Magyarországon a munkáltatók egyértelműen az első három területre koncentrálnak: a munkavállalók oktatására, tréningjére, a különböző képzési programokra a cégvezetők elengedhetetlenül szükséges és biztosan megtérülő befektetésként tekintenek.
A negyedik elemre, azaz a dolgozók egészségi állapotára lényegesen kevesebb figyelem irányul, ami elsősorban abból adódik, hogy a munkáltatók az egészségmegőrzést a dolgozók egyéni felelősségének tekintik. Pedig az egészségi állapot alapvetően meghatározzaa munkavállalóba befektetett tőke megtérülését, sőt szélsőséges esetben akár teljesen meg is akadályozza azt, ami súlyos gazdasági veszteséget jelent az egyén és a munkáltató számára egyaránt.
Az egészség hosszantartó hiánya - amellett, hogy egzisztenciális válságba sodorhatja a munkavállalót - hatalmas költségeket jelent a munkáltató számára is. A közvetlen költségek mellett, mint a betegszabadság vagy a táppénz, olyan közvetett tételekkel is számolni kell, mint a hatékonyság csökkenéséből, a határidők csúszásából adódó extra kiadások, vagy az esetleges munkaügyi perek költségei. A tartósan munkaképtelen munkavállaló tudása, képessége, lojalitása így nem hoz létre új értéket, holt tőkévé válik.
A vállalatok számára létkérdés, hogy a magasan kvalifikált, fontos szakmai és szervezeti tapasztalatokkal rendelkező munkavállalók a lehető leghosszabb ideig tartsák meg munkavégző képességüket. Az egészséges dolgozó az üzleti célok elérésének elengedhetetlen feltétele!
Egy jól működő egészségvédelmi program azonban nem csak a kiadáscsökkentésben játszik szerepet, hanem a termelékenység növeléséhez is nélkülözhetetlen. A jó egészségi állapotban, biztonságos környezetben dolgozó munkavállalók nagyobb elkötelezettséggel, hatékonyabban végzik a munkájukat, nagyobb profitot termelnek, ezáltal a vállalatnak lehetősége lesz a program bővítésére, ami a versenyképesség további növekedéséhez vezethet. Egy "angyali kör" jön tehát létre, azaz a pozitív folyamat öngerjesztővé válik, hozzájárulva a versenyképesség fenntartásához.
Mindehhez átfogó stratégiára van szükség, melyet a munkáltatók, a munkavállalók és az egészségügyi szolgáltató együttesen alakítanak ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érdeklődés és az együttműködés a program iránt akkor tartható fenn, ha a dolgozókat is bevonják a folyamatba a tervezéstől egészen a végrehajtásig.
A hatékony munkahelyi egészségvédő program céljai:
Elsődleges cél: a dolgozók rizikófaktorainak megszüntetése vagy mérséklése (munkavédelem, ergonómia, életmód programok, védőoltások stb.).
Másodlagos cél a betegségek és az azt megelőző állapotok korai kimutatása (szűrővizsgálati programok).
Harmadlagos cél a már kialakult betegség következményeinek csökkentése, megszüntetése (kezelések, terápiák).
Az elmúlt 10 évben több mint 200 vezető magyarországi cég választotta a Budai Egészségközpontot munkatársaik részletes egészségügyi felülvizsgálatára. Választásuk azért esett ránk, mert felismerték: egészséges, jó karban lévő menedzsment nélkül a legjobb vállalati stratégia sem valósítható meg, nem képzelhető el stabil növekedés.
A Budai Egészségközpont a hosszútávon gondolkodó vállalati döntéshozók választása. Vállalati egészségvédelmi programunk kézzelfogható előnyöket biztosít partnereink számára: növeli a munkavállalói elégedettséget és lojalitást, csökkenti a fluktuációt és a betegállománybn töltött időt, hozzájárulva ezzel a munkatársak teljesítményének növeléséhez.
Kiss András
Forrás: HR portál
