Gócbetegség

Gócbetegség alatt olyan folyamatot értünk, amelynek során egy adott szerv vagy szervrendszer megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján kialakult fertőzéses eredetű, idült gyulladásából származik. Leggyakrabban a felső légutakban és a fogak környékén alakul ki, de a szervezetben bárhol előfordulhat.

A gócban baktériumok szaporodhatnak fel, amelyek a véráramba kerülve a szervezet csökkent ellenálló képességű területein megtapadnak, és azokat megbetegítik. A betegség kialakulásához nem feltétel a baktériumok jelenléte, az is elegendő, ha a kórokozók mérgező (toxikus) termékei érik el a véráram útján a távolabbi szerveket.

Gyakran antibiotikumos kezelés vagy beavatkozás, ill. műtét eredményezi az alaptünetek elmúlását. Mindig a beteg kora, állapota, betegségének súlyossága szabja meg a terápiát. A sikeres kezelés után gyakran hónapok telnek el, mire a betegség megszűnik.

A gócbetegség tünetei

• ismeretlen eredetű ízületi fájdalmak
• krónikus vesegyulladás
• krónikus vastagbél-gyulladás
• foltos hajhullás
• bőrön jelentkező kiütések, ekcéma
• a szem különböző rétegeinek gyulladásai ( ínhártya, szivárványhártya, kötőhártya..)
• allergiás tünetek
• különböző szervek, szervrendszerek hosszú ideje tartó, ismeretlen eredetű megbetegedései.
• fáradékonyság,
• levertség,
• alvászavar,
• hőemelkedés,
• vérszegénység,
• idegesség

Leggyakrabban előforduló gócok:

• a fogak
• a mandulák
• a középfül
• az orr melléküregei (arcüregek)
• az epehólyag, gyomor-bélrendszeri gyulladások
• a prosztata/petefészek

Fogászati gócok

Fontos tudnunk azt, hogy nem minden fogászati elváltozás viselkedik gócként! Ezeket a kórfolyamatokat csak akkor tekintjük gócnak, ha a szervezet egyéb területén olyan ismeretlen eredetű betegséget okoznak, amely gócbetegségnek tekinthető.

A fog eredetű gócok aránya nagyon magas. Bármely olyan fog szerepelhet gócként, amelyben mély szuvasodás látható, a fogbél elhalt és a fogbél idült gyulladása áll fenn. A gyökér körül kialakult elváltozások, a fogágyban maradt betört gyökerek, letört fogak, nem megfelelően gyökértömött fogak szintén gócként szerepelhetnek. Gócbetegség okozója lehet a fogágyban maradt, nem előtört fog is (pl. bölcsességfogak).

Krónikus ínygyulladás, fogágybetegség is lehet góc. Ezeket fogágyi (parodontális) gócnak nevezzük. Fogágybetegség során a fogak körül mély tasakok képződnek, amelyek rendkívül nehezen tarthatók tisztán. A tasakok mélyén elszaporodó baktériumok és toxinjaik szintén a véráramba kerülhetnek, és hozzájárulhatnak gócbetegség kialakulásához.

 Ha valamely betegség kapcsán felmerül fogászati góc jelenlétének gyanúja, akkor a szájüreg alapos átvizsgálása indokolt. Először ellenőrizzük a fogak vitalitását (él-e a foggyökér vagy sem), majd átvizsgáljuk a fogak koronai részét, megtekintjük, megtapintjuk az ínyt, speciális szonda segítségével ellenőrizzük, hogy vannak-e tasakok a fogak és az íny között. A fizikális vizsgálatot röntgenvizsgálat követi (általában áttekintő panoráma rtg. felvételt készítünk), ugyanis számos elváltozást kizárólag röntgenfilmen fedezhetünk fel. (pl.: gyökércsúcsi elváltozások, ciszták, áttörésben visszamaradt fogak, csonttasakok stb).

A lehetőségeknek megfelelően igyekszünk olyan módszert alkalmazni, amely a gócos fogak megtartását célozza meg. Ennek érdekében gyökérkezeljük a fogat, megfelelően záró, csúcsig érő gyökértömést készítünk, esetleg sebészileg gyökércsúcs eltávolítást végzünk. Számos esetben előfordul, hogy a konzervatív kezelések ellenére sem sikerül a gócot felszámolni. Ilyenkor a teljes fog eltávolítása javasolt.

A rendszeres fogászati ellenőrzés, az időben és megfelelő módszerekkel kezelt fogak minimálisra csökkentik a fogászati góc kialakulásának esélyeit.

Fül-orr-gégészeti gócok

A garatmandula gócszerepe a leggyakoribb, és mivel általában semmiféle lokális panaszt nem okoz, sőt a mandulaműtéten átesett betegeknél is felléphet, akár egy színes gombostűfejnyi ún. residuum (gyulladás maradvány) által, vizsgálata rendkívül fontos gócbetegség gyanúja esetében.

Az is előfordul, bár igen ritkán, hogy a garat nyirokszövetében telepednek meg a kórokozók. Ezt kimutatni csak a váladéktenyésztés útján tudjuk. Ilyenkor megállípítjuk, hogy pontosan milyen baktériumról van szó - leggyakrabban streptoccus vagy staphylococcus. Ugyancsak a tenyésztéses vizsgálattal kerül meghatározásra a megfelelő antibiotikum, amelyre a kórokozó érzékeny, azaz amelyek a baktériumok szaporodását gátolják ill. a baktériumokat elpusztítják.
A célzott antibiotikum szedés után nagyon fontos a torokváladék tenyésztés újbóli elvégzése, hiszen csak így tudjuk igazolni egyértelműen a góc felszámolását, esetleg megmaradását. Ennek néhány héttel az antibiotikus kúra után kell megtörténnie a fals negatív eredmény elkerülése érdekében.

Az egyéb fül-orr-gégészet gócoknak(arcüreggyulladás, középfülgyulladás) van valamilyen helyi tünete is, természetesen ezek vizsgálata is fontos, de ilyenkor a beteg panaszai általában eligazítanak a részletesebb kivizsgálást illetően. Ilyenkor orr- vagy fülváladék tenyésztés, orrendoscopia, tympanometria, esetleg arckoponya CT, stb. jön szóba, de ezt csak ilyen irányú panasz, vagy fizikális jel esetén végezzük el, ellentétben a garatképletek gócszerepével, ahol kötelező a torokváladék tenyésztés, mert gyakran semmiféle fizikális jel nem utal gócra.

Szemészeti gócok

A szemészeti vizsgálatok során főként a szem bizonyos rétegeinek gyulladásos tünetei (az érintett terület függvényében: szemkipirosodás, fénykerülés, fájdalom, látásromlás, stb.) vetik fel a góckutatás szükségességét. Az általános szemészeti vizsgáló módszerek mellett a diagnózis felállításához csupán bizonyos esetekben szükséges további specifikus szemészeti vizsgálat (érfestés, ultrahang) végzése.

A gyulladásos tünetek mögött számos tényező (baktérium,- vírus,- gomba,- parazita-fertőzés, sérülés…), vagy specifikus gyulladásos, szisztémás megbetegedés (SPA, Reiter-kór, Rheumatoid arthritis, Crohn, Colitis ulcerosa..) is állhat. Így diagnózis megszületésekor az azonnal elkezdett lokális szemészeti kezelés (szemcsepp/szemkenőcs) mellett a kiváltó ok és az alapbetegség feltárása, kezelése is elengedhetetlen a mielőbbi, szövődménymentes gyógyuláshoz.

A szemészeti gyulladások etiológiája számos esetben - az alapos góckutatás elvégzése ellenére is - ismeretlen marad. A szemészeti gyulladásos tünetek lefolyása rendkívül különböző, - a rövid ideig tartó, gyorsan gyógyuló formáktól akár a látásvesztéssel végződő súlyos formái is előfordulnak - így mindig törekedni kell az etiológia tisztázására.

Súlyos esetekben a helyileg alkalmazott szemcsepp/szemkenőcs és injekció mellett szükség lehet általánosan adott kezelésre (általános antibiotikum, szteroid, citosztatikum, stb.), ilyenkor a szemész a társ-szakmában dolgozó kollégákkal (reumatológus, belgyógyász) együttműködve végzi a szükséges általános kezelést.

Urológiai gócok

Urológiai vonatkozásban elsősorban a vesekő, hólyagkő, esetleg prosztatakő felületén kialakuló ún. biofilmben élő kórokozók jelentenek problémát. Az antibiotikus kezelés ugyanis csak átmeneti megoldást jelent, és többnyire nem jut be a hatóanyag a biofilm belsejébe, csak az "úszó" kórokozókat pusztítja el. Az antibiotikum elhagyása után a kórokozó ismét szaporodásnak indulhat.

Hasonló patomechanizmus áll a prosztata mirigystruktúrájában letokolt kórokozók túlélése hátterében, melynek objektív vizsgálata igen nehézkes lehet. Fentiek közül a kövek eltávolítása a góc megszűntetésének alapfeltétele. A köves prosztata gyulladás megoldása a panaszok mértékétől és recidíva gyakoriságától függően akár a prosztata endoscopos, húgycsövön keresztüli reszekciója (kimetszése) lehet. Nem köves prosztatikus góc feltételezése esetén prosztata masszázs előtti és utáni vizelet üledék és tenyésztés vizsgálat, illetve képalkotók közül a rektális (végbél) UH vizsgálat segíthet a diagnózis felállításában. Tenyésztési eredmény után célzott antibiotikus kezelés, de visszatérő fertőzés, letokolt prosztata tályog esetén akár a fent említett prosztata reszekció nyújthat megoldást.

A leírás a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.