Műtéti kezelés

Hagyományos sebészeti eljárások

A hagyományos sebészi technikák azok a feltárásos technikák , melyeket a sebészet régóta, tanulmányokban bizonyított eredményességgel használ. Ez nem jelenti azt, hogy e területen folyamatos újításra nem volna lehetőség, sőt éppen ellenkezőleg, intézményünk folyamatosan kutatja annak lehetőségeit, miként lehet a meglévő technikákat és eszközöket egyre jobb eredménnyel használni, illetve miként lehet a hagyományos sebészi eljárásokat új eszközökkel pontosítani.

Az intézet tevékenységi köre a teljes gerinc területére kiterjed, annak

• degeneratív azaz elhasználódás okozta

• traumás, azaz baleset okozta

• daganatos (jó és rosszindulatú egyaránt) valamint 

• gyulladásos elváltozásainak sebészi kezelésére.

Szerepel a palettán a fejlődési rendellenességek, kopás vagy egyéb betegségek okozta
gerincdeformitások korrekciója is.

A gerincműtétek egy részében nem kerül sor rögzítésre, ezek a tisztán dekompressziós, az idegi pályákat nyomás alól felszabadító műtétek. Abban az esetben végezhetők, ha a gerinc hármas funkciója közül a

• tartó és a

• mozgató funkció megtartott, csak a

• védő (átmenő idegi pályák integritását védő) funkciót kell helyreállítani.

Más szavakkal: nem kerül sor rögzítésre, ha a gerinc stabilitása megtartott. 

Degeneratív gerincműtétek

azaz gerincműtétek elhasználódás okozta esetekben:

A legegyszerűbb és legnagyobb számban alkalmazott felszabadító műtét a porckorongsérv eltávolítása, vagy diszcektómia. Leggyakrabban az ágyéki gerincen, itt is a legalsó két szinten sérül a porckorong és van szükség ilyen műtét elvégzésére. A középső-alsó nyaki szakasz a sorban a következő terület, de gyakoriságban jelentősen elmarad és még ritkábban fordul elő, hogy a háti gerincszakaszon van szükség porckorongsérv műtétre. Hasonló műtéti beavatkozás a csontos gerincszűkületek esetén végzett dekompresszió illetve ennek kiterjedtebb módja, a rekalibráció, mely az operált gerincszakasz méreteinek helyreállítását célozza. Amennyiben az operálandó gerincszakasz stabilitása már a műtét megkezdése előtt hiányzik, illetve a műtét dekompressziós fázisában sérül, a műtét során az érintett gerincszakaszt rögzíteni kell. A cél a gerincszakasz stabilitásának helyreállítása két szomszédos csigolya illetve egy csigolya két különálló darabjának csontos összenövesztése által. Bizonyos esetekben mindössze csontanyag (általában a beteg saját csontja kerül felhasználásra) kerül beültetésre fémrögzítés nélkül. Ilyenkor legtöbbször a műtét után ideiglenesen (néhány hónapra) külső rögzítőt helyezünk fel a betegre. Kivétel a nyaki gerincszakasz bizonyos esetekben, ahol a megfelelő csontblokk beültetése önmagában is elegendő stabilitást ad az ezen a szakaszon kb. három hónap alatt várható csontos átnövés idejéig. A fúzió az ágyéki gerincszakaszon lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, így itt az esetek döntő többségében fémes rögzítésre is sor kerül. Így az eredmények jobban, a beteg hamarabb terhelhet, gyorsabb és jobb esélyű a rehabilitáció. A belső rögzítés modern, tesztelt és engedélyezett anyagokkal történik, korábban ezek alapanyaga rozsdamentes acél volt, jelenleg a legáltalánosabban elterjedt anyag a fém titán. Ennek rugalmassága lényegesen közelebb áll a csontéhoz, kilazulása kevésbé valószínű. Ugyanakkor bioinert, vagyis nem lép kémiai, biológiai vagy fizikai kölcsönhatásba a szervezettel, nem korrodál. A megfelelő technikával alkalmazott, a csontban megbúvó vagy ahhoz nagyon közel simuló eszközök kevés gondot okoznak a betegnek.

Traumás gerincműtétek

azaz gerincműtétek baleset okozta esetekben

Osztályunkon viszonylag kis számban előforduló probléma. Magyarországon a traumatológiai osztályok illetve intézetek elsődleges feladata a baleset okozta gerinckárosodás ellátása, de izolált, csak a gerincet ért trauma esetén nem zárkózunk el a betegek felvételétől. A gerinc sérülése általában jelentős erőbehatás eredménye, ilyen esetekben a gerinc a stabilitását elveszíti, a rögzítés csaknem minden esetben kötelező, méghozzá általában nagyobb szakaszra terjedően. A műtét fontos része, hogy a gerinccsatorna átmérőjét helyreállítsa, a már bekövetkezett idegi funkciózavar okát mielőbb megszüntesse, fenyegető bénulás esetén gyors és adekvát módon hárítsa el a veszélyt.

Daganatos gerincműtétek

E kategória egyre nagyobb szerepet kap intézetünkben. Ennek több oka van: a sebészi technikák fejlődésével egyre több daganatos gerincbeteg válik operálhatóvá és az onkológiai kezeléssel karöltve gyógyíthatóvá. Ugyanakkor a daganatos megbetegedések világszerte emelkedő tendenciát mutatnak. Alapvetően különbséget teszünk jó és rosszindulatú, azaz benignus és malignus daganatok között, valamint a gerinc primer, azaz elsődlegesen a gerincben kifejlődött, valamint szekunder, azaz más szerv daganatos elváltozásának szóródásából létrejött gerincdaganatok között. Érthető, a jóindulatú daganatok, melyek nem adnak áttétet (metasztázis), legtöbbször soliter azaz magányosan előforduló daganatok. Puszta jelenlétük az életkilátásokat nem, legfeljebb az életminőséget (fájdalom, bénulás, stb.) befolyásolja, eltávolításuk nem mindig szükséges. Sokszor bennhagyhatók a gerinc stabilitásának megerősítése (belső rögzítés alkalmazása) mellett.

A gerinc rosszindulatú daganatai lehetnek primer illetve áttéti daganatok. A primer daganat soliter megjelenésű általában és időben operálva jó esélyt ad a teljes eltávolításra. Természetesen a gerinc primer rosszindulatú daganata is adhat áttétet más szervbe (tüdő, máj, stb.), ez esetben a sebészi lehetőségek már önmagukban nem elegendőek, onkológiai kezelésre is szükség van. A gerinc rosszindulatú áttéti daganatai esetében a szövettani forma, érintett szervek jellege, illetve az áttétek száma és nagysága határozza meg a betegség stádiumát és azt, hogy sebészi teendő van-e. Ilyen esetekben a sebész sokszor kényszerül elzárkózni attól, hogy a beteget egy reménytelen helyzetben megoperálja, hiszen az élet hossza úgysem befolyásolható, minőségén pedig ekkor javítani nem tudunk. Soliter áttét jelenléte esetén a kezelés megegyezik a primer rosszindulatú daganatok kezelési elveivel.

Előfordulhat, hogy az onkológiai kezelést segítendő szövettani mintát veszünk egyéb módon nem tisztázható esetekben anélkül, hogy további sebészi teendőre lenne szükség vagy mód.

Daganatos esetekben végezhető felszabadító (nyomáscsökkentő vagy dekompressziós) műtét, elképzelhető, hogy csak a gerincszakasz stabilitását állítjuk helyre megfelelően alkalmazott rögzítéssel. A kettő kombinációja esetén a daganat okozta hiányt pótolni kellhet, erre a célra csontcement illetve speciális távtartók, protézisek használhatók.

A műtét az ujjbegynyi kellemetlenül fájdalmas daganatok eltávolításától az emberfejnyi, a medencét és keresztcsonti tájat teljesen kitöltő daganatok kivételéig és a terület plasztikai rekonstrukciójáig széles skálán elképzelhető. Nagy számban végeztünk sikeresen teljes csigolya eltávolítást és pótlást is, úgynevezett totál szegment rezekciót, mely együlésben mindhárom gerincfunkciót helyreállítja. Külső rögzítés nem szükséges, a gerinc elülső oszlopának teherviselő minőségét helyreállítva a beteg a műtét másnapján felkelhet, a rövid és igen stabil áthidaló belső rögzítés kevés mozgásszegmentumot áldoz fel, így a gerincszakasz nemcsak terhelhető lesz, de mozgástartományának java részét is visszanyeri a fájdalmak gyors csökkenésével párhuzamosan.

Gyulladásos gerincműtétek

a gerinc gyulladásos (fertőzéses) elváltozásainak esetében

 Intézetünk anyagában, jóllehet szintén emelkedő számról van szó, a daganatos betegségekkel összevetve kb. kilencszer kevesebb beavatkozás történik a gerinc fertőzéseinek szanálására. Akárcsak a daganatok esetében, itt is egy progresszív instabilitásról van szó, tehát az esetek döntő többségében az operált gerincszakasz rögzítése elengedhetetlen. A műtétnek hármas feladata van: a fertőzött góc felszámolása, a destrukció okozta idegi nyomatás megszüntetése illetve a gerinc stabilitásának helyreállítása. Ezt alapos és széles debridement (kitakarítás), a terület 5-7 napig tartó öblítése illetve belső rögzítés alkalmazása teszi lehetővé. A terápiát kiegészíti a megfelelő, gyakran hónapokig, tbc esetében évekig tartó antibiotikus kezelés, a beteg rendszeres követése, megfigyelése, valamint sokszor külső rögzítő alkalmazása ideiglenesen.

Deformitás műtétek

A leggyakoribb gerincdeformitás a gerincferdülés. Ennek műtéti megoldása más intézetekben (döntően a Pécsi Ortopéd Klinikán) zajlik jelenleg Magyarországon, igen jó eredménnyel. A fejlődési rendellenességek, reumatológiai kórképek és előrehaladott degeneratív elváltozások talaján kialakult deformitások korrekciója azonban intézetünk feladata. Általánosan jellemző e deformitásokra azok progresszív jellege, a műtét tehát sok esetben elkerülhetetlen. Ezt felismerve igyekszünk preventív jelleggel időben elvégezni a beavatkozást, mely így kisebb áldozattal és jobb kilátásokkal végezhető, esetleg közel panaszmentes emberen.

Minimálisan invazív sebészet

A percutan vagy "key-hole" " technika a gerincgyógyászat Intézményünkben gyakorolt széles skáláján fontos szerepet tölt be. Jelentősége abban áll, hogy - bár invazív eljárás -alkalmazásának kockázata a lehető legkisebb a sebészi palettán.

Felhasználása évtizedekkel ezelőtt kezdődött és napjainkban gyorsan terjed. A sebészet minden ágának törekvése, hogy a lehető legkisebb "kár" okozása mellett a lehető legtöbb segítséget, információt nyújtsa.

A percutan technikák mind diagnosztikus, mind terápiás célt szolgálhatnak. Néhány milliméteres behatolásból a szervezet belsejében manipulálva értékes, más nem invazív eljárásokkal hozzáférhetetlen információt szerezhetünk, mely segíti a kezelés további menetének meghatározását, vagy a kezelést magát.

Diagnosztika

Napjainkban - anélkül, hogy akár csak egy tűvel is megsértenénk a bőrt - a különböző (képalkotó) diagnosztikus eljárásokkal rengeteg információ gyűjthető a szervezet állapotát, a betegség stádiumát illetően. Ezek a nem invazív diagnosztikus eljárások. Ide tartozik például az ultrahang (UH), a hőképelemzés , az izotóp vizsgálatok , computer tomográfia (CT) , mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) . A felsorolt diagnosztikus eszközök egy része gerincgyógyászatban eredménnyel nem használható (UH), más része tudományosan még nem elfogadott (hőképelemzés).

A többi felsorolt módszer széles körben és igazoltan eredményesen alkalmazható diagnosztikus eljárás, azonban az általuk nyerhető információ limitált, és bizonyos esetekben nem elegendő. Hátrányuk, hogy statikus képet adnak, csak fekvő (terhelésmentes) helyzetben végezhetők jelenleg, és a fájdalomforrás lokalizációját nem teszik lehetővé sokszor a mégoly alapos fizikális vizsgálattal együtt értelmezve sem. A gerincgyógyász-sebész ilyenkor hívja segítségül a minimálisan invazív diagnosztikus módszereket, a myelográfiát és a diszkográfiát.

Myelográfia

A köznyelv "gerincfestés" néven ismeri. Lényege, hogy szerves jód tartalmú kontrasztanyag ot juttatunk a liquorba. A liquor zárt térben helyezkedik el, a durazsák határolja. Az eljárással megállapítható, hogy képződött-e - bármely okból - benyomat, deformitás a durazsákon. Ez ugyanis a durazsákban lefutó idegelemek funkcióját hátrányosan befolyásolhatja, fájdalmak forrása lehet. Napjainkban hasonló információ nagy biztonsággal nyerhető CT és MRI segítségével, így alkalmazása nagy mértékben háttérbe szorul, különös tekintettel arra, hogy utána feküdni kell néhány órán át, komoly fejfájások léphetnek fel és bár igen ritkán, de allergiás reakció sem zárható ki. Vannak esetek azonban, amikor a felsorolt képalkotó vizsgálatok adta információ nem elégséges. Ilyen például az az eset, amikor a vizsgált gerincszakaszon korábbi műtét során fémanyagot ültettek be. A mágnesezhető fém jelenléte kizárja MRI alkalmazását és a CT kép minősége is gyenge a zavaró jelek miatt.

Sajnos a nem mágnesezhető fémanyag jelenléte is befolyásolja a kép minőségét annál inkább, minél nagyobb mennyiségben került beültetésre. Ilyen esetekben a myelográfia értékes kiegészítő információhoz juttatja az orvost.

Diszkográfia

A gerinc hármas funkciójának (tartó, védő és mozgató) egyik fontos és leggyakrabban sérülést szenvedő eleme a porckorong. Állapota és szerepe a beteg fájdalmainak kiváltásában igen gyakran eredményesen elemezhető az alapos fizikális vizsgálat és megfelelő képalkotók együttes elemzése során. Természetesen a beteg panaszainak jellege - a kórtörténet - is fontos a kezelési eljárás kiválasztásában. Olyan esetekben azonban, ahol több porckorong is sérültnek ábrázolódik, szükség lehet kiegészítő információra. A diszkográfia részben a fájdalomforrás lokalizációjában, részben a degeneráció fokának meghatározásában segít. Lényege, hogy szerves jód tartalmú kontrasztanyagot juttatunk a porckorong belsejébe, mely annak magját festi meg.

Amennyiben a vizsgálat nem produkál a beteg számára egyértelműen azonosítható fájdalmat, a porckorongot - állapotától függetlenül - nem tekintjük sebészi célpontnak. A fájdalmat reprodukáló porckorong azonban - természetesen eredménytelen konzervatív kezelést követően - sebészi beavatkozás célpontja lehet. Ilyenkor annak morfológiája alapján dönt a sebész a helyes (műtéti) kezelésről. Előrehaladott degeneráció, azaz a porckorong súlyos sérülése esetén nyílt sebészi technikák alkalmazhatók, míg kezdeti degeneráció, azaz viszonylag megtartott struktúra esetén szóba jön a különböző percutan technikák alkalmazása.

Terápia és diagnosztika egy lépésben

A mozgásszervi sebészet (ortopédia) évtizedek óta jó hatással alkalmazza a lokálisan (helyileg) adott gyulladáscsökkentő injekciókat izületi, ín és egyéb gyulladásos állapotok kezelésében. Ezek az injekciók két komponenst tartalmaznak, helyi érzéstelenítőt és gyulladáscsökkentőnek szteroidot. Az előző csaknem azonnal egy rövid távú eredményt ér el, hatásossága bizonyítja, hogy az injekció a megfelelő helyre került beadásra, így segítve a diagnosztika folyamatát is. Amennyiben az injekció szteroid komponense megfelelő fájdalomcsökkenést ér el két-három nappal később, ez további diagnosztikus, természetesen egyúttal terápiás hatás. A gerincen több olyan terület található, mely fenti eljárással gyógyítható, ha ideiglenesen is:

• Gyöki blokád: A szegmentálisan kilépő ideggyök injektálása a neuroforamen területén, vagy attól laterálisan (oldalt). A beteg általában azonnal hazamehet.

• Kisízületi blokád: A gerinc szinóviális ízületének vagy ízületeinek injektálása. A beteg azonnal hazamehet.

• Epidurális blokád vagy szakrális epidurális adheziolízis (SEA): a keresztcsont farokvégi nyílásán át adott injekció, mely kisugárzó deréktáji fájdalmak esetén lehet hatásos. A beteg általában egy-két órai pihenő után mehet haza.

Terápia, percutan műtéti eljárások

Ezen eljárások lényege, hogy igen kicsi metszésből történik a behatolás és a szervezet belsejében, "zártan" történik a cél felkeresése és a műtéti manipuláció. A tájékozódást természetesen segíti röntgen képerősítő , esetleg endoszkóp, vagy sebészi navigációs rendszer használata, esetleg ezek kombinációja. A kis feltárás kevés "kárt" okoz az egyébként ép, de a feltárás útjában álló szövetekben. Az eljárás tehát kis kockázattal jár, melyet tovább csökkent, hogy altatást nem igényel, helyi érzéstelenítésben, maximum vénás bódításban zajlik. További előnye a csökkent kórházi tartózkodás, valamint a korai rehabilitáció és a korai visszatérés a normál aktivitáshoz. Mivel rendkívül kis hely áll rendelkezésre a szervezeten belüli mozgásra, csak gondosan megválogatott esetekben alkalmazható.

Percutan porckorong dekompresszió

A leghosszabb múltra visszatekintő eljárás a porckorongon belüli dekompresszió, azaz nyomáscsökkentés.

Elve: a porckorong zárt hidraulikus térnek tekinthető. Az élet során ért traumák illetve - genetikailag is részben meghatározott - természetes elhasználódás során a porckorong fala meggyengülhet, elvékonyodhat és a belső nyomás hatására sérvesedhet. A fal kiboltosulása helyhiányt okoz az ott átfutó idegi elemek életterét korlátozva, esetleg nyomást is gyakorol azokra. Ezt zsibbadás, fájdalom, izomerő deficit, mozgásbeszűkülés jelezheti. Amennyiben a kivizsgálás során olyan protrusiot észlelünk, mely a porckorongon belüli nyomáscsökkentés hatására a még erősnek ítélt hátsó fal rugalmasságának hatására visszahúzódhat, indikált lehet a porckorongon belüli nyomáscsökkentő eljárások valamelyikének használata. Viszonylag kis behatolásból alkalmazhatók manuális műszerek, autómata szívó-vágó eszközök, vagy éppen lézer energia e célra. Természetesen a megfelelő - de eredménytelen - konzervatív kezelésen a betegnek át kell esnie megelőzőleg.

Percutan lézeres porckorong dekompresszió

A megfelelő beteg illetve porckorong kiválasztása döntő a siker reményében csakúgy, mint minden más kezelési eljárás esetében. Intézetünkben olyan esetekben alkalmazzuk az eljárást, ahol a konzervatív kezelés eredménytelennek bizonyult. Ilyenkor az ágyéki MRI vizsgálat közel megtartott magasságú, dehidrált porckorongot mutat, mely fizikális vizsgálattal valószínűsíthetően a panaszok forrása.

Diszkográfiával igazoljuk a porckorong fájdalomforrás voltát valamint azt, hogy morfológiailag a porckorong fala nincs kiszakadva és elég vastag ahhoz, hogy rugalmasságánál fogva belső nyomáscsökkentés esetén visszahúzódhasson. Ugyancsak fontos, hogy a porckorong magja még körülhatárolt legyen, kontrasztanyag-elnyelő képessége a normálisnak tekinthető maximum 2 millilitert semmi esetre se haladja kétszeresen meg.

Az eljárást 1987 óta alkalmazzák és tudományos közlemények sora támasztja alá hatásosságát. Fontos a megfelelő lézerberendezés és annak megfelelő beállítása. Napjainkban három hullámhossz használatos ilyen műtétek végzésére: a Holmium (2100 nanométer), NdYAG (1064 nanométer) és a felezett YAG vagy KTP (532 nanométer). Tekintettel a szöveti elnyelődés görbéjére, a Holmium hullámhossz tűnik a legmegfelelőbbnek, mert vízben az elnyelődése maximális, így porckorongon belül maximális hatás várható, annak minimális veszélye mellett, hogy a szöveten a sugár áthatol és nem kívánt területet ér. A lézerszál kialakítása és a készülék beállítása olyan, hogy 0.5 centiméteren belül a teljes energia elnyelődik, az útjába kerülő szövetek elpárologtatását eredményezve, mely a kívánt nyomáscsökkenéshez vezet. A beavatkozás befejező lépésekét depo steroid készítményt injektálunk a porckorongba a műtét következményeként törvényszerűen jelentkező gyulladásos reakció okozta fájdalmak kivédése céljából.

A műtétet követően egy hétig teljes gerinckímélet ajánlott egyszerű tornagyakorlatok rendszeres végzése mellett, majd két hetes átvezető periódus után teljes terhelés alkalmazható és a legtöbb munkakör ellátható. Amennyiben a beavatkozás nem járt sikerrel (jelenleg mind az irodalom, mind saját gyakorlatunk kb. 70%-os sikert mutat), a nem műtétes kezelés tovább folytatódik, illetve bármely nyílt műtéti technika megszorítás nélkül alkalmazható.

IDET, a porckorong rádiófrekvenciás hőkezelése

Újabb percutan technika, melyet ez évben (2006) osztályunkon is rendszerbe állítottunk. Az IDET (IntraDiscal Electrothermal Therapy) akkor alkalmazható, ha elsősorban nem a megvékonyodott porckorongfal kiboltosulása okozta nyomás a probléma, hanem annak érzékeny proprioceptorai, nyomásreceptorai jeleznek fölöslegesen, fájdalmat okozva. Ép porckorongfal esetén alkalmazzuk, ezt vagy megelőző diszkográfiával, vagy a beavatkozás előtt végzett disztenziós teszttel ellenőrizzük.

A beavatkozás a kijelölt porckorong punkciójával kezdődik, posterolateralis behatolásból egy kb 1,2 mm átmérőjű tű kerül bevezetésre, melyen keresztül az IDET próbot - képerősítő folyamatos kontrollja mellett - a porckorongbe juttatjuk. A kas flexibilis és a porckorongfal belső rétegén körbefutva vége a hátsó porckorongfalnak megfelelően helyezhető el. Ekkor egy előre beállított programot alkalmazva a kacs végét felmelegítjük (általában 90 Celsius-fokra). A rutin program 16,5 percig fut. A beavatkozás ébrenlétben (premedikációt követően) zajlik, biztonságos. Ahogy a porckorong fokozatosan felmelegszik, a Beteg kibírható nyomást, feszítést érez a derekában, esetleg melegséget alsó végtagjaiban.

A beavatkozást követő időszak a percutan lézeres porckorong dekompressziónál leírtak szerint zajlik.

Ballon kyphoplastika

Osteoporotikus (csontritkulásban szenvedő) Betegek hajlamosak csonttörésekre. Ezek leggyakoribbja a csigolyatestek kompressziós (zömüléses) törése, megroppanása, mely stabil ugyan, általában nem igényel műtéti ellátást, de nagyon fájdalmas, sokszor megnehezíti vagy meggátolja a Beteg mobilizálását és csak három négy hónap alatt múlnak el a tünetek. További probléma, hogy a háti-ágyéki csigolyatestek megroppanása fokozza a hát púpos görbületét (kyphosis), ami miatt a test súlyvonala egyre előrébb kerül, ez viszont a korral egyre csökkenő csonttömegű csigolyatestek fokozott törésveszélyét jelenti. Ha a megroppant csigolya magassága helyreáll, a kyphosis és ezen keresztül az újabb törés veszélye csökken, nem beszélve az azonnali fájdalomcsillapító hatásról.

A ballon kyphoplastica során percutan (mindössze csigolyánként két darab 1 cm-es nyílásból) két darab műanyag ballont vezetünk a törött csigolyatestekbe, azokat felfújjuk, így a megroppant csigolyatest magasságát helyreállítjuk, csontállományát tömörítjük. A ballonok leeresztését követően a kialakított üregeket félfolyékony csontcementtel töltjük ki. A Beteg másnap felkelhet, először függeszkedő járókerettel, majd két-három nap elteltével segédeszköz nélkül mobilis, fájdalomcsillapító igénye minimális.

Annak eldöntése, hogy a sokszor már korábban megroppant és összegyógyult csigolyatest közül melyik a frissen törött és ilyetén formán a beavatkozásra alkalmas, nem mindig egyszerű. Igénybe vesszük a CT, MRI és izotópvizsgálatok segítségét. A technika a Háti V. csigolyától a legalsó ágyéki csigolyáig alkalmazható.

Speciális eszközök

Operációs mikroszkóp

A hagyományos sebészi technikák során alkalmazott nagyító eszköz, mely fokozza a sebész precizitását a szövetek jobb megvilágítása, definiálhatósága által, lehetővé téve a biztonságosabb munkát és sokszor a kisebb feltárást.

Endoszkóp és digitális kamera

A percutan illetve minimálisan invazív eljárásokkal végzett műtétek hasznos segítője. Nagyít, világít és a szervezet belsejében széles feltárás nélkül tesz lehetővé manipulációt. Segítségével vízöblítés is alkalmazható.

Sebészi lézerek

Intézetünkben három különböző hullámhosszúságú lézer (két testben elhelyezve) használható, más és más céllal. 

• A láthatatlan Holmium lézer 2100 nm - es hullámhosszon működik, a vízben jól elnyelődik, átlátszó szövetek műtétjére és vágásra alkalmas. Impulzuslézer. 40 Watt teljesítményre képes. Ideális porckorongon belüli, epidurális térben valamint az ágyéki gerinc forámenjeiben végzett munkára, endoszkóppal vagy anélkül.

• Nd-YAG azaz Neodynium lézer 1064 nm láthatatlan hullámhosszon kevésbé nyelődik el vízben, így áttetsző szövetekben veszélyesen penetrálhat. Magunk ennek felezett hullámhosszon működő zöld fényű KTP 532 nm-es lehetőségét használjuk ki, mely 40 Watt teljesítményre képes és piros szövetekben (hemoglobin, vér) jól elnyelődve a szöveti (daganatsebészeti) munkát segíti, de megfelelő festékanyaggal előzetesen megfestett porckorongszövet eltávolítására is használható.

Sebészi navigáció vagy Computer Assisted Surgery (CAS)

A komputerasszisztált sebészi vagy más néven sebészi navigációs rendszerek a sebész tevékenységét segítő legújabb eljárások közé tartoznak. Ezen rendszerek használata lehetővé teszi az operáló sebész számára, hogy műtét közben, a Betegről műtét előtt készült röntgen, CT vagy MR felvételen pontosan követni tudja, hogy adott pillanatban a sebészi műszere hol helyezkedik el a Beteg anatómiájához viszonyítva. Ez egyrészt nagyobb pontosságot tesz lehetővé bizonyos speciális műtétek, (pl. daganat eltávolítás) során, másrészt általa kiküszöbölhető a műtét alatt a mobil röntgen átvilágító használata, és csökkenthető a Betegre műtét közben jutó sugárterhelés mértéke.

Intézetünkben az egyik legmodernebb berendezéssel rendelkezünk, amelyet napi rutinban tudunk használni a különböző fémimplantátum beültetést igénylő, ún. fixatios, ill. az egyéb nagy precizitást megkívánó műtétek során.

Érdeklődés esetén kérjük, küldjön levelet a magankorhaz@bhc.hu címre!