Tüdőfibrózis

A tüdőfibrózisban (más néven tüdőhegedésben) szenvedő betegnél a tartós gyulladás hatására a tüdőszövet hegesedik, veszít rugalmasságából, kemény lesz, ezért nehezebb lesz az oxigén átjutása a keringés felé. A normális tüdőszövet egy rugalmas szivacshoz hasonló. 

A tüdőfibrózis számos betegség része lehet. A manapság gyakrabban emlegetett, csak a tüdőt érintő, ismeretlen eredetű tüdőhegesedést idiopathiás tüdőfibrózisnak nevezzük (rövidítve: IPF), ami nem gyakori betegség: 10 beteg/100.000 lakos/év. Többnyire középkorú vagy idősebb betegeknél fordul elő, de megjelenhet fiatalabb korban is.

A tüdőfibrózis tünetei

A betegség a kezdeti szakaszban lappang, nem okoz különösebb tüneteket. Később aztán nagyobb fizikai terhelés, majd a betegség előrehaladtával nyugalmi állapotban is nehézlégzés, fulladásérzés, szaporalégzés lép fel. A tartós, száraz ingerköhögés, fáradékonyság, fogyás is jellemző tünet. A betegség legvégső szakaszában az alábbi tünetek is felbukkanhatnak: elkékülő ajkak, dobverőhöz hasonlító ujjak és óraüveghez hasonlító körmök.

A tüdőfibrózis okai

Az idiopathiás tüdőfibrózis ismeretlen eredetű, ám számos tényező válthat ki tüdőhegesedést:

•  elhúzódó, súlyos bakteriális tüdőgyulladás, TBC, hörgőtágulat miatti gyulladások okozhatnak hegesedést,
• autoimmun betegségek (pl. reumás sokízületi gyulladás), krónikus szívelégtelenség is károsíthatja a tüdőt és okozhat tüdőhegesedést,
• egyes gyógyszerek, daganat elleni kemoterápiás szerek és a mellkasra kapott sugárkezelés mellékhatása is lehet tüdőhegesedés,
• káros anyagok hosszan tartó, nagy mennyiségű belélegzése, pl. szervetlen porok (kvarc, azbeszt) belégzése bányászoknál, kőfaragóknál, fogtechnikusoknál, de ez manapság igen ritka.

A tüdőfibrózis diagnosztikája

Miután a tüdőfibrózis a kezdeti szakaszban lappang, nem okoz különösebb tüneteket, ezért a páciensek csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már súlyos tüneteik vannak. Ekkor több vizsgálat is szóba jöhet:

• mellkas-CT-vizsgálat, illetve nagyfelbontású CT (HRCT) a korai diagnózis eszköze,

• fizikális vizsgálat, a tüdő meghallgatása, melynek során kifejezett tüdőfibrózis esetén hóropogásszerű hangot lehet hallani,

• röntgenfelvétel a mellkasról, melyen tüdőfibrózis esetén jellegzetes fibrotikus-hálózatos kép látható, de általában nem a korai szakaszban,

• a hörgőtükrözéssel vett szövettani minta csak az esetek kis részében adja meg a diagnózist, ha szükséges, akkor biopszia, sebészi mintavétel javasolt,

• kardiológiai kivizsgálás is indokolt, hogy a tüdőhegesedés miatt kialakuló szívbetegségeket, vagy az ettől független szívbetegséget, mely szintén okozhat nehézlégzést, ki lehessen mutatni és lehessen kezelni.

Pontos tüdőfibrózis diagnózis az esetek jelentős részében CT alapján állapítható meg, megfelelő jártasság és felvételek alapján.

Az idiopathiás tüdőfibrózis kezelése

A tüdőfibrózis, vagyis a kialakult hegesedés csak kezelhető, de nem gyógyítható. A hegesedéshez vezető betegségek némelyike az eredettől függően gyógyszerekkel kezelhető. Súlyos esetben oxigénpótlás is szükséges. A ritka, nem rendszerbetegség részeként jelentkező, csak a tüdőt érintő forma (idiopathiás tüdőfibrosis) ellen pár éve létezik két különböző gyógyszer, melyek a betegség romlását lassítják. A gyógyszerek megjelenése óta lett divatos szakmai téma a tüdőfibrózis, azóta létrejöttek fibrosis bizottságok is. Egyes esetekben a tüdőátültetés szükséges lehet a tüdőfibrózis végstádiumában, de a műtétre való alkalmasság megítélése nagyon összetett és végül élethosszig tartó gyógyszerelést, gondozást igényel a beteg.

Az idiopathiás tüdőfibrózis gyógyulási esélye

A tüdőfibrózis beteg legtöbbször évekig, évtizedekig tartó rehabilitációt (pl. inhalációs kezeléseket és légzésjavító tornát) és gondozást igényel. Tüdőfibrózis esetén a prognózis általában rossz, de egyénenként változó. Előfordulhat, hogy 4-6 éven belül halálhoz vezet a betegség, de megfelelően alkalmazott kezeléssel több évig stagnálhat is.

Tüdőfibrózisra hajlamosító tényezők: környezeti ártalmak, egyes gyógyszerek, genetikai tényezők.

Kapcsolódó cikkek

• Köhögés-kisokos: milyen betegségek okozhatják és mikor forduljunk orvoshoz?

A leírás a Budai Egészségközpont pulmonológus szakorvosainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.