeti szakvizsgálat az anatómiai eltérések, mechanikai akadályok kizárására orrendoscopiával, szükség esetén képalkotó diagnosztikával, valamint ideggyógyászati vizsgálat is indokolt. Ezek után következik a szaglás tesztelése speciális mérőeszközzel. A szaglás küszöb meghatározásához az n-butanol vagy a 2-fenil-etanol hígítási sorát használják.

A szaglásküszöbön túl a szagmegkülönböztetést és felismerést is vizsgálják a szakemberek. Azoknak a COVID-19 fertőzésen átesett betegeknek, akiknek tartós szaglászavaruk van, a tesztek után általában a szaglástréning módszerét javasolják. Ennek a terápiának a lényege, hogy legalább 4-6 hónapon keresztül, naponta kétszer szagoljanak a páciensek erős és jellegzetes illatokat, mint például rózsa, fahéj, narancs, banán, vanília, illatonként kb. 10 másodpercig, az egyes illatok között 30-40 másodperces szünetet tartva. Előre elkészített speciális kiteket is lehet kapni, amiben különböző olajokkal töltött üvegcsék vannak bekészítve. A tréningnek része egy szaglásnapló vezetése is, ahol a páciens lejegyzi a tapasztalatait és heti rendszerességgel értékeli saját szaglását.

A tájékoztató Dr. Kraxner Helga PhD fül-orr-gégész közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet. 

Telefonos ügyfélszolgálatunk hétköznap 08:00-20:00 között fogadja pácienseink hívását.