• Szolgáltatásaink
  • Árlista
  • Magunkról
  • Kapcsolat
  • Karrier
  • Telefon: (+36) 1 489-52-00 | E-mail: info@bhc.hu
    Cikkek
    2022-es cikkek
    2021-es cikkek
    2020-as cikkek
    2019-es cikkek
    2018-as cikkek
    2017-es cikkek
    2016-os cikkek
    2015-ös cikkek
    2014-es cikkek
    2013-as cikkek
    2012-es cikkek
    2011-es cikkek
    2010-es cikkek
    2009-es cikkek

    A kommunikáció a gyógyítás része - Interjú Dr. Ganyecz Máté urológussal

    Intézetünk urológus szakorvosaihoz csatlakozott Dr. Ganyecz Máté, aki nagy szerepet vállal az endourológiai műtétek hazai megújításában és fejlesztésében, valamint a betegekkel való kommunikáció fontosságát kiemelkedő helyen kezeli. Interjúnkban a leggyakoribb urológiai problémákról és azok megelőzési lehetőségeiről, műtétes beavatkozásokról, továbbá változatos külföldi, illetve hazai tapasztalatairól kérdeztük.

    Gyakornokként sebészetben és urológiában is szerzett tapasztalatot, végül pedig az utóbbi szakterületre esett a választása. Miért különleges az ön számára az urológia?

    Az urológia egyik szépsége számomra az, hogy itt az első betegtalálkozástól a diagnosztikán, a terápián, a beavatkozáson és az utókezelésen keresztül egészen az utánkövetésig kezünkben van minden feladat. A medicina más területei sokkal nagyobb mértékben hagyatkoznak a társszakmákra. Mivel mi magunk végezzük az ultrahangvizsgálatot gyakran már az első vizsgálatkor fel tudunk ismerni különböző problémákat és célzottan tudjuk végezni a további kivizsgálást. Mivel a legtöbb beavatkozást követően a beteg még hosszú utókövetést igényel, sokszor évekig is kísérhetjük egy-egy páciensünket a gyógyulás és az egészséges életmód útján. Ez a fajta beteg-orvos kapcsolat szintén különlegessé teszi a szakmát.
    Ezen túl az operációk teljes palettája az urológiai gyakorlat részét képezi. Nyílt műtétek, laparoszkópos és endoszkópos, vagyis húgycsövön keresztüli beavatkozásokat, illetve percutan (bőrön át történő) kőműtéteket egyaránt végzünk, ezért változatos és izgalmas ez a terület.

    A kommunikáció a gyógyítás része

    Melyek a leggyakoribb urológiai problémák és hogyan előzhető meg a kialakulásuk?

    Az urológiai betegségeket az Európai Irányelv is két fő csoportra osztja, onkológiai és nem-onkológiai betegségekre. Az előbbi kategóriában a kiváltó okokat egyelőre nem ismerjük pontosan. Ez alól kivételt képeznek például a húgyúti hám eredetű tumorok, ahol tudjuk, hogy a dohányzás a legfőbb rizikófaktor. Vese-, here- és prosztatadaganatok esetében a genetikai faktoroknak van jelen tudomásunk szerint a legfőbb szerepe, a környezeti hatások jelentősége még nem tisztázott.
    A betegek nagy része az urológiai szakrendelésen valamilyen vizelet ürítési, vagy tárolási panasszal jelentkezik. A kivizsgálás során mindig először a rosszindulatú betegségeket kell kizárni, illetve az úgynevezett alarm tünetekre kell rákérdezni (pl. vérvizelés), és ha már sikerült a kiváltó okot meghatározni, akkor lehet adekvát terápiát kezdeni. Az alsó húgyúti panaszoknál a mozgáshiány, dohányzás, túlsúly, túlzott kávéfogyasztás, valamint rossz folyadékbeviteli szokások egyaránt fontos szerepet játszanak, illetve a társbetegségek (pl. elhízás, szív- vagy cukorbetegség) szintén jelentősek a tünetek megjelenésében/súlyosbodásában.  Ilyenkor nagy hangsúlyt kap a beteggel való kommunikáció, mert egy hosszú évek alatt kialakult problémát nem lehet pillanatok alatt visszafordítani tüneti kezeléssel. Van, akit egyértelműen gyógyszerrel kell kezelni, de sokszor az életmódváltás szerepe az elsődleges.

    A kommunikáció a gyógyítás része

    Ön nagy számban végez különböző endourológiai beavatkozásokat, ezért ebbe az irányba orientálódik. Tudna mesélni ezekről pár szót?

    Endourológiai műtétek során a húgycsövön keresztül tudunk betegségeket gyógyítani, mint például hólyagtumorok, prosztatamegnagyobbodás, húgycsőszűkületek. Magyarországon mostanában jelennek meg az újabb eljárások, mint például a bipoláris és lézereszközökkel kivitelezett prosztata enukleációs megoldások, melyeket egyre gyakrabban igyekszünk alkalmazni a gyakorlatban. Ilyenkor nem csak kis szeleteket vágunk ki a prosztatából, mint a hagyományos módszerek esetén, hanem magát a teljes panaszt okozó adenómát leválasztjuk a tokról. Nagy előnye ennek a technikának, hogy ezután soha többé nem tud kiújulni a betegség.

    Az urológiai problémák sokszor valamilyen invazív vagy műtéti beavatkozást igényelnek. Az ön tapasztalata szerint melyek a leggyakrabban előforduló ilyen típusú kezelések? Mit kell tudnia a páciensnek egy-egy műtétről?

    A gyakori endourológiai beavatkozások mellett a nagyobb operációkat laparoszkóppal vagy nyílt műtéttel végezzük. Igyekszünk egyre nagyobb hangsúlyt fektetni a minimál invazív beavatkozásokra, mivel így alacsonyabb a megterhelés, kisebb a posztoperatív (műtét utáni) fájdalom és gyorsabb a felépülés is. Emiatt megrövidül az ápolási napok száma, illetve a munkából való kiesés. Az alapos tájékoztatás nagyon fontos, a betegnek pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy mi vár rá a műtét során, illetve a posztoperatív szakaszban. Az is lényeges, hogy a páciens tisztán lássa az állapotát, és racionális elvárásai legyenek egy-egy beavatkozással kapcsolatban. Jó példa erre, hogy ha lehetőség van rá, a veseköves betegekkel még a CT felvételt is közösen nézem meg, mivel egy ilyen műtét tervezést és előre gondolkodást igényel, amibe érdemes bevonni őket is. Sajnos előfordul, hogy nem tudjuk egyszerre eltávolítani az összes vesekövet az anatómiai viszonyok miatt, ezért is jobb ezt már az operáció előtt tisztázni. Viszont figyelni kell arra, hogy ne akarjunk túl sok információt átadni, mert ha sebtében akarunk mindent közölni - az összes szükséges kivizsgálás menetét és későbbi terápiás lehetőségeket -, azzal csak összezavarjuk a beteget. Mindig fokozatosan kell adagolni a tudnivalókat.

    A kommunikáció a gyógyítás része

    Önéletrajza nagyon színes múltról árulkodik: gyakornokként járt Svájcban, de dolgozott mentőápolóként, általános orvosként vidéki kisvárosokban, háziorvosi rezidensként Szegeden, jelenleg pedig a fővárosban urológusként praktizál. Ezek a tapasztalatok milyen extra tudást, látásmódot adtak önnek?

    Egyetemistaként Svájcban szerzett tapasztalatom nagyon értékes volt, a sebészeten sokféle műtétben részt tudtam venni, itt ismertem meg a laparoszkópos eljárásokat, amelyek nálunk akkoriban még csak gyerekcipőben jártak. A központi orvosi ügyeletben eltöltött időnek köszönhetően a sürgősségi és akut eseteket is higgadtan tudom kezelni, valamint a háziorvosi gyakorlat miatt „távolabbról” is meg tudok figyelni egy-egy problémát, nem csak az urológus szemüvegén keresztül. Ez utóbbi képesség főleg olyan esetekben jelent segítséget, amikor az urológiai panasz valójában valamilyen társbetegség tünete, amit fel kell ismerni.

     

    Szeretne első kézből értesülni:

    • aktuális kedvezményes vizsgálatainkról
    • szakértőink prevenciós cikkeiről
    • feliratkozott pácienseink részére elérhető exkluzív tartalmakról
    • szakmai újdonságainkról?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre most és május 31-ig 15% kedvezményt biztosítunk számos
    szakorvosi vizsgálatunk díjából! Feliratkozom!