Hányan lehetnek, akik pontosan tudják magukról, hogy mozogniuk kellene, de a „kezdő lépést” egyre csak halogatják, időhiányra, korukra, súlyukra, magányukra hivatkozva? Nekik javasoljuk a legegyszerűbb megoldást: kezdjenek el futni!
Kedvetlen, gyenge, fáradékony, fáj a lába vagy a háta, emésztési zavarai vannak, étvágytalan, vagy éppen ellenkezőleg, állandóan csak enne és szépen rakódnak is fel a kilók? Bármelyik panasz merül is fel, előbb-utóbb elhangzik ugyanaz a jó tanács: mozogni kellene! Valószínűleg ismerősek lesznek a kifogások is, amelyekkel igyekszünk kitérni a kellemetlennek hitt dolog elől: az edzőteremben meg a táncon fiatalabbak vannak, az uszoda messze van, a labdajátékokhoz társak kellenének, a teniszhez felszerelés, a síeléshez ügyesség hiányzik...
Újév hajnalán a leggyakoribb fogadalmak is erre vonatkoznak: ezentúl rendszeresen futni fogok, lefogyok, stb. Aztán sajnos, a többség hamar abba is hagyja, a rossz beidegződések erősebbnek bizonyulnak. Pedig, aki tényleg belevág, hamar rájöhet, hogy egy sor gondjára valóban megoldást hoz a mozgás.
Közhely, de igaz: a láb mindig kéznél van!
Az aktívabb életformát legegyszerűbb elkezdeni a láb rendszeres használatával. Ez lehet először napi egy kellemes séta, amelynek során tudatosan élvezhetjük a friss levegőt, a park csendjét, látványát, és ha társ is akad hozzá, egy jó beszélgetést. A hangsúly eleinte a rendszerességen van, aztán, ha (néhány hét alatt) már beleépült a napi rutinba ez a mozgással töltött esti óra, lehet változtatni az intenzitásán is. A sétából átválthatunk gyaloglásra, ami nemcsak nagyobb sebességet, hosszabb távot jelent, hanem a kezek-lábak összehangoltabb, kicsit tudatosabb mozgását.
A gyaloglás már hasznos testedzésnek számít, de mivel a talp ilyenkor gördül a talajon és nincs benne az ízületeket megterhelő ugró-zökkenő fázis, így azok is bátran belevághatnak, akik valamilyen egészségi gondjuk, például a koruk, túlsúlyuk, fájós térdük, visszeres lábaik stb. miatt a futástól tartanak. Később, amikor az edzettséggel együtt megérkezik az ambíció is, az egyre jobb teljesítmény utáni vágy, a tempó szinte magától gyorsul, és a kocagyalogló előbb-utóbb „belenő” a sportgyaloglók vagy még inkább a futók közösségébe.
Kezdje az alapoknál!
Ahogy a házat sem a tetőnél kezdjük építeni, a testmozgást, a futást is az alapoknál kell kezdeni. Jó tudni, honnan indul: nagyon inspiráló felírni a kezdő súly, derék-csípő stb. adatokat, legfontosabb paraméterekkel, például vérnyomás, vércukor, koleszterinszinttel együtt, hogy annál jobban tudjon örülni majd a kedvező változásoknak. Tanácsos először felkeresni a háziorvost is, kérni egy kivizsgálást, hogy kiderüljön, nincs-e valami rejtett ok, ami miatt nem, vagy csak óvatosan kezdhet el edzeni. Tervezze meg, mikor és hol fog futni!
