65 millió beteg, 200 tünet - Interjú Dr. Bencze Ágnes főorvossal a post-COVID szindrómáról

Az akut koronavírus-fertőzést követően kialakuló panaszok közel 65 millió embernél jelentkeztek és változatosak lehetnek, számos szervet, szervrendszert érinthetnek. Mintegy 200 tünet köthető az ún. post-COVID szindrómához, de a közelmúltban is jelentek meg kutatások, melyek próbálják ezeknek a szövődményeknek a listáját szűkíteni. Dr. Bencze Ágnes belgyógyász, kardiológus főorvost kérdeztük a post-COVID szindróma gyakoriságáról, kezeléséről, leggyakoribb tüneteiről, valamint intézetünk speciális szűrővizsgálatáról és a hiteles információk kiválasztásának nehézségéről.

A post-COVID és a hosszú-COVID kifejezést már sokan hallhatták, ismerhetik. Mit érdemes tudnia annak, aki mégis most találkozna ennek a szindrómának a nevével először? 

Akut koronavírus fertőzést követően, ha a páciens 12 hét múlva is panaszos, akkor beszélhetünk post-COVID vagy hosszú-COVID szindrómáról. A tünetek akár 4-12 hónapig is elhúzódhatnak. A szakirodalomban krónikus COVID betegségként is említik. A post-COVID tünetek megjelenésében szerepet játszik az elhúzódó gyulladás, a kóros immunválasz, a különböző szervekben (pl. agy, tüdő, szív, emésztőrendszer, vese) megmaradó vírusrészecskék. 

Melyek a COVID leggyakoribb szövődményei a statisztikák és az ön tapasztalatai szerint? 

Az akut fertőzés lehetséges szövődménye a tüdőembólia, a szívelégtelenség és a stroke. Long-COVID esetében közel kétszáz tünetet publikáltak az elmúlt néhány évben, de a legjellemzőbbek a fáradékonyság, a köhögés, a mellkasi fájdalom, a palpitáció (szívdobogásérzés), és az időszakosan jelentkező nehézlégzés. Szakirodalmi adatok szerint a COVID fertőzést követően nőhet a cukorbetegség kockázata, de ezeket az adatokat még részletesen kell elemezni a következő években. 

Más fertőzések is okozhatnak hosszútávú szövődményeket, vagy ez a COVID sajátossága? 

Számos vírusfertőzés után jellegzetes tünet a krónikus fáradékonyság, ami heteken, hónapokon keresztül is tarthat. Más vírusok esetén is ismertek késői szövődmények, pl.  daganatok alakulhatnak ki évtizedekkel később az akut fertőzést követően (pl. a humán papilloma vírus szerepet játszik a méhnyakrák kialakulásában vagy a hepatitis C vírus okozhat májdaganatot). 

Mit kell tudni a Budai Egészségközpont post-COVID szűréséről? Kiknek ajánlott? 

A post-COVID szűrésünk azoknak a pácienseknek ajánlott, akik az akut fertőzést követően panaszosak maradnak, fizikai teljesítőképességüket csökkentnek érzik vagy terheléskor szapora szívverést tapasztalnak. Nemcsak a post-COVID szindróma kimutatása érdekében ajánlott eljönni, hanem különböző lehetséges szövődményeket is ki kell zárni, pl. szívizom-károsodás, szívelégtelenség, tüdőembólia. A szűrés úgy van kialakítva, hogy ezekre a problémákra is fókuszál. A csomag tartalmaz laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat (szívultrahang, alacsony sugárdózisú mellkas CT), valamint EKG-t. Az eredményeket belgyógyászati-kardiológiai véleményezéssel zárjuk. Sok esetben a fertőzés felszínre hozhat akár már korábban is meglévő egészségügyi problémákat, amik addig nem voltak ismertek, mint például magasvérnyomás.  

Lehet-e kezelni a hosszú-COVID szindrómát? 

A fáradékonyságnak nincs speciális gyógyszeres terápiája. Pihenéssel és vitaminokkal lehet javulást elérni. Tüneti terápiát lehet alkalmazni köhögésre, a nehéz légzés esetén pedig inhalációs gyógyszerekkel és légzőtornával lehet segíteni. A mellkasi fájdalomra nem-szteroid gyulladáscsökkentők szedhetőek.

Megelőzhető a post-COVID kialakulása? 

Járvány idején az akut fertőzést szükséges megelőzni vakcinával, távolságtartással vagy maszkhasználattal. Az oltás a hosszútávú szövődmények ellen is védelmet nyújt. Ezzel szemben, akik két-három alkalommal is megfertőződtek súlyosabb post-COVID tüneteket említenek. 

Mennyire gyakran alakul ki post-COVID szindróma? 

A vakcináknak köszönhetően a delta és az omikron variánsok megjelenésének idején már sokkal ritkább volt a post-COVID szindróma kialakulása. A fertőzésen átesett oltott pácienseknek már csak 6-10 százalékát érintik a hosszútávú szövődmények. A pandémia elején a kórházban kezelt betegeknél ez a szám 50-70 százalék, az otthon gyógyulók esetében pedig 30 százalék volt. Ez egyértelműen mutatja, hogy az akut fázis súlyosságától is függ a post-COVID szindróma kialakulásának valószínűsége. Összesen, világszerte közel 65 millió embernél észlelték a hosszú-COVID tüneteit, nőknél kétszer olyan gyakran következett be.  

Rengeteg tudományos cikk és kutatás jelenik meg még mindig a témában. Várhatóak még meglepő eredmények? 

Számomra mindig várható új eredmény. Bízom benne, hogy a tudomány javítani fog az akut fertőzések kezelésén, valamint egyre jobb vakcinák kerülnek majd forgalomba.  

Hogyan igazodjanak el az átlagemberek a rengeteg új hírben? Ön mit tanácsol, kire hallgassunk, hogyan szűrjük ki a hiteles információkat? 

Korábban morzsányi egészségügyi információhoz jutottak az emberek, ma már viszont tengernyi újdonságot olvashatnak el. Nehéz eligazodni a rengeteg álhír és tévhit között. Bár a social mediában terjed a legtöbb álhír, a szakmabeli influencereknek lehet hinni.  A megfelelő személy vagy fórum megtalálása nehéz, de szükséges, ha hiteles információhoz szeretnének jutni azok is, akik a témában érintettek vagy egyszerűen csak érdeklődőek.

Forduljon szakembereinkhez!

A Budai Egészségközpontban öt helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.