Epilepszia

Az epilepszia az agy olyan működési zavara, melynek során elektromos túlműködés alakul ki, bizonyos agysejtek gátlásuk alól felszabadulnak. Ennek következményeként elektromos kisülések, illetve kisülési hullámok keletkeznek melyek tudatzavarban (akár eszméletvesztésben), zavartságban, izomgörcsben, vizelet/széklettartási képtelenségben nyilvánulnak meg.

Tüneti epilepsziáról akkor beszélünk, ha az azt kiváltó ok ismert. Így pl. bizonyos agyi károsodások következtében (agyi sérülés, agyi infarktus), magas lázzal járó állapotokban, fertőzésekben, stb. is kialakulhat epilepsziás roham (tehát a görcsroham nem feltétlenül utal epilepszia betegségre).

Amennyiben a kiváltó ok megszüntethető, újabb roham spontán módon nem feltétlenül keletkezik. Ebből kifolyólag a kezelése is eltér az elsődleges epilepsziaformák kezelésétől. Felmérések szerint a társadalom 1-1,5%-a epilepsziás. Egyszeri epilepsziás rohamot pedig akár 5%-unk elszenved élete során.

Az epilepszia tünetei

Léteznek parciális, azaz részleges rohamok, valamint generalizált, azaz mindkét agyféltekére kiterjedő rohamok. A parciális rohamok lehetnek egyszerűek, vagy összetettek, attól függően, hogy tudatzavar is társul-e a rohamhoz. Néha ún. aurával indul egy-egy roham. Az aura egy olyan érzékcsalódással járó előérzés, mely utalhat az érintett agyterületre. Pl. vizuális hallucinációval járó aura utalhat az agy hátsó lebenyének érintettségére, vagy szaglási hallucináció a halántéklebenyből kiinduló rohamokra jellegzetes.

A legismertebb rohamfajta az ún. grand mal, vagy tónusos-klónusos roham (generalizált roham), mely során a beteg elveszti eszméletét, összecsuklik, majd az egész testen végighaladó izomrángások veszik kezdetét. A roham szűntével a beteg lassan visszanyeri eszméletét, de nem emlékszik a történtekre, akár álomba merül, illetve zavartan viselkedik. Ilyen rohamok során a beteg elharaphatja a nyelvét, bevizelhet, de ami a legveszélyesebb, hogy koponyasérülést szenvedhet, szélsőséges esetben akár balesetet okozhat.

Az epilepsziák felismerése és kezelése ez utóbbi szempont miatt is kiemelt fontossággal bír. Parciális rohamok felismerése nem mindig egyszerű, így kétségek, vagy epilepsziára utaló tünetek esetén ideggyógyász felkeresése szükséges.
Azonnali ellátást és kórházi felvételt igényel az ún. status epilepticus, mely hosszan tartó, ismétlődő rohamokból álló, életveszélyes epilepsziaszövődmény.

Az epilepszia diagnosztikája

Az epilepszia vizsgálata neurológus feladata, aki kikérdezés, szemtanúk beszámolója, fizikális- és neurológiai vizsgálat, laborvizsgálat, EEG és MRI segítségével állítja fel a diagnózist. Fontos elkülöníteni az epilepszia betegséget az egyszeri epilepsziás rohamtól, mely leggyakrabban alkoholmegvonás, vagy magas láz következménye.

Az epilepszia kezelése

Az epilepsziák közel 2/3-a egyetlen gyógyszer szedésével jól kezelhető, a betegek rohammentessé válnak. A fennmaradó 1/3 részben több gyógyszer szedése szükséges. Kivételes esetekben sebészeti eljárás is szóba jön. Az epilepszia olyan betegség, amelyben a beteg követése, rendszeres szakorvosi gondozása szükséges.

Intézményünkben az epilepszia diagnózisának szakmai elveit követjük. Ennek keretében a kórtörténet felvétele és neurológiai vizsgálat lehetséges. Az epilepsziadiagnosztikában megkövetelt MRI vizsgálat megszervezésében segítségére vagyunk.

A leírás a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.