• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-5200 | E-mail: info@bhc.hu
    language enmagyar
    Betegségek

    Melanoma malignum

    Mi a melanoma?

    A melanoma elsősorban a bőr, elvétve a szem, az agyhártyák, illetve különböző nyálkahártyák melanocytáiból kiinduló rosszindulatú daganat. Gyorsan és gyakran ad áttétet, a tumoros folyamat későbbi szakaszában szinte bármely szervrendszert érinthet. Leggyakoribb áttétképzési helyek a nyirokcsomók, tüdő, agy, máj, távoli bőrterületek, csontok, mellékvese és a bélcsatorna.

    A betegség előfordulása a fehér bőrű népesség körében az egész világon meredeken nő, és ez a tendencia hazánkban is jól érzékelhető. A betegszám évtizedenként megduplázódik. A melanoma gyakoriságának jelentős emelkedését elsősorban környezeti tényezők magyarázzák. Legfőbb oknak a megnövekedett ultraibolya sugárzást tekintik, de nem elhanyagolható tény a lakosság által széles körben igénybe vett, kontrollálatlan szolárium használat sem. A tumor hátterében genetikai eltéréseket is feltételeznek, melyek kutatása napjainkban intenzíven folyik.

    Fontos kockázati tényezőnek tartják a gyermekkori, többszörös, súlyos, hólyagos leégéseket. Rizikótényezőnek tekinthető a magas naevusszám, az ún. atípusos naevus szindróma, a congenitalis naevusok, illetve családon belül már előfordult melanoma.

    A melanoma tünetei

    Szubjektív panaszt általában nem okoz, csak ritkán kíséri enyhe viszketés. A melanoma leggyakrabban ép bőrön keletkezik, ritkábban naevus talaján alakul ki. Az esetek 90%-ban festékes formában jelentkezik a bőrön, ritkán a nyálkahártyákon. A pigmentáció mértéke rendkívül eltérő, a halványbarnától a feketéig minden árnyalat előfordul. A bőrfelszínen bárhol kialakulhat. Klinikai megjelenése igen változatos. A daganat testtájak szerinti megoszlása a nemek között bizonyos eltéréseket mutat, férfiaknál leggyakrabban a törzsön, nőknél az alsó végtagon, azon belül is a lábszárakon jelentkezik.


    Kialakulhat rejtettebb lokalizációban is, mint a hajas fejbőr, talpak, ujjközök, körömalatti és genitális régió. Az átlagéletkor a diagnózis felállításakor 53-54 év körül van, azonban az utóbbi években egyre több a fiatalabb korosztályból származó beteg. Előfordulása gyermekeken igen ritka. A betegség előfordulása nőkben valamivel gyakrabban fordul elő.

    melanoma

    A melanoma diagnosztikája

    A diagnózis felállítása többlépcsős folyamat. A kórtörténet felvételekor tisztázni kell, hogy a bőrön látható elváltozás az ép bőrön, vagy már előzőleg is meglévő festéksejtes anyajegy kapcsán alakult-e ki, mióta észlelhető, okoz-e szubjektív panaszokat, a családban fordult- e elő melanoma és történt-e gyermekkorban leégés. Fizikális anyajegyszűrés azaz szakorvosi vizsgálat mellett az orvos munkáját ma már számítógépes programok segítik.

    Lehetőség van a naevusok lefényképezésére és a képek tárolására, így időről-dőre követhető a színbeli, nagyságbeli, alakbeli változás. A melanoma malignum gyanúja merül fel minden olyan festékes elváltozásnál, amely a bőrön hirtelen, újonnan alakul ki, vagy egy korábban meglévő színes anyajegy külleme megváltozik. A színbeli eltérés, a felszíni hámlás, nedvedzés, vérzés jelentkezése vagy fekély kialakulása, az elváltozás hirtelen növekedése, esetleg viszketés és gyulladásos jelek hívhatják fel a figyelmet a rosszindulatú elfajulásra.

    A következő lépés a labor és különböző képalkotó vizsgálatok elvégzése (mellkas röntgen, hasi ultrahang). A pontos diagnózist a sebészileg eltávolított daganat szövettani vizsgálata adja meg.

    A melanoma kezelése

    Az ellátás regionális centrumban történik, ahol a megfelelő ellátásához minden feltétel adott. A szükséges terápiáról bőrgyógyász, onkológus és sebész együttesen dönt. Amennyiben az elváltozás tünetei rosszindulatú jeleket mutatnak, akkor az anyajegyet teljes egészében el kell távolítani.

    Az egyedüli megoldás és a további következmények megelőzésének módja a korrekt, biztonsági udvarral történő sebészeti eltávolítás. Csak ennek birtokában lehet a további kezelésről és az ellenőrzések gyakoriságáról dönteni.

    A melanoma súlyosságának megítélésében szerepet játszik a szövettani metszetben mért daganat vastagsága, és az, hogy a rosszindulatú sejtek a bőr mely rétegét érintik. Szükség esetén a környéki nyirokcsomók eltávolítására is sor kerülhet. Amennyiben a rákos sejtek csak a hám legfelső rétegében találhatók, még nem adtak áttétet, a prognózis jó, a gyógyulási arány csaknem száz százalékos.

    Amennyiben a rákos sejtek a mélyebb rétegekben is megjelentek, illetve esetleg már a környező nyirokcsomókba, vagy a távolabbi szervekbe is áttétet adtak, sugár-, kemo- valamint immunterápiára is szükség lehet.

    A melanomás beteg utógondozása

    A melanoma malignummal kezelt betegek gondozása évtizedeken át tart. Az első évben, amennyiben kemoterápia zajlik, havonta történik kontroll, ellenkező esetben is negyedévente. A következő 5 évben félévente, 6-10 év között évente, 10 év eltelte után 2 évente indokolt ellenőrző vizsgálat.

    Mellkasi szűrést minden évben végezni kell, és ugyancsak minden évben meg kell nézni a májfunkciókat is. Indokolt esetekben CT, MRI, PET-CT vizsgálat is történhet.

    A melanoma megelőzése

    A melanoma kivédése szempontjából igen fontos a túlzott napozás kerülése, megfelelő védőruházat, kalap, UV-szűrős szemüveg viselése, fényvédőkrémek használata. Különösen fontos a gyermekek védelme.

    Tudni kell azonban, hogy a fényvédő krémek sem nyújtanak teljes biztonságot, annál is inkább, mivel a rákképződéshez vezető DNS károsodás a bőr "leégése" nélkül is bekövetkezhet idült fényártalom hatására.

    A megelőzéshez tartozik természetesen a szabálytalan, vagy hirtelen sokat növekvő, ill. megváltozott, vagy sérüléseknek kitett anyajegyek rendszeres bőrgyógyászati szűrése is.

    Így előzhető meg a melanoma - Interjú Dr. Tihanyi Lilla doktornővel