A vizsgálat során megfigyelhető, hogy terheléses állapotban a szív megfelelően el tudja-e látni a szívizmot oxigénnel, információt kapunk a szív koszorúereinek állapotáról. Az eljárás részét képezi a szívritmus- és vérnyomás-emelkedés monitorozása is.
Diagnosztizálható általa:
- a koszorúér-betegség, az angina pectoris,
- a szívritmuszavarok (kamrai vagy pitvari aritmiák).
Mikor ajánlott?
Elsősorban azon páciensek esetében javasolt az elvégzése, akiknél fizikai aktivitás során mellkasi fájdalom, szorító érzés, légszomj, szédülés jelentkezik. Ajánlott továbbá időszakos terheléses EKG a szívbetegség szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozóknál: a magasvérnyomás-betegséggel, cukorbetegséggel vagy magas koleszterinszinttel élőknél, illetve a dohányosoknál.
Hogy zajlik a terheléses EKG-vizsgálat?
Terheléses EKG-ra nem javasolt éhgyomorral érkezni, a vizsgálat előtt néhány órával célszerű enni egy keveset, és kifejezetten ajánlott a bőséges folyadék fogyasztása. Ha rendszeresen gyógyszert szed a páciens, vagy valamilyen egészségi problémával küzd, akkor arról feltétlen tájékoztatnia kell a kardiológus szakorvost.
A vizsgálat előtt készül egy nyugalmi EKG fekvő testhelyzetben. Ezután történik a tényleges terheléses EKG: ekkor a mellkasra elektródákat rögzítünk, amelyek a szív elektromos aktivitását mérik, illetve monitorozzuk a vérnyomást, a pulzust is a vizsgálat alatt. A pácienst futópadon vagy szobakerékpáron fokozatosan növekvő fizikai terhelésnek tesszük ki.
Veszélyes-e a terheléses EKG?
A vizsgálat alkalmával időnként jelentkezik szédülés, hányinger, ritmuszavar – ezek a kellemetlen tünetek azonban általában igen enyhék, és hamar elmúlnak. Nagyon ritka, hogy már meglévő szívbetegség esetén szívrohamot, stroke-ot provokál a vizsgálat. Ennek kockázata azonban nagyon alacsony, továbbá intézményünkben olyan infrastrukturális és személyi háttérrel végezzük a vizsgálatot, amely garantálja a maximális betegbiztonságot.
A vizsgálatleírás dr. Bencze Ágnes belgyógyász-kardiológus szakorvos közreműködésével készült.
