Talán nincs még egy érzékszervünk, amellyel olyan mostohán bánnánk, mint a fülünkkel. Apró hangszórókat tapasztunk nyílásába, így hallgatjuk a zenét, s mintha a világ is hallásunkra törne, ezernyi zajával, zörejével. A tartós zajártalom hatásait már nemigen lehet orvosolni.
Zajlik körülöttünk az élet. A szó legszorosabb értelmében. A gyerekek dübörgő, zenének nevezett hanghatásokat élveznek, nem csak a diszkókban, úton-útfélen, az utcai járművek szinte elnyomják zajukkal a beszédhangot, repülők húznak el a fejünk felett, olykor a fájdalomküszöböt meghaladó nagyságú decibelekkel. Nem csoda, ha az óvodában, az iskolában egymást túlharsogva ordítanak a gyerekek - hozzászoktak már, hogy másképpen nem figyelnek rájuk, sokan nem is hallják, mit mondanak.
Dr. Kraxner Helga, a budapesti Semmelweis Egyetem Fül-orr- gégészeti és Fej- nyaksebészeti Klinikájának szakorvosa arra figyelmeztet: a zajártalom hallásunkat akár a hallásvesztésig is károsítja. Nem véletlen, hogy több mint egymillió ember küzd Magyarországon is hallásproblémákkal, melyeket leginkább a hallás idegi elemeinek károsodása okoz. A hallóideg végződései a belső fülben helyezkednek el, és a túl erős, intenzív hanghatástól, vagy a hosszú időn át tartó zajexpozíciótól megsérülhetnek, el is pusztulhatnak.
A halláscsökkenés általában fokozatosan alakul ki, de felléphet hirtelen is süketség, például nagy hanghatású robbanás, lövés, petárda durranása esetén. Ilyenkor a hallás idegelemeinek regenerálására keringésjavító infúziók, vitaminok adagolása eredményes lehet. A fokozatosan kialakult, régóta fennálló zajártalom befolyásolására azonban nincs mód, ekkor már csak hallókészülékkel érhető el hallásjavulás. A megoldás tehát a megelőzés lenne.
A kellemetlen és káros zajok okozói leginkább azzal védekeznek, hogy ezek az ártalmak elkerülhetők. De ez csak részben igaz, mert mondjuk popzenét nem kötelező hallgatni, légkalapács közelében sem kell tartózkodnia annak, akit munkája nem köt oda, de a legtöbb környezeti tényezőből eredő zaj szinte kivédhetetlen.
Ha beteg a fül, sérül a lélek is
A doktornő úgy tapasztalta: a munkahelyi zajok ellen a legkönnyebb a védekezés, mert a munkavédelmi előírások pontosan meghatározzák a zajvédelemmel kapcsolatos teendőket, a zajvédő eszközök használatát, olyan hallásvédőkét, mint a füldugók, fültokok és sisakok.
A halláscsökkenést komolyan kell venni. A szakorvosok egyöntetű véleménye, hogy ez nem csak a fül betegsége, hanem a léleké is. A hallássérülést nem kell szégyellni, nem érdemes titkolni, eltűrni, hiszen az időben történő korrigálás az egyént és környezetét is sok kellemetlenségtől kíméli meg. A rosszul halló félreért dolgokat, megsértődik, elszigetelődik, kiszorul a társaságból és a társadalomból is. A hallássérült magára marad, gyakran depressziós lesz és kiutat nem remélve akár az öngyilkosságot is választhatja.
Az orvos tanácsa: fordítsunk nagy gondot fülünk külső és belső épségének megőrzésére, a hallószervek rendszeres ellenőrzésére. A legcsekélyebb figyelmeztető jelnél ajánlatos szakorvoshoz fordulni, nem kell megvárni azt az állapotot, mikor a körülöttünk lévő világgal halláscsökkenésünk miatt elveszítjük a kapcsolatot és ennek mindennapi munkánk, életminőségünk látja kárát.
Forrás: Népújság 2006.
