Nem szabad elbagatellizálni és betudni az öregségnek a demencia első jeleit

Jelentősen javítható az életminőség és növelhető a várható élettartam, ha időben elkezdődik a demencia kezelése. Ehhez azonban az szükséges, hogy időben felismerjük és helyén kezeljük az első tüneteket – figyelmeztet dr. Balázs Nóra neurológus.

„Egy kis feledékenység. Csak a kor velejárója, hogy kevésbé tudja ellátni magát” – legyintünk, ha hanyatlást tapasztalunk hozzátartozónk képességeiben. Holott lehet, már egy kóros folyamat zajlik, amely neurológiai terápiát igényel.

Melyek az intő jelek?

„Ha már tíz éve ugyanaz a mikrója a családtagnak, majd egyszer csak nem tudja, hogy melegítsen benne ételt, ugyanígy, ha eddig gond nélkül bánt az okostelefonnal, ám hirtelen problémát okoz a használata, vagy eddig rutinosan járt bevásárolni, de most már fél, hogy eltéved, akkor fennáll a gyanú, hogy elindult egy káros folyamat, amely nem az öregség számlájára írható” – hívja fel a figyelmet dr. Balázs Nóra neurológus, akinek kiemelt szakterülete a demencia.

A betegség spektrumon értelmezhető. A kezdeti állapotban a páciens már érzékel nehézségeket a mindennapjaiban, de még tökéletesen el tudja látni feladatait. Igaz, kicsit lassabban, több energiaráfordítással. A szűrés, részletes átvizsgálás alkalmával a gyanújelek azonban már ebben a fázisban is felfedezhetők, és szorosabb követés alá vonja a szakorvos a beteget, hogy tetten érhető legyen az a pillanat, amikor az intakt állapot felbomlik, és segítséget igényel a páciens.

A demenciaszűrés menete

A komplex, 4-5 lépésből álló vizsgálat megbízható képet ad arról, milyen állapotban van a páciens. „Lényeges, hogy olyan valaki kísérje el az egyént, aki a mindennapjaira rálátással bír, mivel az állapotfelmérő beszélgetésbe nemcsak a pácienst vonja be a neurológus szakorvos, hanem a hozzátartozót is. A részletes beszélgetést követően szűrő jellegű teszt is történik, amely arra irányul, hogy szükséges-e részletesebb pszichológiai felmérés a demencia irányában”– ismerteti a szűrés részleteit dr. Balázs Nóra.

Ezen felül egy neurológiai, fizikális vizsgálatra is sor kerül. Akár mozgáshoz, akár más funkcióhoz kapcsolódóan derül ki károsodás, a szakorvos további vizsgálatokra küldi a pácienst, ha kell, képalkotó- és laborvizsgálatra.

A 65 éves kor vízválasztó

Létezik egy határvonal, amely 65 évnél húzható meg: ezen kor alatti és fölötti populációra osztják szét az érintetteket a szakemberek. Elmondható, hogy mind a két korcsoportban az Alzheimer-betegség számít a leggyakoribbnak. Ezt leszámítva azonban a kórképek más spektrumon mozognak a két korcsoportban, azaz 65 év fölött más demenciatípusok fordulnak elő nagyobb számban, mint előtte.

A számok azt igazolják, hogy az idősebbeknek nagyobb esélye van a demencia kialakulására, az életkor számít a legfőbb rizikótényezőnek. Az első jeleket általában 65 éves kor környékén találja meg a szakorvos – ettől a ponttól rajzolódik ki egy meredek emelkedés az előfordulási görbében.

Nagyon gyakori, hogy 30-40 évesek is jelentkeznek feledékenység panasszal a neurológusnál. Esetükben azonban rendszerint nem egy idegsejtpusztulással járó kórkép húzódik meg a háttérben, nem visszafordíthatatlan funkcióvesztésről van szó. Más egészségügyi probléma kísérőjeként jelentkezik a feledékenységérzet. Például a szorongás, depresszió is megnyilvánulhat ilyen tünetben, de az alváshiány, a kimerültség és a stressz is sokat ronthat a kognitív képességeken. A kimerültség hónapokig stagnáló, szokatlanul kellemetlen állapotot eredményezhet, amely akár komolyabb neurológiai problémát is sejtethet, alaptalanul.

Az időben megkezdett terápia sokat javíthat az életminőségen

Az alkalmazott gyógyszeres készítmények mind neurológiai szakorvosi kompetenciához kötöttek, és a panaszok, tünetek enyhítését szolgálják. Javasolt már korán elkezdeni a betegek rehabilitációját is. „A cél az intellektus magasabb szinten tartása. Tornáztatni kell az agyat, amennyire lehetséges, például memóriajátékokkal, keresztrejtvényfejtéssel, olvasással” – javasolja dr. Balázs Nóra. „A tévénézés azonban nem segít a demencia kapcsán” – mondja a szakorvos.

Közkeletű tévhit, hogy a memóriazavar egyenértékű a demenciával, pedig csupán a tünetspektrum egy része. Valójában a viselkedésváltozástól kezdve, a személyiségváltozáson át, a hangulati zavarokon keresztül mindenféle formában megnyilvánulhat a betegség. Fontos, hogy ezeket a tüneteket mozgással is lehet enyhíteni. Egy könnyebb torna, séta a szabadban – mind-mind segíthetnek az állapotromlás feltartóztatásában, és hogy minőségi időt nyerjünk a betegnek és a hozzátartozóknak.

A régi készítmények a vérkeringést serkentették. Az elmúlt 50-60 évben azonban kutatások révén fény derült rá, mely kémiai anyagok aránya változik gondolkodás-, memória-, és mozgászavar esetén. A jelenlegi gyógyszerek ezeknek a kémiai anyagoknak az átalakulásába, illetve hatásmechanizmusába avatkoznak bele. Ezen készítmények révén igyekszünk elérni, hogy az adott kémiai anyag, amelynek fokozatosan csökken mennyisége, tovább tudjon hatni. Nem tudjuk pótolni tehát, de tudjuk potencionálni a működését.

Enyhe eseteknél lesz csak alkalmazható az új terápia

A definíció szerint akkor beszélhetünk demenciáról, amikor már felmérhető károsodás alakult ki, és nehézségeket tapasztal a beteg a mindennapokban. Több típusa is létezik a betegségnek, amelyre elérhető gyógyszeres tüneti terápia. Az elmúlt néhány évtizedben azonban indultak kutatások előremenetelt lassító kezelési céllal is. Magyarországon ennek még korlátozott a hozzáférhetősége, de a következő 5-10 évben ezen a területen jelentős áttörés várható.

Ami fontos, hogy az imént említett új – nem tüneti, hanem a betegség előrehaladását lassító – terápia csak enyhe esetekben indítható. Aki már súlyos stádiumban jut el szakorvoshoz, az minden bizonnyal a kezelhető tartományon kívül esik majd. A neurológus társadalom feladata jelenleg az, hogy megtalálják és idejében diagnosztizálják azokat, akiknek majd segítséget jelenthet az új típusú kezelés.

Éveket lehet nyerni azzal, ha a terápia időben elindul

Az eddigi tapasztalatok szerint az időben elkezdett kezelés révén akár négy-öt évvel is kitolható az önálló ellátás képessége. Azaz ennyivel tovább lesz elegendő a kevesebb, családi segítség, ennyivel később szorul a beteg intézményes támogatásra.

„Nézzük az Alzheimer-kórt! Hazánkban jellemzően későn diagnosztizálják, így mindössze néhány éve marad a betegeknek, pedig a nemzetközi tapasztalatok alapján a várható élettartam ennek többszöröse is lehetne időben történő felismerés és terápia mellett. Ez is mutatja, mennyire fontos, hogy probléma esetén minél hamarabb merüljön föl a neurodegeneratív betegség gondolata, és kerüljön minél hamarabb szakellátóhoz a beteg, majd maradjon gondozásban” – hangsúlyozza dr. Balázs Nóra neurológus.

Mit tehetünk a megelőzésért?

Rizikófaktornak számít a demencia kapcsán a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az erek rossz állapota, és a magas vérzsírszint is. Ezek karbantartásával nemcsak egy szív- vagy agyi infarktust tudunk megelőzni, hanem az Alzheimer-betegség kialakulásának esélyét is csökkenthetjük. Preventív hatása van a testmozgásnak is, amelyet természetesen össze kell hangolni az életkorral és a fizikai állapottal.

Az Alzheimer-kór a nők körében sokkal gyakoribb. Van azonban olyan demenciaforma, amely a férfiaknál jelentkezik nagyobb számban, ilyen például az Alzheimer-betegségtől eltérő képet mutató vaszkuláris demencia. Ekkor keringészavar következtében az agy kritikus pontjai megsérülnek vagy túl sok helyen sérül meg az agy agyi infarktusok miatt.

„Világszerte nagyjából 7 százaléka küzd a populációnak demenciával. Magyarországon ennél lényegesen alacsonyabb a diagnosztizáltak aránya, nagyon sok eset nem kerül felismerésre. Rengeteg teendő van még ezen a területen, ami a szűrést illeti” – vázolja a helyzetet dr. Balázs Nóra.

A legfontosabb tehát az, ha felmerül bennünk a kétely a hozzátartozónk viselkedésében bekövetkezett változás kapcsán, akkor érdemes felkeresni egy neurológust, és megosztani vele az aggasztó tapasztalatainkat egy demenciaszűrés keretében.

Forduljon szakembereinkhez!

A tízszeres Superbrands-díjas Budai Egészségközpontban három helyszínen több mint 300 neves szakorvos magánrendelését keresheti fel mintegy 45 szakterületen. A személyre szabott ellátásról képzett, hosszú ideje együtt dolgozó szakembergárda gondoskodik. 23 év tapasztalatait és csaknem 450.000 ügyfelünk visszajelzéseit figyelembe véve folyamatosan azon dolgozunk, hogy a hozzánk fordulók számára igényeik és idejük tiszteletben tartásával a lehető leghatékonyabban szervezzük meg a gyógyító tevékenységet.